A HírTV-st védelmező fideszest is meghallgatták:
az ÁVH hergelte a tömeget
2008-06-03. 12:21 Kuruc.info

Kedden folytatódott a vádlottak kihallgatása a MTV-székház ostromának büntetőperében. A kihallgatáson ma Goró Oszkárt is kérdőre vonta a Pesti Központi Kerületi Bíróság, hogy miért ment 2006. szeptember 18-án a köztévé épülete elé. A XV. kerületi önkormányzat Fidesz-KDNP-VP-s képviselője azt mondta, azért, mert - mint politikus - első kézből akart tájékozódni.

Goró Oszkár a bíróság előtt fenntartotta korábbi vallomását, e szerint éjfél körül egy újságíró védelmére kelt, akire egy rendőr támadt rá és utólag azt hallotta, hogy a riporter keze eltört. Úgy érezte, hogy távol kell tartania a rendőrt az újságírótól. Ezt úgy próbálta elérni, hogy széttaposott sörösdobozt dobott a rendőrök felé. Vallomása szerint tudta, hogy ezzel sérülést nem tud okozni, csak azt akarta elérni, hogy a rendőrök menjenek arrébb. Mások is hozzá hasonlóan cselekedtek, így próbálták megvédeni az újságírót, mert tartani lehetett attól, hogy megtámadják. Mint mondta, a riporterre támadó rendőrt később nem látta, és összesen három sörösdobozt dobott el a rendőrsorfal felé.

Nem vagyok jó dobó, ezért úgy emlékszem, hogy egyszer vagy kétszer sikerült eltalálni a rendőröket, mindháromszor biztosan nem - idézte a bíró a vádlott nyomozati szakban tett vallomását. A keddi tárgyaláson hozzátette: úgy tűnt a számára, hogy a rendőrök hergelték a tömeget.

A perben kedden a XV. kerületi önkormányzati képviselő mellett további három vádlottat hallgatott ki a a bíróság. Egyikük, K. Győző bűnösnek vallotta magát és elismerte, hogy egy-két követ a bejárati rácsra dobott, majd megfogalmazása szerint sajnos bement a székház épületébe. A férfiről felvételek készültek egy felborított autó mellett, de állítása szerint nem vett részt a kocsi felborításában. Vallomása alapján az épületben egy asztalra állt fel és ott csitította a tömeget, de nem hallgattak rá. Ekkor a himnusz eléneklésére buzdította az embereket, mert azt gondolta, hogy ezzel vége lesz az eseményeknek és mindenki hazamegy, de nem így történt.

Megmondom őszintén, a mai napig nem tudom, miért voltunk ott - fogalmazott a vádlott. Hozzátette: elhangzott, hogy "petíció, meg ilyenek", de azóta sem vált tisztává a számára a résztvevők célja. Szólt arról is, hogy "ma már másképp csinálná" és azóta tömegrendezvényen sem járt.

Hasonlóképpen nyilatkozott a per egy másik vádlottja is, aki ugyancsak azt mondta, hogy nem tudta miért vonult a székház elé. Állítása szerint még sokan nem tudták, "csak ment a tömeg, mint a birka". Számára csak késő este derült ki, hogy egy petíció átadása volt a cél.

A perben eddig a vádlottak döntő többsége tagadta hogy bűnös volna, csak néhány esetben felelt meg a valóságnak a vádbeli cselekmény.

Az MTV-székház ostroma miatt indult büntetőper - várhatóan több tárgyalási napon át - a további vádlottak meghallgatásával június 26-án folytatódik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

(Híradó korrigálva)

Kapcsolódó
   Goró nem mond le
   Orbán ígéretével szemben a Fidesz tovább üldözi tüntető képviselőjét
   Házi őrizetbe helyezték a HírTV-st védelmező Goró Oszkárt
   Kizárta a Fidesz a Hír TV munkatársát védő fidelitasost
   Folytatódott az ostromlók meghallgatása - békés tüntetők a bíróság előtt
   Ostromlók figyelmébe: filmanyaggal tudunk segíteni nekik!
   Ostromlókat hallgattak meg: ki dobált, ki nem
   Ostrom-per: derültséget okozó ügyészi hazugságok
   Nem volt rongálás! - olvasóink a TV-ostromról
Kedves Barátaim, Ismerőseim!

Szombaton, 7-én, 17-18, valamint vasárnap, 8-án, 11-12, és 15-16 óra között dedikálom

A nyelvek anyját tudtam én

című új kötetemet a Vörösmarty téren (120-as, az új, nagy épülettel szemben álló pavilon, FRÍG Kiadó).

Szeretettel várok Mindenkit!
Varga Csaba

---

Trianoni gyásznap és rovásírásos helységnévtábla felavatás Gödön

"Ahol az apa nem hoz áldozatot a családért, ott szétzüllik a család. Ahol pedig az ország fiai nem hoznak áldozatot a nemzetért, ott a nemzetnek kell elpusztulnia."
(Schless István)

Heten mindenkiért a Vereckei-hágón!
Honfitársaim!

2008. június 4.-én Nyíregyházáról 4 fővel Kisrozvágyról 3 fővel útra keltünk, hogy részesei lehessünk annak az összefogásnak, mely hivatott volt Magyarország és a világ polgárainak figyelmét ráirányítani a brutális IGAZSÁGTALANSÁGRA mely velünk, magyarokkal megtörtént és máig ható, életeket nyomorító következményeit viseljük.
Szándékunk volt kifejezni a Kárpát Hazához való szoros kötődésünket, s ez által is hirdetni az összetartozás fontosságát mindenki számára, és mindenek felett.
88 éve Trianon jelenti a szenvedést, 88 éve az igazságtalanságot és 88 éve a jogtalanságot.
Az utunk célállomása az ősi magyar határ a Vereckei-hágó volt. A szorosban csatlakoztunk a Beregszászról érkezettekhez.
A Nemzeti és Árpád-házi lobogóink kitűzése után a tűzgyújtás következett.
A lángok fényében láttuk egymás arcát ragyogni, látva Hunnia határait, szemlélve az "öreg" határvonalat. Ekkor csendülhetett fel a Nemzeti, s azt követően pedig a Székely Himnusz. Természetesen nem maradhatott el a magyarokra jellemző regölés sem, amellyel az időt mulattuk.
Beszélgetések alatt ismerkedtünk egymással, majd címet és telefonszámot cseréltünk. Ezzel is erősíteni igyekeztünk az összetartozás érzését.
Ismét egymásra kell találnunk!
Mindenkinek szeretettel.
Nyíregyháza, 2008. június 6.

Ágoston Zoltán
Nyíregyháza
Polgár Infó

Melbourne - Trianoni megemlékezés a Magyar Központ Emlékparkjában

A Magyarok Világszövetsége Ausztráliai Országos Tanácsa 2008. június 4-én este a melbournei Magyar Központ Emlékparkjában rendezte meg a koszorúzással egybekötött, gyertyafényes Trianon-megemlékezést. A hűvös este ellenére nagy számban megjelent résztvevőket a szépen megvilágított Szent István templom és a hősi emlékmű magasztos, komor hangulata fogadta. A megemlékezés kezdetét harangzúgás jelezte.

A tragédia 88-ik évfordulóján tartott emlékműsor a Magyar Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Nt. Dézsi Csaba református lelkész Trianon áldozataiért és a megbékélésért imádkozott.
Ezt követően a megjelentek az emlékműn lobogó trikoloros díszgyertyáról meggyújtották saját gyertyáikat, amelyeket majd az emlékműre helyeztek. Az emlékezés lángjai az elszakított országrészek áldozatai tiszteletére lobbantak fel, és egyben erősíteni kívánták a közösségi összetartást. A gyertyagyújtás alatt Nagy Gábor jóvoltából, aki a hangosítást és a technikai eszközöket biztosította, szívet melengető hazafias dalok csendültek fel.

Az egy éve elhunyt Totth Jenő, kiváló ausztráliai magyar költő, Igazságot álmodj című költeményét Orbán István szavalta, majd Miskei Rózsa előadásában Reményik Sándor Nem nyugszunk bele! című verse itatta át a megemlékezni igen, de felejteni nem kívánó lelkeket.

Ifj. Jobbágy Sándor, a Magyarok Világszövetsége Ausztráliai Országos Tanácsának elnöke beszédében a ma már az egész magyar nemzetet veszélyeztető tragikus helyzetről beszélt, kihangsúlyozva, hogy a magyarságnak meg kell fogalmaznia saját létérdekeit és sürgősen el kell indulnia az ezek megvalósításához vezető úton. Közösségi összefogásra, a magyar intézmények és szervezetek megtartására és magyar nyelvünk megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Orbán Piroska, Totth Jenő Trianon nemzedéke című költeményét olvasta fel, majd a megjelent szervezetek képviselői és magánszemélyek koszorúkat, virágokat helyeztek az emlékműre.

A koszorúzás után a megjelentek főhajtással és egy perc csenddel adóztak mindazokért akik a trianoni igazságtalanság miatt a Kárpát-medence különböző tájain börtönökben vagy munkatáborokban vesztették életüket.

A jövőbe vetett reményt és a fiatal nemzedéket képviselve, Orbán Attila elszavalta Totth Jenő Élni akarunk című versét.

A megemlékezés a Székely himnusz eléneklésével ért véget.

Az MVSZ Ausztráliai Országos Tanácsa felvállalta, hogy akárcsak ezen az estén, ezután minden évben az évforduló napján megemlékezik a trianoni tragédiáról.

Melbourne, 2008. június 5.

MVSZ Ausztráliai OT Sajtószolgálata

A Fico-SAlota status quo gyakorlatban
Egyetlen magyar iskola se kapott támogatást!

A Szlovákiának szánt uniós egymilliárd koronás pénzcsomagból, egyetlen magyar tannyelvű iskola sem kapott. A támogatást a régiófejlesztési minisztérium Slota-párti minisztere osztott szét 30 "kiválasztott" oktatási intézmény között.

A dél-szlovákiai régiókban 3 iskola nyert csupán a pályázaton, közülük egyik sem magyar tannyelvű, amit az MKP diszkriminációnak tart.

Holott, Tardoskedden egy épületben székel a szlovák és magyar iskola. Annak ellenére, hogy a legutóbbi népszámlálás alapján Szlovákia egyik legnagyobb községe (több mint 5000 lakos) magyar többségű, a tardoskeddi 480 diák többsége, 325 szlovák oktatási nyelvű iskolát látogat.

Juhász György polgármester arról tájékoztatta a Pravda napilapot, hogy éppen a szlovák iskola számára szerettek volna támogatást szerezni, ám egy fillért sem kaptak.

Ugyanakkor egy Zsolna (Slota lakhelye) melletti község, Alsójeszenő (Jasenova) iskolája sikerrel pályázott, miközben mindössze 78 tanulóval büszkélkedhet. Pedig a pályázati kiírás szerint a fő kritériumok egyike épp a diáklétszám volt a mérvadó, amely a feltételek szerint nem lehetett kevesebb 200 főnél.

A minisztérium cáfolja, hogy előnyben részesített volna egyes községeket. A napilap szerint Miroslav Bátovský szóvivő azzal védekezett, hogy a pályázatban "nem volt feltüntetve, szlovák vagy magyar iskoláról van-e szó". Farkas Pál MKP-s képviselő tájékoztatása szerint 5 magyar iskola nyújtott be pályázatot, ám egyik sem kapott támogatást. A magyar párt attól tart, ez a trend a jövőben is folytatódni fog.

Az EU-s, oktatási infrastruktúrára szánt 12 milliárd koronás keretet 2013-ig fogják szétosztani. A minisztérium azzal "magyarázza bizonyítványát", hogy csak a pénzosztás elején tartanak, a következő években további 650 iskola részesül támogatásban.

FENET

---

A szeszes Slota szerint...
Göncz Kinga "kócos asszony"

Az SNS (Szlovák Nemzeti Párt) ezentúl nem fogja tétlenül szemlélni a szlovák nemzet jelképeinek "pusztulását", amint a párt elleni támadásokat sem a szlovák sajtó és a magyar politikusok részéről, jelentette ki Slota Ján Slota pártelnök a tegnapi túrócszentmártoni sajtótájékoztatón.

A nemzeti párt a Matica Slovenskával tartott közös, ünnepi ülést, amelyen a Szlovák Nemzeti Kiáltvány megfogalmazását hozták tető alá és emlékeztek az SNS megalakulásának 137. évfordulójára.

Slota emlékeztetett: az akkori erősödő magyarosító törekvések ellenére, mintegy ötezer szlovák gyűlt össze Túrócszentmártonban (Martin), hogy "félelem nélkül" megfogalmazza a szlovák nemzet követeléseit. Ezzel szemben manapság sok politikus nem képes megfelelően reagálni az önálló szlovák állam elleni támadásokra, viszont az SNS, minden támadásra válaszolni fog, szögezte le a nemzetvezér.

Slota, ezúttal is hozta bunkó formáját, egy újabb bugyuta megjegyzést most is elsütött. Göncz Kinga magyar külügyminisztert "kócos asszony" jelzővel titulálta, aki az SNS helyett, inkább a saját külsejével törődhetne, ajánlotta a részeges nemzetvezér.
Előzmény: Göncz nemrégen a Magyar Gárdához hasonlította Slota pártját.

FENET

Magyarország sajtóképe
Konferencia Svájcban Magyarország megítéléséről a német nyelvterületen

2008. június 5-én és 6-án, az Október 23. Bizottság Alapítvány workshopot tartott Svájcban a Fribourgi Egyetem Közép-Európa Intézetével közös szervezésben, melynek keretében a résztvevők megvitatták Magyarország megítélésének alakulását a német nyelvterület írott és elektronikus sajtótermékeiben. Dr. Szöőr Anna, az alapítvány elnöke és Kiss Boldizsár János külügyi szóvivő vázolták a magyar civil társadalom előtt álló kihívásokat és lehetőségeket, valamint az emberi jogok és a demokrácia magyarországi helyzetét az öszödi beszéd és a 2006-os őszi események fényében. Prof. Dr. Nicolas Hayoz intézetvezető egyetemi tanár és kutató csapata átfogó médiaelemzést végeztek és mutattak be, melynek keretében feltárták az elmúlt években Magyarországról megjelent sajtócikkek tematikai irányait és a morális értékelések üzeneteit. Rámutattak, hogy a tudósítói jelentések egyben gyakorta megoldási lehetőségeket is megfogalmaznak a kialakult válságok és krízishelyzetek kezelésére.

Framing elméletéből kiindulva a tudományos elemzésben értékelték, hogy mely folyamatok során történik az objektív történések egyes elemeinek kiemelése, amelyeken keresztül a sajtó alapvetően meghatározza a valóság érzékelését, így a budapesti események nyugat-európai fogadtatását és értékelését.

A vezető német nyelvu lapok és rádióadók jelen lévő és felszólaló kiküldöttei, köztük Hefty György a "Frankfurter Allgemeine Zeitung" vezető szerkesztője, Josef Kirchengast a liberális osztrák "Der Standard" közép-európa szakértője, Mark Lehmann a svájci német nyelvu állami rádió közép-európai tudósítója valamint a "Neue Zürcher Zeitung" képviselője egyet értettek abban, hogy az utóbbi időkben Magyarország jelentős országimázs problémával küzd. A magyar politikai élet esményei gyakran irritálják a nyugati megfigyelőket és politikusokat, valamint érthetetlenek az olvasók számára. A gyulöletpolitizálás helyett a civil társadalom további megerősödése, valamint új politikai szövetségek vezethetnek a demokrácia alapját jelentő társadalmi közmegegyezéshez.

Az eseményt személyesen vagy írásban üdvözlő svájci parlamenti képviselők kifejezték, hogy örömmel és tevékenyen kívánnak a későbbiekben is hozzájárulni, hogy Közép-Európa és Magyarország Nyugat-Európában kialakult politikai és sajtóképén közösen sikerüljön javítani, hiszen elsősorban a civil szervezetekkel kialakult együttmuködésük és immár több éves személyes budapesti tapasztalataik és élményeik ehhez jó alapot nyújtanak.

A német nyelvu média újságíróival és szerkesztőivel zajlott találkozó egy újabb, a francia és angol nyelvterület bevonásával, a magyar sajtótermékek, a tudományos és a politikai élet képviselőinek részvételével megszervezett őszi konferencia meghirdetésével zárult.

Corinne Fournier

Megszületett az első ítélet a délvidéki magyarok állampolgársági próbapereiben -
hatásköri hiba miatt új eljárásra kötelezték az igazságügyi és rendészeti minisztert, az érdemi döntés elmaradt
NJA hír, 2008. június 6, Nemzeti Jogvédő Alapítvány (www.nja.hu)

A Fővárosi Bíróság 2008. június 6-án hozott jogerős ítéletével megsemmisítette a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt szabadkai Kiss házaspár ügyében kiállított nemleges állampolgársági bizonyítványt, egyúttal új eljárásra és ötvenezer forint perköltség megfizetésére kötelezte az igazságügyi és rendészeti miniszter alperest. Az indok hatásköri hiba: a hivatal anélkül járt el önállóan az ügyben, hogy hatáskörét jogszabály megállapította volna. Az ítélet tehát nem a magyar felperesek állampolgárságának fennállását, hanem az állampolgárságuk elvesztését megállapító okirat érvénytelenség állapította meg. A magyar állampolgárság kérdésében ezért érdemben nem is tudott állást foglalni a bíróság, erre csak azt követően lesz mód, ha szabályszerűen kiadott bizonyítvány képezi a per tárgyát. A Kiss házaspár kálváriája és küzdelme tehát folytatódik. Három további, délvidéki magyarok által indított hasonló próbaperben is ugyanilyen döntés várható idén szeptemberben.

Előzmények: Kiss L. és Kiss E., egy szabadkai magyar házaspár 2005. októberé; koben indított közigazgatási pert a belügyminiszter, és a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellen azért, mert esetükben az állapították meg, hogy ok magyar állampolgárságukat 1945-ben elvesztették. Magyar állampolgárságuk fennállását megállapító állampolgársági bizonyítvány kiadása helyett a kérelemre válaszul a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal csupán egy tájékoztató levelet küldött, amely azonban a bíróság értékelése szerint nemleges tartalmú állampolgársági bizonyítványnak minősült, így bírósági felülvizsgálatára lehetőség volt. A Magyarok Világszövetsége a Nemzeti Jogvédő Alapítványt kérte fel a házaspár és további négy délvidéki magyar jogi képviseletére.

2005-ben Gaudi-Nagy Tamás mutatott rá tanulmányában arra, hogy a 1945-ben a terület visszacsatolásokhoz kapcsolódó jogszabályok hatályon kívül helyezésével, az ismét elszakításra került területeken élő magyar állampolgárok magyar állampolgársága nem szűnt meg. Szerinte később pedig már nem született olyan jogszabályi rendelkezés, amely őket megfosztotta volna a magyar állampolgárságtól, kettős állampolgárságot kizáró államközi egyezmény sem került megkötésre Magyarország és Jugoszlávia között, ezért az 1941-ben visszatért délvidéki területeken élő magyarok és leszármazottaik, ma is magyar állampolgárnak tekintendők. A felperesek keresetüket erre alapozva terjesztették elő, de arra is hivatkoztak, hogy eljárási jogszabálysértés történt, mivel belügyminiszter számára jogszabály nem tette lehetővé, hogy az állampolgársági bizonyítvány kiadásának jogkörét más szervezetre delegálja.

A perben négy tárgyalás és számos eljárásjogi akadály felmerülése után született a mostani ítélet.

A 2006. júniusában tartott első tárgyaláson a hivatal érdemben vitatta a felperesek álláspontját: azonban a támadott tájékoztatással szemben az 1948-ban született állampolgársági törvény átmeneti rendelkezésére utalással állította: az 1941-ben visszatért, majd ismét elcsatolt területeken élő magyar állampolgárok állampolgársága elvesztett. A hivatal kérte fejenként tízezer forint perköltség biztosíték megfizetésre való kötelezését az időskorú, nyugdíjas magyar nemzetiségű, szabadkai felpereseket arra hivatkozva, hogy amennyiben pervesztesek lesznek, úgy az államnak nehéz lenne végrehajtania a terhükre megítélt ilyen esetben képletes mértékű perköltséget. Ez a felesleges és cinikus igény csak az időhúzást szolgálta és egyúttal azt fejezte ki, hogy a hivatal külföldinek tekinti az állampolgárságukért pereskedő magyarokat.

A perköltség befizetés indokoltsága tárgyában az Igazságügyi Minisztériumot kereste meg a bíróság, azonban röviddel ezután a per félbeszakadt miután a perbeli alperesek (BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, továbbá a belügyminiszter) az időközben 2006. június 9-én hatályba lépett a minisztériumok felsorolását módosító jogszabály (2006. évi LV. törvény) miatt jogutódlással megszűntek.

Felperesek még 2006 nyarán bevonták a jogutódokat a perbe és a 2006 november végén kiadott bírósági kötelezésre befizették a perköltség-biztosítékot, azonban többszöri sürgetést követően a következő tárgyalásra csak 2007. május 21-én került sor, amelyen már a per érdemében zajlott a tárgyalás, ítélethozatalra megérett az ügy, de a tárgyaló bíró ezt követően kilépett a bírói karból, bíróváltás történt. 2008. januárban a bíróság elbocsátotta a perből a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. A 2008. április 18-ára kitűzött tárgyalás a BKV sztrájk miatt elmaradt.

A 2008. június 6-i tárgyaláson a felek fenntartották álláspontjaikat. A Kiss házaspárt képviselő Gaudi-Nagy kifejtette, hogy az önkényuralmi viszonyok között született, súlyosan diszkriminatív, állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény rendelkezéseit a nemzeti érdekeknek megfelelően a jogállami elvek alapján kell értelmezni, ezért a revíziós törvény 1945-ben történt hatályon kívül helyezése a korábban megszerzett állampolgárság elvesztését nem eredményezhette. A minisztert képviselő hivatal jogtanácsosának álláspontja szerint a hatásköri jogszabályi hiányosságok miatt már több feljegyzést is intéztek a vezetés felé, de eddig semmi nem történt.

A bíróság ítéletének indokolásában rámutatott: az állampolgársági törvény 14. §-a kifejezetten a belügyminiszter hatáskörébe utalja az állampolgársági bizonyítvány kiállítását. A Legfelsőbb Bíróság kötelező erejű 1/2003. sz. jogegységi döntése értelmében a közigazgatási szerv hatáskörét csak jogszabály felhatalmazása esetén ruházhatja át. Az alperes csupán egy belügyminisztériumi Szervezeti és Működési Szabályzatot tudott felmutatni annak alátámasztására, hogy a hivatal jogosult volt az ügyben eljárni, azonban ez nem jogszabály, ezért önálló hatáskörrel, saját kiadmányozási joggal nem rendelkezett a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az állampolgársági bizonyítványokkal kapcsolatos ügyekben.

Az ügy és az ítélet lelibbentette a fátylat erről az évek óta folytatott jogellenes gyakorlatról, ilyen értelemben is jogfejlesztő hatással bírt. Ezek után megkerülhetetlen a megfelelő jogszabály megalkotása a hatásköri anomália feloldása érdekében.

Magyarország schengeni övezethez való csatlakozásával még körülményesebbé és nem utolsósorban költségesebbé vált az anyaországgal való kapcsolattartás. Koszovó függetlenné válásával és a szerbiai választásokat követően egyre fokozódik a délvidéki magyarokra nehezedő nyomás. A délvidéki magyarok már egyre kétségbeejtőbb helyzetén a magyar állampolgárság biztosítása jelentősen javíthat, ezért a magyar államnak sürgető kötelessége a mielőbbi cselekvés ezen a téren. Megoldás lehet a Kiss házaspáréhoz hasonló kérelmek kedvező elbírálása, tehát a magyar állampolgárságuk fennállásának elismerése, de a legbiztosabb megoldás a 2004. december 5-i népszavazás szerinti többségi népakaratnak megfelelő törvény mielőbbi megalkotása a magyar állampolgárság áttelepedés nélküli vissza-, illetve megszerzéséről az elszakított területeken élő magyarok számára.

Botrányos terv a zsidók kárpótlására           (avagy Hollókoszt...Rablás...)
2008. június 7. 00:02 Magyar Nemzet

Külföldre juttatnák a magyar adófizetők pénzéből a kormány által felajánlott legújabb holokauszt-kárpótlás nagy részét - derül ki egy Tel-Avivban készült feljegyzésből, amely lapunk birtokába jutott. Az öszszesen 21 millió dolláros támogatás kevesebb mint húsz százalékát osztanák csak ki a Magyarországon élő túlélők között, a pénz egy részét pedig a zsidó közéleti elit költheti el.

Részletek a Magyar Nemzet 2008. június 7-i számában

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Elnöki Hivatal - Nagyvárad

N Y I L A T K O Z A T
a helyhatósági választások tárgyában

"Remélem, a leckét megtanulták azok,
akik az RMDSZ-en kívül akarnak boldogulni
a politikában" (Markó Béla)

A PÁRT vezetője diadalittasan jelentette ki: "Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon". Majd rögtön "leckéztetni" kezdett.

A pártvezér arra is rámutatott, hogy a Románia Európai Unióhoz való csatlakozása utáni első választáson mandátumot nyert önkormányzati képviselők kiemelt feladata településeink "felzárkóztatása" az Unióhoz. Az "egyedüli üdvözítő útról" szóló, pártos leckéztetése azonban messze távolra vezet Európától...

A "lecke" - egyebek mellett - arról szól, hogy a választás szabadsága nem más, mint: "megosztás", "széthúzás" és "testvérháború". Az RMDSZ-vezérkar, miközben tüzet okád a Magyar Polgári Pártra, egyetlen szava sincs azokról a kiábrándult magyar választókról, akik - mintegy 10-15%-ban - átszavaztak a román pártokra.

A marosvásárhelyi választás csúfos elvesztését "nemes" önsajnálattal kommentálja az RMDSZ. Bárcsak fele annyi erőfeszítést tett volna Székelyvásárhely megtartásáért, mint Székelyudvarhely magyar kézből való kiragadásáért. A magyar Pártnak azonban nemcsak Szász Jenő székelyföldi, de Bölöni László vásárhelyi jelöltetése sem volt ínyére. Győzött az elvakult pártlogika...

A leckéztetés a Fidesz - Magyar Polgári Szövetségnek is bőségesen kijár, mely - úgymond - "súlyosan beavatkozott a választásokba". Az RMDSZ-propaganda készséggel csatlakozik az Orbán Viktor ellenében zajló, magyarhoni lejárató kampányhoz...

A Párt az egészséges magábanézés helyett újbólcsak a másokra mutogatás és a megbélyegzés útját választja. "Szörnyszövetségnek" nevezi a román pártok összefogását - ő maga viszont rest a magyar polgári erőkkel szövetkezni. A föltétlen pártegységet a pártos kizárólagossággal kombinálja. Kitaszítja a Magyar Polgári Pártot, miközben szövetségesre talál a román Nemzeti Liberális Pártban...

A demagóg "leckéztető" az alacsony választási részvételért is másokat hibáztat. A pártvezér szerint "a verseny elbátortalanította az embereket". Egyik önelégült csatlósa viszont a részvételi arányokat azzal magyarázza, hogy: "az emberek úgy gondolták, hogy voksuk nélkül is nyernek az eddigi elöljárók, akiknek a munkájával elégedettek voltak" (sic!).

Az igazi "leckét" valójában az erdélyi magyarság adta fel mindkét pártnak. Az alacsony magyar részvétel tulajdonképpen nem egyedi jelenség: általános trendnek számít, és egyként szólt a hitelét vesztett román és a magyar politikai osztálynak. Ugyanakkor az a megállapítás is helyénvaló, hogy a masszív székelyföldi távolmaradás legfőképpen a helyi hatalomnak szól, melynek megtestesítője maga az RMDSZ. Másfelől viszont ugyanígy szól az MPP-nek, mely "gyenge alternatívát" kínált az RMDSZ-szel szemben, és nem volt képes "megszólítani" a kiábrándult választókat.

A nagy mértékű abszenteizmus - ezen túlmenően - minden bizonnyal a kommunizmus visszahúzó öröksége is egyben. A választópolgárok egyhangú szavazásra szoktatott derékhada ugyanis még mindig nem bízik abban, hogy cselekvő részvételével képes volna kedvező módon befolyásolni saját sorsának alakulását. A diktatúra időszakában kiölték volt belőle a személyes döntés - a választás - egészséges igényét, ennek egyenes folytatásaképpen pedig az RMDSZ-egypártrendszer ugyanerre nevelte az embereket, és szabad demokratikus választás helyett egypárti szavazásra hajtotta őket.

Mindezeket szem előtt tartva, bizton megállapítható, hogy a választási versenyhelyzet, valamint az alacsony részvétel között nincsen okozati összefüggés. Az RMDSZ több mint fél milliónyi szavazóját egyébként már amúgy is régóta elveszítette...

Az előbbiek összefüggésében tehát a pártvezér által alkalmazott egyoldalú felelősségáthárítás, illetve az MPP és a Fidesz bűnbaknak való kikiáltása nem más, mint tisztességtelen magamentés. Éppen ezért, indokolt volna, hogy az RMDSZ haladék nélkül bocsánatot kérjen mindkét polgári párttól, hasonlóképpen pedig azoktól a magyar választópolgároktól, akik az MPP jelöltjeire adták szavazatukat.

Egészében véve Kovács István kovásznai megyei tanácselnök-jelöltnek van igaza, aki "a demokrácia győzelmének" nevezte a vasárnapi választásokat. Abban is neki van igaza, hogy "A választási alternatívát sikerült megteremteniük, de a félelem falait nem sikerült lebontaniuk".

Ennek megfelelően az MPP és jelöltjei nem megbélyegzést, hanem őszinte elismerést érdemelnek. "Zsákban futásra" kényszerítve, hatalom nélkül, pénztelenül és eszköztelenül ugyan nem lehettek képesek behozni az indulásból fakadó hátrányukat - mindazonáltal megteremtették a választás szabadságát, ráadásul pedig figyelemre méltó eredményeket is elkönyvelhetnek maguknak. Az első fordulóban ugyanis hat polgármestert és mintegy tíz megyei, továbbá közel félezer helyi tanácsost juttattak tisztségbe. Kezdetnek ez nem is olyan kevés. Számolni kell velük Székelyföldön és Erdélyben.

Tanácsos volna végül, hogy - mindnyájunk közös érdekében - az RMDSZ urai leszálljanak a magas lóról, és a kizárólagos pártegység kényszergetése helyett a befogadó jellegű nemzeti egység szellemében keressék magyar testvéreikkel a megegyezést. Az eddigi konfrontáció helyett együttműködésre törekedjenek.

Az erdélyi magyar rendszerváltozás folyamata immár visszafordíthatatlan. Mindkét oldalról számítanunk kell azokra, akik a nemzet érdekében felül tudnak emelkedni a megosztó pártérdekeken. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács továbbra is ezen fog munkálkodni. Akik ennek az útjába állnak - az alulról jövő, érlelődő nemzeti közmegegyezés akarata el fogja sodorni őket.

Nagyvárad, 2008. június 6.
Tőkés László
az EMNT elnöke


Magyarverés Budapesten
A rendőrség málé tétlensége!

Egy amerikai állampolgár, aki az egyik legnagyobb amerikai cég megbecsült alkalmazottja, szokott hét végi sporttúrájára indult.
Óbudáról Szentendre felé, 2008.június 1-jén kerékpározott kedvenc útvonalán, az erre a célra kijelölt úton.
Békésen hajtott, amikor egyszer csak egy szürke motoros, tetovált karú fiatalember ráhúzott, egészen közel kerülve hozzá több alkalommal megcentizte s járművéből ontotta az egészségtelen kipufogógázt. Ezt tapasztalva az egyébként magyar származású fiatalember rászólt, ne itt motorozzon, hanem menjen másfelé.
Ekkor leállította a motort s futott a kerékpáros után, közben iszonyatos szitkokat szórva (nem azért ültem nyolc évet, hogy egy csicska itt pofázzon nekem), fenyegető kijelentések közepette utolérte a menekülő magyar-amerikait.
Hatalmasat rúgott bele, a feldöntötte kerékpárján menekülő férfit, aki az út menti árokba borult.
Súlyos horzsolásos sérüléseket szenvedett.
Rettenetes fájdalmaiból fel sem eszmélt, s védekezésképtelen állapotban, az árokban heverve, máris hatalmas ütést kapott az arcára-orrára, talán többet is. Erre már nem emlékszik. Arra sem, hogyan lyukadt ki a gumija, lett nyolcas első kerekében, miként vált használhatatlanná a kerékpár
Megvárta, míg eltűnik támadója s elindult a bányató felé, hogy lemossa az orrából ömlő vért.
Erre a tetovált vállú szőkés, börtönviselt motoros ismét előkerült azt kiabálta: ez még csak a kezdet volt, most jön az igazi verés! (Fenyegetés!)
Egy jóindulatú cigány család bíztatta, hívja a rendőrséget, látván a veréstől megrendült, szédelgő, vérző embert.
Fel is hívta a Szentendrei Városi Rendőrkapitányságot.
Közölte, megtámadták, erősen vérzik. Segítsenek.
Az ügyeletes erre azt felelte, menjen be a szentendrei Dózsa György úti kapitányságra. (Körülbelül öt kilométert.) Végül Édesanyját elérte, aki autóval bevitte a békásmegyeri rendőrőrsre, ahol mentőt hívtak, amellyel beszállították a Szent János Kórházba, látleletért, ellátásért. Utána vissza a BRFK III. kerületi Rendőrkapitányságra, ahol felvették a jegyzőkönyvet. Arca, orra még másfél napig erősen vérzett.
A szentendrei ügyeletes tiszt ilyen állapotban akarta meggyalogoltatni, de nem ez a lényeg.
A támadó, mivel nem szállt ki a helyszínre a járőr, természetesen eltűnt. Ezzel a felelőtlen viselkedésével egyrészt nem segített a bajba jutott amerikai-magyaron, másrészt futni hagyta a támadót.
A szemkilövésekben, ujjkitörésben, leteperésekben, sün fedezetében kíméletlenül és brutálisan verő, szép szőke lányok haját tövestül kitépő, azonnal ütő- rúgó, lövő, kardlapozó, meztelenül guggoltató-megalázó akcióival lejáratódott, bocsánatot azóta sem, soha nem kérő, társadalmi elismertségében mérhetetlen veszteségeket kivívó rendőrség, amely mellesleg még viselni merészeli a "Szolgálunk és védünk" megtévesztő szlogent, ismét önmagát járatta le: a jegyzőkönyv felvétele után semmiféle intézkedést nem tett!
Az esetről, a magyarországi közbiztonsági helyzetről, természetesen értesítettük az USA konzulátusát is.
Várjuk a reagálást.
A cikkíró pedig immár- mint hasonló történetek megírása után megszokott módon - a Budapesti Nyomozó Ügyészségre való beidézését.
Aki mellesleg az Édesapa!
Aki úgy gondolta, megtöri a rendőrség málé hallgatásának a csöndjét!

M.Szabó Imre
mobil: 30 6 327 348
ZENIT TV,
MAGYAROK VILÁGA,
Felelős szerkesztő, műsorvezető;
Élő adás:csütörtökönként 22:00-23:00 h; később megtekinthető:
www.mszaboimre.hu


Békésen ért véget a pátkaiak demonstrációja
2008-06-06 21:04 hírTV

Békésen véget ért a pátkaiak cigányellenes demonstrációja. A keddi Molotov-koktélos támadás miatt összehívott falugyűlés után több tucat helyi lakos indult a településen lakó cigányok házaihoz, hogy így tiltakozzanak az őket ért fenyegetések miatt. A cigányok kaszával és kapákkal felfegyverkezve várták a demonstrálókat.

A fórumot azért hívták össze, hogy pénzt gyűjtsenek az előzetes letartóztatásban ülő három polgárőr családjának. Őket gyanúsítják azzal, hogy Molotov-koktélt dobtak a cigányok házára. Több helybeli is azt állítja, a cigányok folyamatosan zaklatják a családokat.

Kapcsolódó cikkek:
   Aláírásokat gyűjtenek a Molotov-koktélos támadással gyanúsított polgárőrökért
   Molotov-koktélokat dobáltak egymás házára
   Molotov-koktélt dobtak három házra

(költői kérdés: kinek áll érdekében egymásnak ugrasztani cigányt és zsidót a magyarral? - KJ)

 

2008.06.04. Budaházy - Vendég: Bíró András Zsolt

Szent Korona Rádió

Az 1083-as szentté avatások

   Már most el kellene kezdeni a 925 esztendeje történt szentté avatásokra való megemlékezéseket. Legalább huszonöt évente tegyük meg ezt! Egyáltalán nem esik szó róla, még az egyházi lapokban sem, hogy 2008. kiemelkedő történelmi és egyházi eseményeink évfordulóinak tárháza. Nincs olyan nép a világon, amelyik emlékévvel ne hívná fel a figyelmet az ilyen jeles évfordulókra nemzeti összetartozása megerősítésére, történelmi múltja megismertetésére! (Erre talán sosem volt nagyobb szükség, mint manapság Magyarországon.) Augusztus 15-én lesz egyébként 970 esztendeje, hogy 1038-ban elhunyt Országalapító Szent István királyunk, 925 esztendővel ezelőtt pedig Magyarországon öt szentté avatás történt.
  1083. Július 16-17-én a nyitrai Szent Emmerám templomban szentté avatás során felemelték, és másik nyughelyre tették a két zobori remete, András és Benedek (mindketten bencések) testét, július 25.-én Csanádon szentté avatták egyházunk első vértanúját: Gellért püspököt. Majd augusztus 2o.-án, Székesfehérváron I. István király, november 4.-én pedig fia, Imre herceg szentté avatása történt meg.
  Öt szentté avatás egyazon esztendőben, bármely nemzet becsületére válik!
  Nagyon kevesen tudják, hogy állami ünnepünkön, augusztus 2o.-án első sorban I. István király szentté avatási eseményét kellene ünnepelnünk! Még akkor is, ha megszoktuk, hogy erről nem, vagy kevés szó esik, és a fő hangsúly az új kenyér, az 1949-es alkotmány, az új forint, az államalapítás vagy a hajdani, "pogány", rosszalkodó magyarok megtérítésére helyeződik. Annál is inkább, mert első királyunkat a 2000-es esztendő óta, immár a keleti keresztény egyház is szentként tiszteli, ez pedig az 1054-es egyházszakadás óta kiemelkedő, példátlan esemény a keresztény egyházban.
   I. István király halála 900. évfordulóján az 1938-as esztendőt Szent István tiszteletének szentelték és ez az év a Budapesten tartott eucharisztikus világkongresszus miatt is bekerült a magyar egyház történetébe. A főoltár a millenniumi emlékmű közepén, a Hősök terén volt. A Műcsarnok timpanonja mozaik képén Haranghy Jenő festőművész a "kettős szentév" alkalmából a művészetpártoló első magyar királyunkat: Szent Istvánt, feleségét: Boldog Gizellát, Szent Gellértet, a koronázási palástot készítő veszprémi apácákat, és a templomépítő bencés szerzeteseket ábrázolja a mű fő alakjaiként. Az erre az alkalomra komponált győzelmi induló pedig az összefogást, a békét hirdette: "Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat..." és: "Forrassz eggyé békességben minden népet, s nemzetet!"
        Wéber Tünde

Avarkori településre bukkantak
2008. június 06. 13:06 HunHír.Hu

Késő avarkori temetőt és településrészt találtak gázvezeték-építés közben Kállósemjén határában - közölte Jakab Attila, a nyíregyházi Jósa András Megyei Múzeum feltáró régésze.

Az építők előbb a temetőre bukkantak, amely az első megállapítás szerint VIII.-IX. századbeli lehet - mondta a szakember. Hozzátette: a helyszínre hívott régészek huszonkét sírt tártak fel eddig összesen, amelyekben az eltemetett emberek valamely késő avarkori népesség tagjai lehettek.

A régész elmondása szerint a sírok az avarkori temetkezési szokásokhoz képest meglehetősen szegényesek voltak, mindössze néhány vascsatot, kést és edényt találtak a csontok mellett. Hozzáfűzte, hogy birkacsontmaradványok is előkerültek.

Jakab Attila arról is tájékoztatott, hogy mintegy 250 méternyire megtalálták a temetőhöz tartozó valamikori település maradványait is, a gázvezeték nyomvonalában két ház és egy kemence helyére bukkantak.

Megjegyezte, hogy a most megtalált kállósemjéni helyszín eddig a legkeletibb feltárt temető Szabolcs megyében.
hvg-mti

Bemutatták a Nagy Imre-per digitalizált dokumentumait
2008.06.06. péntek 15:12 MTI - dunatv.hu

Sajtótájékoztatón mutatták be a fél évszázaddal ezelőtti Nagy Imre-per dokumentumainak digitalizált változatát a Magyar Országos Levéltárban (MOL) pénteken.

Az 1958 februárjában, áprilisában és júniusában zajlott büntetőperben, illetve az azt megelőző nyomozás során született 27 ezer oldalnyi iratot, 72 órányi hangfelvételt és 70 percnyi filmfelvételt egyelőre adatvédelmi és személyiségi jogi okokból csak a kutatók ismerhetik meg. A Nyílt Társadalom Archívum (OSA) azonban saját felelősségére, kutatói engedéllyel június 9. és 15. között tervezi a hangfelvételek egy részének nyilvános bemutatását.

Az MTI-nek a MOL szakemberei arról beszéltek, hogy álláspontjuk szerint az OSA eljárása törvénysértő, és annyiban szakmailag is kifogásolható, hogy nem törekszik a dokumentumok teljességének a bemutatására.

Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója a pénteki sajtótájékoztatón elmondta: tavaly ősszel döntöttek a dokumentumok digitalizálásáról, hogy a kutatók számára hozzáférhetőbb legyen, illetve ha a jogi feltételek adottak lesznek, a teljes közvélemény is megismerhesse.

A digitalizálásban közreműködött az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történelmi Interjúk Tára és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, ahonnan az egyik kivégzettre, Szilágyi Józsefre vonatkozó dokumentumok kerültek elő.

Monok István, az OSZK főigazgatója arról beszélt: a történelmi források kezelése koronként változó, a hatalom és a levéltárak, könyvtárak viszonya azonban nem.
    
A XIX. században létrejött nemzeti intézmények, közgyűjtemények dolga, hogy összegyűjtsenek minden forrást. Nem válogathatnak, hisz már az is interpretáció, magyarázat - tette hozzá a szakember.
    
A teljes forrásanyag és szakirodalom ismeretében "talán meg fogunk lepődni, hogy ki, mikor, mit írt" a fél évszázaddal ezelőtti eseményekről - jegyezte meg Monok István.
    
Nagy Imrét 1958. június 15-én államellenes szervezkedés és hazaárulás vádjával ítélte halálra a népbíróság, és másnap honvédelmi miniszterével, Maléter Pállal és Gimes Miklós újságíróval együtt kivégezték. Vádlott társai közül Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere 1957 végén meghalt a börtönben, Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságának egyik vezetőjét pedig elkülönített perben halálra ítélték, és 1958. április 24-én kivégezték
    
Szabó Csaba, a MOL főigazgató-helyettese elmondta: Kádár "bosszúszomjas" akciójának eredménye a koncepciós per, amelyben a "szovjetek szerepe a rábólintás volt".
    
A szakember szerint jellemző az is, hogy a magyar pártfőtitkár a perrel kapcsolatban következetesen a "szabad folyást kell engedni az igazságszolgáltatásnak" megfogalmazást használta.
    
Szilágyi József a perben kezdettől fogva annak törvénysértő mivoltát hangoztatta, és nyilvános tárgyalást kért. Határozott kiállása miatt a per 1958. február 6-i félbeszakítása után ügyét elkülönítették. A februári félbeszakítás oka egyébként a "nemzetközi helyzetre" hivatkozó szovjet kérés volt.
    
Már Losonczy Géza börtönben bekövetkezett halála és Szilágyi József kivégzése után, június 9-én folytatódott a per Nagy Imre és többi társa ellen.
    
Szabó Csaba elmondta: a február 5-6-i tárgyalásról készült filmfelvételek és a 6-i tárgyalás hanganyaga nincs meg. Újdonság viszont a Szilágyi-per hangfelvétele az április tárgyalásokról.
    
A MOL-ban fél évtizede intenzíven zajló digitalizálásról a főigazgató-helyettes elmondta: a www.digitarchiv.hu címen már zömmel hozzáférhetők a nyilvánosság számára is az állampárt vezető testületeinek a dokumentumai.
    
A sajtótájékoztatón több percet lejátszottak a Nagy Imre-per digitalizált hanganyagából. Például Nagy Imrének a kegyelmi tanács elutasító döntése utáni szavait, melyek szerint a halálos ítéletet indokolatlannak, megalapozatlannak tartja és nem fogadja el.
    
"Súlyos bírói hiba áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek" - így hangzottak a mártírhalált halt miniszterelnök utolsó szavai a perben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
    * Kiállítás nyílt Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulóján
    * Bemutathatják a Nagy Imre-per felvételét
    * Ötven év után sem hallható Nagy Imre pere

 

Találkozzunk 2008. június 6-án, pénteken 16:30-kor a megszokott helyen, Budapesten, a Regnum Marianum keresztjénél, a Felvonulási téren!

---

Wass Albertről a Könyvhéten

Turcsány Péter Wass Albert a boldog szomorúember 1. című kötetét 2008. június 9-én (hétfő) 14 óra 30 perctől mutatjuk be a Vörösmarty téren az Oroszlános kútnál az Ünnepi Könyvhét alkalmából (1055 Budapest, Vörösmarty tér). Turcsány Péter íróval, a Kráter Műhely Egyesület elnökével és Kovács Attila Zoltán kiadói főszerkesztővel Csernóczky Judit újságíró beszélget.

Üdvözlettel:
Csernóczky Judit
Sajtótitkár
Kráter Irodalmi és Művészeti Műhely Egyesület
1053 Budapest, Papnövelde u. 8.
Tel./fax: 06-1-266-6288, 266-3853
Mobil: 06-30-619-99-77
sajto@krater.hu, www.krater.hu

---

Wass Albert-emlékművet avattak a magyarországi Alsózsolcán
[ 2008. június 06., 08:18 ] Erdély.ma

Emlékművet avattak Wass Albert tiszteletére szerdán este a magyarországi Alsózsolcán. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat fideszes elnöke a rendezvényen azt mondta: a trianoni diktátumot az országra kényszerítő nemzetek a mai napig nem adták meg az elégtételt Magyarországnak.

Ódor Ferenc kiemelte: a jelen azzal a Wass Alberttel azonosul, aki példát adott hazaszeretetből, megmutatta, mit lehet tenni a nemzetért; az író munkásságában megmutatta az egész magyarság tragédiáját. A közgyűlési elnök elgondolkodtatónak nevezte, hogy annak idején nem védtük meg önmagunkat, behúztuk a fülünket. Úgy fogalmazott: ha egy nemzet defenzívában van, ha azt látják, hogy sunyi módra meghúzódunk a sarokban, és nem tudunk kiállni az érdekeinkért, akkor mindig el kell szenvednünk Trianont, ha máskor nem is úgy hívják.

Wass Albert száz évvel ezelőtt őseinek földjén született, és több ezer kilométerre szülőföldjétől, az Egyesült Államokban halt meg. Ódor Ferenc hangsúlyozta: az író csupa jót tett a magyarságért, neki és a magyar népnek viszont egy tragédiát kellett átélnie, Trianont; 1920. június 4-e a mai napig élő trauma. Mint mondta, a békediktátum után a magyaroknak Erdélyben el kellett szenvedniük azt, hogy bozgoroknak, hazátlannak nevezték őket.

A közgyűlés elnöke kiemelte, hogy a nemzet elveszítette területe nagyobbik részét. Valamilyen történelmi igazságosság azért van! -- tette hozzá, megjegyezve: a történelmi Magyarország területei részben olyan országokat gyarapítottak, amelyek a mai térképeken már nincsenek.
Háromszék



"Ahol az apa nem hoz áldozatot a családért, ott szétzüllik a család. Ahol pedig az ország fiai nem hoznak áldozatot a nemzetért, ott a nemzetnek kell elpusztulnia."
(Schless István)

DEBRECENBŐL 15 fő képviselt 15 millió MAGYART

Honfitársaim!

2008. június 4.-én Debrecenből 15 fővel keltünk útra, hogy részesei lehessünk annak az összefogásnak, mely hivatott volt Magyarország és a világ polgárainak figyelmét ráirányítani a brutális IGAZSÁGTALANSÁGRA mely velünk, magyarokkal megtörtént és máig ható, életeket nyomorító következményeit viseljük.

Szándékunk volt kifejezni a Kárpát Hazához való szoros kötődésünket, s ez által is hirdetni az összetartozás fontosságát mindenek felett.

A határok mentén rakott, s így e határt a magasból láthatóan is kirajzoló tüzek lángjai mellett fejeztük ki mindazt, ami fáj, s bennünk él, jelezve:

Az utunk célállomása az egyik ősi magyar határon, a Keleti-Kárpátok gyűrűjén fekvő Nagycsertész-nyereg volt.
Debrecen - Sátoraljaújhely - Tőketerebes - Homonna - Nagycsertész útvonalon jutottunk el célállomásunk helyszínére.

A "nyeregben" a Nemzeti és Árpád-házi lobogóink kitűzése után vettük észre, hogy a területet uraló szellő örömében játszani akar. Kicsit olyan volt, mintha szándékosan incselkedne velünk és zászlóinkkal, s így akarná kifejezni a találkozás örömét. Ismét vidámság költözött a testből kimetszett, de szépségéből semmit nem vesztett területre.

Tűzgyújtást követően, a Magyar, a Székely Himnusz eléneklése után jókívánságokat mondtunk egymásnak. Az idő hamar telt, hajnali 4 órai érkezéssel ismét Debrecenben voltunk.
Az örömünk leírhatatlan volt.

Debrecen, 2008. június 6.
Ágoston Tibor,
Polgar Info


Szőnyi Bartalos Mária
KI, KIVEL AKAR(hat) EGYÜTTMŰKÖDNI?

A minap, elgondolkodtam azon, hogy ebben a szellemi és lelki terror alatt levő kis országunkban ki, kivel akar(hat) együttműködni...

Ugyanis, a "Fogjunk össze!", mintha valahogy nem működne igazán. Nem hallani például, hogy a Munkáspárt össze akarna fogni a szocialistákkal. Arról viszont hallani, hogy az eszdéesz nem akar koalíciót, de valahogyan azért mégis össze akar fogni - feltételekkel - hol a szocialistákkal, hol a Fideszesekkel; kaméleonszerepet felvállalva érdekeiknek megfelelően, ami nagyon csúnya dolog és hiteltelenek is lettek ezért a nép szemében.

A miniszterelnök mindenkivel együtt akar működni, de még az ún. "gerilla módszerei" sem jönnek be. Hiába akarja "megetetni" bármivel a népet, már nem hisz el az semmit neki, még azt sem, ami esetleg igaz lehet. Legutóbb, valami Orbán-szöveget szivárogtattak ki, de nem hallani sehol, hogy mi volt a konkrét beszéd. Az emberek ezzel is úgy vannak, hogy már akkor sem hiszik, ha hallják, mert manapság úgy manipulálhatnak már szövegeket a médiatechnikával, ahogyan akarnak. Persze, ha támadásba lendülnek a szocialisták az ellenzék ellen, abból nem lesz nagykoalíció a Fidesszel.

A Magyar Gárda együttműködne a Fidesszel abban, hogy ezt a kormányt leváltsák. Ebben együttműködne - látszólag - több álradikális és igazi radikális csoportosulás is, de a függetlenek és a civilek közül szintén sokan.

Persze, én óvatosabb lennék a Fidesz helyében, de az igazi radikálisok helyében is. Nem tudom, csak remélem, hogy képesek felismerni, kiszűrni az álkategóriába tartozó emberkéket, kisebb-nagyobb álellenzéki csoportokat. Na, azok nagyon együtt akarnak működni mindkét oldallal!

Azt hiszem, az lenne a legjobb, ha most egyetlen egy tömörülés sem "akarna a nagy nyilvánosság előtt" együttműködni egymással, hanem felkészülnének - nem titkolva szándékukat - a kormányváltásra. Persze, előzetes megállapodásokat lehet kötni, de amikor eljön az ideje, abban a minutumban fogjanak össze! Akkor majd kiderül, hogy ki volt álellenzékben!

Amint látható és hallható: a Fidesz nyíltan készül. Hogy mit kap még ezért a fejére Orbán Viktor innen is, onnan is? Majd megtudjuk.

Csupán arra hívom fel az olvasóim figyelmét, hogy nem kell ám mindent elhinni, amit ma a szocialista, és az eszdéeszes politikusok mondanak vagy éppen "kiszivárogtatnak", mert azzal a saját fejükön olvadozó vajról akarják elterelni a figyelmünket. Tehát nem csak arra fontos figyelni, hogy mit mondanak, hanem arra is: ki mondja?

Komárom-Szőny, 2008. június 6.


Szűcs elismerte: eredménytelenek a százmilliárdos munkára ösztönző programok (+videó)
2008-06-06 12:51 hírTV

Nem tudnak számottevő eredményt felmutatni a hazai munkára ösztönző programok, több száz milliárd forintnyi közpénz megy el ezekre feleslegesen - állítja az Oriens Elemző és Tanácsadó Cég tanulmánya. Szűcs Erika munkaügyi miniszter elismerte, hogy a foglalkoztatottságnövelő akciókkal sem tudták megállítani a társadalom kettészakadását. A programok hatékonyságának mérésére azonban a miniszter szerint nincs szükség.

Videók:
Szűcs elismerte: eredménytelenek a százmilliárdos munkára ösztönző programok

Kevés a munkára ösztönző kormányprogram, évek óta nem javulnak az elhelyezkedési esélyek, a létező közmunkaprogramok pedig csak a passzív segélyezést erősítik - állítja az Oriens pénzügyi tanácsadó cég tanulmánya. A Kilábalás című anyag szerint ma Magyarországon harmincféle jogcímen lehet munkaerő-piaci támogatáshoz jutni, ami közel 200 milliárdjába kerül az adófizetőknek. Az Oriens szakemberei szerint azonban a munkanélküliek foglalkoztatási esélyei mindössze 20 százalék körüliek, a szociális segélyből élőknél pedig ez az arány már csak fele ekkora.

A Kilábalás című gazdasági tanulmány szakembereivel szemben a miniszter azt állítja, Magyarországon megvalósíthatatlan az a Nagy-Britanniában például már bevett gyakorlat, amely méri is a munkaerő-piaci programok hatékonyságát.

Alapból elvetik az ötleteket?

Az Index értesülései szerint egy bizalmas miniszteri utasításra úgy kell a Pénzügyminisztériumban számításokat végezni az Oriens tanácsadó cég által csütörtökön bemutatott gazdasági programról, hogy a tárca megfelelő munícióval állíthassa: a javaslat életképtelen. A PM közleményében cáfolta az internetes portál információit, azt ugyanakkor elismerték: ahogy a többi, költségvetést érintő javaslatot, úgy az Oriens "Kilábalás" című tanulmányát is górcső alá veszik. A tárca véleménye szerint az máris látszik, hogy a konvergenciaprogramban vállalt hiánypályát százmilliárdos nagyságrenddel térítené el a pénzügyi elemző cég alternatív kormányprogramja.

Kapcsolódó cikkek:
   Itt a "Kilábalás"? Nem dolgozók helyett a dolgozók előnyben (+videó)




     Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája által kiadott tájékoztató szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőiből álló küldöttség Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására érkezett Brüsszelbe 2008. június első napjaiban. Márciusban már a képviselő meghívására egy huszonöt tagú egyetemi küldöttség látogatta meg az európai parlamentet Strasbourgban.
     A küldöttség tagjai Kató Béla, a Sapientia alapítvány elnöke, dr. Dávid László professzor, a Sapientia-EMTE rektora, dr. Geréb Zsolt professzor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsának elnöke és Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője voltak.
     A delegáció tagjai a következő uniós tisztségviselőkkel folytattak megbeszéléseket: Schmitt Pál, a magyar néppárti delegáció elnöke, Gál Kinga és Schöpflin György, magyar néppárti képviselők, Tabajdi Csaba, a magyar szocialista delegáció vezetője, Szentiványi István magyar liberális képviselő, Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztos, az Európai Bizottság tagja, Lorena Lopez de la Calle, a Baszk Autonóm tartomány oktatási miniszter-helyettese, Henrik Lax liberális képviselő, a finnországi svédek képviselője, Ian Fígel oktatási biztos kabinete részéről Pinuccia Contino.
     Az EFA - Európai Szabad Szövetség - frakciója részéről: Ian Hudghton frakcióvezető, a Skót Nemzeti Párt elnöke, Jill Evans, Wales EP-képviselője, Alyn Edward Smith EP-képviselő (Skót Nemzeti Párt), Tatjana Zdanoka, a Litvániában élő orosz közösség képviselője, valamint Mikel Irujo Amezaga, az Európai Szabad Szövetség frakciójának tagja, a spanyolországi baszkok képviselője, Erna Hennicot-Schoepges luxemburgi EP-képviselő, a néppárti frakció tagja, valamint Kállay Oszkár, a belgiumi Magyar Szövetség elnöke, a brüsszeli Magyar Ház vezetője.
A küldöttséget munkavacsorán fogadta Schmitt Pál, a magyar néppárti delegáció elnöke, aki csoportja nevében további támogatásáról biztosította az erdélyi magyar felsőoktatás ügyét.
     A Gál Kinga képviselőasszonnyal folytatott megbeszélésen egyetemi vezetőink köszönetüket fejezték ki az eddigi hathatós támogatásért és lobbymunkáért, mellyel az erdélyi magyarok európai érdekérvényesítését segíti. Gál Kinga szerint ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni a jövőben, az erdélyi magyar vezetőknek közös koncepciót kell kidolgozniuk az erdélyi magyar felsőoktatás egészének jövőjéről. Érthetetlennek nevezte azokat a támadásokat, amelyek az elmúlt hetekben a Sapientia hálózatot érték. Hangsúlyozta: a kiépült intézményrendszert nem szabad rombolni, hanem azt tovább kell fejleszteni, hogy egy versenyképes, európai színvonalú felsőoktatási tanintézetévé váljon az erdélyi magyar közösségnek.
     A Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnál tett látogatáson a Sapientia és a PKE vezetői elmondták: immár négy éve várat magára a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja. Emiatt az intézmény elesik az uniós pályázati lehetőségektől. Habár a szakmai és minőségi feltételeknek az egyetem messzemenően eleget tesz, s ennek megfelelően 2004-ben elnyerte az illetékes országos testület akkreditációs minősítését, az intézmény végleges akkreditációját kimondó törvény parlamenti elfogadása, valószínűleg politikai okok miatt, azóta is várat magára. Az európai integráció meg kívánja őrizni az őshonos kultúrák megmaradását és fejlődését, mondta a román biztos, ezért több európai program is alapokat biztosít erre a célra. Az oktatás tagállami kompetencia, az akkreditáció felgyorsításában nincs kompetenciája - mondta Leonard Orban.
     Az Európai Parlament épületében tartott sajtótájékoztatón a Brüsszelben dolgozó román, magyar és nemzetközi sajtó képviselői előtt az egyetemi vezetők ismertették azokat az eredményeket és megvalósításokat, amelyek lehetővé tették az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat működését. Ugyanakkor arra is kitértek, hogy az akkreditáció indokolatlan késleltetése hátráltatja az egyetem fejlesztését, és lehetetlenné teszi az európai alapokhoz való hozzájutást.
     A kedd délutáni nyilvános meghallgatáson (public hearing) a küldöttség tagjai ismertették az egyetemi hálózat fejlesztésére tett eddigi erőfeszítéseket és elmondták: egyetemeinken közel 3500 diák tanul, 19 szakon a Sapientia EMTE-n és 12 szakon a Partiumi Keresztény Egyetemen. Az egyetemi vezetők összefoglalták a két intézmény előtt álló legfontosabb kihívásokat, az intézményes akkreditáció megszerzését, a hosszútávú és kiszámítható magyar és a román állami finanszírozás, valamint az európai uniós pályázatokban való részvétel feltételeinek megteremtését. Hangsúlyozták: a jövőben fontosnak tartják a nemzetközi kapcsolatok továbbépítését. Összegzésképpen rámutattak arra, hogy a magánegyetemi hálózat jelenleg Erdélyben az egyetlen olyan felsőoktatási intézményrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a romániai magyar közösség önállóan alakítsa saját felsőoktatási politikáját.
     Brüsszeli látogatásuk második napjának reggelén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői Mikel Irujo Amezaga európai parlamenti képviselővel találkoztak. Irujo, aki Tőkés László képviselőhöz hasonlóan a Zöldek/EFA frakció tagja, a spanyolországi baszk népcsoportot képviseli az Európai Parlamentben. A baszk képviselővel folytatott megbeszélések során a Sapientia küldöttsége tájékoztatást kapott a spanyolországi népcsoport területi autonómiájának jellegzetességeiről, valamint a két és fél millió lelket számláló autonóm közösség által gyűjtött adókból finanszírozott hat (!) önálló egyetemről. A baszk képviselő közvetítésével egyébként korábban a Baszk Autonóm Régió oktatási miniszterhelyettesével, Lorena Lopez de la Calle-val folytattak megbeszéléseket.
     A küldöttséget fogadta Pinuccia Contino, Ián Figel oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős európai biztos munkatársa is, akivel az intézményvezetők a két egyetem akkreditációs folyamatának nehézségeiről, valamint az európai uniós pályázatokban való részvétel feltételeiről tárgyaltak. A találkozón részt vett Engels-Perényi Klára, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának Erasmus programmal foglalkozó munkatársa is. A Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem képviselői rövid tájékoztatást nyújtottak az intézeteikben működő európai uniós képzési lehetőségekről, és kérték ezek támogatását.
     A jelenlegi, az intézményes akkreditációt megelőző időszak támogatási lehetőségeiről volt szó az Erna Hennicot-Schoepges parlamenti képviselő asszonnyal folytatott félórás megbeszélésen.
     Tabajdi Csaba EP képviselő, a magyar szocialista delegáció vezetője ebéden fogadta az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat képviselőit. A kötetlen beszélgetésen a képviselő támogatásáról biztosította a vendégeket. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy rendszeresebbé teszik az egymás közötti kommunikációt, melynek keretében az egyetemek tájékoztatást nyújtanak a magánegyetemi hálózatot érintő legfontosabb történésekről. Az erdélyi vezetők kiemelten fontosnak tartották, hogy az anyaország mindenkori kormánya is támogassa az erdélyi magyar felsőoktatás ügyét.
     A Szent-Iványi István liberális képviselővel folytatott oldott hangulatú találkozón az erdélyi magyar egyetemi vezetők külön kiemelték annak fontosságát, hogy a Brüsszelben dolgozó magyar képviselők közösen léptek föl a Kárpát-medencében élő magyarok ügyeinek képviseletéért.
     A küldöttséget az EFA képviselői frakcióülésükön fogadták. Tájékoztatást nyertek az erdélyi magyar felsőoktatás jelen helyzetéről és további perspektíváiról. Tőkés László frakciótársai támogatásukról biztosították az erdélyi magyar felsőoktatás vezetőit.



MEGDÖBBENÉS!
Rasszista rendezvény a Trianon-évforduló megemlékezés?

A szokásos Trianon-évforduló megemlékezésünket megtartottuk idén is (igaz, sajnos június 1-én) a nyírszőlősi Trianon emlékműnél. A nyílt rendezvényre minden magyar érzelmű embert meghívtam!

BESZÁMOLHATOK RÓLA, HOGY SZAKÉRTŐ SZEMÉLYEK MEGEMLÉKEZÉSEI ÉS FELEMELŐ SZAVALATOK (Juhász Gyula, József Attila, saját versek...) és DALOK EMLÉKEZTETTEK A MAGYAR NEMZET SZÖRNYŰ TRAGÉDIÁJÁRA, MAJD EMLÉKFÁT ÜLTETTÜNK...

Úgy érzem szívhez szóló, szép megemlékezés sikerült... ÉS UTÁNA AZ UTCÁN, LEGNAGYOBB MEGLEPETÉSEMRE A TÁVOZÓKAT RENDŐRJÁRŐR VÁRTA, IGAZOLTATÁSSAL!
IGEN, IGEN URAIM ÉS HÖLGYEIM! ......MIVEL BEJELENTÉS ÉRKEZETT, HOGY GYÜLEKEZÉS, ÉS RASSZISTA RENDEZVÉNY ZAJLIK NYÍRSZŐLŐSBEN!

Semmi észrevételem a rendőrség emberei ellen, akik igazán megfelelően végezték dolgukat!

...De. Milyen hamis "tolerancia" alapján fúj fel minden rágalmat és hamis vádat egy betegesen félős hatalom egyfelől, félrevezetve rendőreinket és fontosabb tevékenységüktől elvonva őket, s mennyire intoleráns másfelől egy magyarságtudatot fenntartani kívánó, szerény és jórészt spontán megemlékezéssel szemben! Micsoda "szocialista éberségre" ösztönzik már megint ezt szegény társadalmat! Az ilyen közegben aztán a senki kis feljelentők élhetik világukat, rágalmazhatnak, mocskolódhatnak! Remélem azért azok a boldog ötvenes évek nem jönnek vissza, amikor névtelen bejentésre bevitt az ÁVÓ!

DE A FÉLELEM ERŐSÖDIK. LEGYEN RÁ BÜSZKE AZ ÁTMENTETT HATALOM RENDSZERE ÉS AZ AZ ELLEZÉK IS, AKI NEM EMELI FEL A SZAVÁT!

DR.VACZÓ SÁNDOR
ORVOS




A Független Újságírók Szövetsége és a Magyar Gárda között kötött megállapodás szövege

Megállapodás

Mely köttetik a Magyar Gárda Egyesület, a Magyar Gárda Mozgalom és a Független Újságírók Szövetsége szervezetei között 2008. június 4-én, a trianoni diktátum 88-ik évfordulóján szebb jövőt kívánva

A Független Újságírók Szövetsége a magyarságot nemzeti tudatában erősítő, és a jövő nemzeti újságírásáért felelősséget vállaló társadalmi szervezet. Látva a magyarság szisztematikus kiirtására irányuló neoliberális, cionista, nemzetellenes törekvéseket, mélységesen elítéli azt a hatalmon lévő erők tulajdonában levő médiumokból áradó gyűlöletet, hazugságkampányt, rágalomhadjáratot, mellyel a jogos, és természetes nemzeti önvédelmet felvállaló Magyar Gárda Egyesületet és Magyar Gárda Mozgalmat illeti. Elítéli azokat a szerveket és szervezeteket, melyek ennek a rágalomhadjáratnak kitervelői és fenntartói.

Látva azt, hogy a hallgatás, és igazság falát a neoliberális médiumokban áttörni szinte lehetetlen, a Független Újságírók Szövetségének elnöksége úgy határozott, hogy az igazság, a valóság, a nemzeti hagyományok, és kultúra mellett kiállva, támogatja a Magyar Gárda Egyesület és Magyar Gárda Mozgalom törekvéseit.

A Magyar Nemzetnek fel kell lépnie a kormánykoalíció által nyíltan, de a parlamenti pártok részéről is hol nyíltan, hol sunyi módon történő nemzetvesztés ellen. A Független Újságírók Szövetségének meglátása szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Nemzet jogos önvédelmi alakulata.

Az együttműködés kiterjed minden olyan eseménynek a publikálására, melyet a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom szervez, és amely bizonyítja létjogosultságukat, nemzetmentő tevékenységüket. A Független Újságírók Szövetsége az információk közlésével segítséget nyújt a további szervezésekben, események lebonyolításában. Mivel a FÚSZ fontos nemzetközi újságírói kapcsolatokkal is rendelkezik, és a hazai nemzeti sajtó elfogadott hírközlő szerve, az általunk, és nálunk megjelenő anyagok, hírek, publikációk súllyal jelentkeznek, hivatkozási alapot képeznek más médiumok számára is. Tudjuk, hogy eddig hivatalosan semmilyen kommunikációs kapcsolatokkal rendelkező szervezet nem állt a Magyar Gárda mellé, egyetértve annak alapszabályával, amely teljesen józan és nemzeti célokat fogalmaz meg.

A Független Újságírók Szövetségének vezetősége nyíltan felvállalja az együttműködést a Magyar Gárda Egyesülettel és a Magyar Gárda Mozgalommal.

Egyúttal felkéri valamennyi külföldi tudósítóját, hogy a megállapodásról, valamint a Magyar Gárda Egyesület alapszabályának tartalmáról, alapító okiratában meghatározott céljairól tájékoztassa a külföldet, hogy az a hazugság- áradat, mely a Magyar Gárda Egyesület megalakulását, céljait, működését övezi, napvilágot lásson.

A Független Újságírók Szövetsége a Magyar Gárda Egyesülettel és a Magyar Gárda Mozgalommal kapcsolatos beszámolókat, információkat eljuttatja olvasóihoz, külföldi és hazai kapcsolataihoz, tudósít helyi és országos eseményekről.

Budapest, Nemzeti Kávéház, 2008. június 4.

A Független Újságírók Szövetsége részéről:
L. Gyöngyösi Zsuzsanna - elnök
Bella Árpád - alelnök

A Magyar Gárda Egyesület részéről:
Vona Gábor - elnök

A Magyar Gárda Mozgalom részéről:
Dósa István - országos főkapitány


A Gárda meghal az utolsó emberig, de nem hátrál meg!

- hangzott el Napóleon marsalljának szájából a döntő csata helyzetjelentésében. Gárdistának lenni, mindig, mindenhol egy elkötelezett, motivált, fegyelmezett erős közösséghez való tartozást jelentett. Az elmúlt korok politikusai és hadvezérei a legkiválóbb emberekből hozták létre gárdáikat amely igazodási pontot, példát jelentett a társadalom vagy a had többi része számára. Gondoljunk csak a történelemből, Napóleon gárdistáira, vagy a magyar vonatkozású Rongyos Gárdára, de a jelen korban is van rá példa, ha az iráni Forradalmi Gárdára gondolunk.

Magyarországon tíz magánszemély - Vona Gábor elnökletével - hozta létre a Magyar Gárda Egyesületet. Az egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom, melynek főkapitánya Dósa István között nem alá fölé rendeltségi viszony van, csak informális kapcsolat. A gárdisták, a Magyar Gárda tagjai amikor belépnek, akkor ennek a mozgalomnak a tagjaivá válnak.

Első kézből, Dósa Istvántól, a főkapitánytól, szerettünk volna információkat kapni arról, mik ennek a mozgalomnak a legfontosabb jellemzői?

A Magyar Gárda létszáma pillanatnyilag, -2008 június 1 én,- 1300 fő körül mozog. Szeretnénk mindenképpen értékes programokat nyújtani, az esküt tett és leendő gárdistáknak. A heterogén összetétel miatt nem könnyű a dolgunk, a tagságban a társadalom teljes keresztmetszete megtalálható. A hozzánk belépőket mindenképpen összefűzi az összetartozás, a magyarságukhoz való szoros kapcsolódás vágya, mint igény, ezért olyan programokat szervezünk ami a hasonló gondolkodású embereknek megfelelő. Figyelembe kell vennünk azonban, a tagjaink eltérő lehetőségeit, igényeit és változó időbeosztásait. Célunk, hogy három hónappal előre meghatározzuk a leendő programokat, ezzel is megkönnyítve a gárdistáknak az időbeosztást. Programjaink változatosak. Tartalmaznak a magyarság tudatot erősítő kulturális elemeket - előadások, hagyományőrző rendezvények formájában- de vannak fizikai próbatételt, ugyanakkor hasznos ismereteket nyújtó képzések is. Egyik legközelebbi tervünk jelen pillanatban, hogy az arra kiválasztottak, egészségügyi képzésben részesüljenek. Szeretnénk, ha 40-50 főre jutna egy-egy felkészült felcser, aki a különböző rendezvények egészségügyi biztosításában segédkezne. Természetesen ez nem pótolja az orvost, de szakszerűen meg tudná állapítani, az esetlegesen felmerülő problémák mibenlétét, meg tudná különböztetni a törést a ficamtól, az enyhe napszúrást a súlyosabb rosszul léttől, segítséget tudna nyújtani az orvos megérkezéséig a sérülések, kisebb balesetek, vérzések ellátásában. A felkészítés jelentősége abban áll, szükségességét az adja, hogy a későbbiek során a csapatépítést szolgáló képzések jelentős része kint a természetben zajlik távol a civilizáció adta lehetőségektől.

Első kérdés önkéntelenül is az, ki csatlakozhat a mozgalomhoz, ki viselheti a megtisztelő gárdista címet?

Az első lépés a jelentkezési lap beadásával kezdődik, (letölthető www.magyargarda.hu honlapon is), amit megyei szinten dolgozunk fel. Ezután egy személyes beszélgetés következik a jelentkezővel, aminek célja a személyiség megismerése, a képzettség, intelligencia felmérése. Mivel a gárda hangsúlyozottan nem politikai mozgalom, -félreértések elkerülése végett nem a Jobbiknak van alárendelve- a jelentkező pártszimpátiája számunkra akár közömbösnek is tűnhet. Sem származás sem vallás alapján nem diszkriminálunk, fontos szempont azonban a magyarságtudathoz a társadalom becsületes szolgálatához való viszonyulás. Alapvetőnek tartjuk, hogy önnön identitását a jelentkező magyarként határozza meg és ezt indokolni is tudja. A beszélgetésen módunk van bővebben tájékoztatni, a felmerülő kérdésekre válaszolni, illetve a jelöltet adott esetben jobban megismerni. Rövid időn belül értesítést küldünk és ha sikeres volt a felvételi, a jelentkező gárdista jelöltté válik. Ez azt jelenti, hogy részt vehet a gárda rendezvényein, lehetősége van a beilleszkedésre, eldöntheti, hogy kíván-e maradni és ekkor még természetesen mindkét oldalnak lehetősége van a visszalépés felvetésére. Ez a próbaidő általában 3-6 hónap, ami a következő eskütételig tart. Egyenruhát még nem viselhet, erre csak az eskütétel után van lehetősége. Az eskü letétele után a gárdista beosztást kap, egy területileg szerveződött csoportba és ezután szigorúan vonatkozik rá a szabályzat. Feladatokat adnak számára, amit szigorúan számon is kérhetnek rajta. Létezik egy úgynevezett pártoló tagság is aki gyakorlatilag egy alakzaton kívüli gárdista. Ő esküt nem tesz, így a szolgálati szabályzat sem köti, de a gárda minden rendezvényén részt vehet. Természetesen a gárda egyenruháját nem viselheti.

Néhány mondatban, kérem vázolja a gárda felépítését.

A gárdában nincsenek rendfokozatok csak beosztások. A legfelsőbb vezető a főkapitány, -most én töltöm be e tisztséget- alatta helyezkednek el a kapitányok akik húszan vannak, ez gyakorlatilag a 19 megyei és a budapesti vezetőt jelenti. Következnek a század- és szakaszvezetők, alattuk pedig a kisebb beosztást,a rajparancsnokok adják. Egy raj általában 8-10 főből áll. Az egész szervezeti felépítésben a legfontosabb a vezetés elfogadása, a rend és a fegyelem megtartása. A gárda felépítése hasonlóan a hadseregéhez, nem demokratikus, a kiadott döntésekért, a különböző szintű parancsnokok a felelősek, a parancsok bírálata vagy elutasítása azonban a tagok számára tilos.

Minták és célok tekintetében?

A magyar történelemben vannak előzményei és példaképei a Magyar Gárda Mozgalomnak. Elsősorban az 1848-as Nemzetőrséget, de talán még inkább az 1956-os Nemzetőrséget veszi példának. Mindkettő alulról jövő kezdeményezésként indult, egy valós igénynek, a haza megvédésének céljából alakult. Úgy érezzük napjainkban is szükség volt egy ilyen irányú kezdeményezésre, bár szerencsére pillanatnyilag külső ellenség nem fenyegeti hazánkat. Célnak tekintjük,hogy a gárda mélyen beágyazódjon a társadalomba. Az ismertségünk és elfogadásunk egyre szélesebb körű, a sokszor ellenséges média agyonhallgatása vagy ellenérzése ellenére is. Szeretnénk azt, hogy a gárdista cím megtiszteltetés legyen a viselőjére, a Magyar Gárda maga pedig társadalmunk és magyarságunk minden tisztességes polgárának pozitív jelképe legyen. Hangsúlyozottan a Gárda nem valami ellen,hanem valamiért szerveződött. Az élet minden területén segítő kezet nyújtunk a társadalomnak, legyen az a bűnözés visszaszorítása, egy természeti katasztrófa elhárítása vagy akár egy nemzeti ünnepünk méltó megünneplése. Éppen ezért érthetetlennek és nemtelennek tartjuk egyes szervezetek és személyek támadását a Magyar Gárda Egyesület ellen. Ez a fellépés részükről odáig ment, hogy a magyar bíróságon támadták meg és követelik a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását. Mivel ez a jogi eljárás pillanatnyilag is folyik, ez ügyben úgy érzem még korai lenne nyilatkoznom, de optimistán azért annyit megjegyezhetek, úgy érzem nem áll rosszul az Egyesület ügye. A per lezárulása után szívesen kommentálom az ítéletet, bármi lesz is az. De hangsúlyozom, az alperes a Magyar Gárda Egyesület, és nem a Magyar Gárda Mozgalom, aminek a főkapitánya vagyok.

Köszönjük a beszélgetést, és alkalom adtán, élni fogunk a lehetőséggel, hogy továbbiakban is legközvetlenebb forrásból jussunk hozzá, a mozgalom körüli fejleményekhez.

Tölgyesi Tibor


Civilek a Mecsekért: A politikusok tartsák az ígéreteiket!
gondola 2008. június 5. 21:45

A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/5588. számú törvényjavaslat módosításairól az Országgyűlés 2008.06.02.19:54:09-kor szavazott. A módosítással lehetővé válik, hogy a már meglévő kiemelt honvédelmi területekként kijelölt területeken a honvédelmi érdek felülírhatja a helyi települési érdekeket. Ezzel gyakorlatilag elveszi az érintett önkormányzatok döntési jogát, hogy az érintett területeken a helyi természetvédelmi és társadalmi gazdasági érdekeiknek érvényt szerezhessenek. Egyben előkészíti az Országos Településrendezési Terv (OTrT) hasonló célú módosítását. Fennáll a veszélye annak, hogy a Honvédelmi Minisztérium gyakorlatilag gyorsított eljárással, civil kontroll nélkül adhat ki saját magának titkosított építési engedélyt.

Ezek a jogszabály módosítások felülírják a pécsiek többször kinyilvánított akaratát a Tubesre tervezett radarral kapcsolatban is, mivel csaknem lehetetlenné teszik, hogy a továbbiakban mind a pécsi Önkormányzat, mind a pécsiek jogi úton eredményesen beavatkozhassanak. Ez a törvénymódosítás alkotmányellenes, mert az önkormányzatok és a helyi közösségek önrendelkezési jogát súlyosan sérti, és ezzel ellehetetlenítheti a helyi közösségeknek az egészséges élethez a környezete megóvásához, valamint egyéb alapvető emberi jogokhoz, köztük a vízhez való hozzájutás, a megélhetés biztonságához a jelen és a jövő nemzedék biztonságához való, stb. jogát.

Három pécsi szocialista képviselő, Tasnádi Péter, Bókay Endre és Szili Katalin 2008. május közepén a sajtón keresztül azt ígérte, hogy amennyiben az Országos Településrendezési Tervhez beadott módosító indítványukat - nem fogadják el, úgy egységesen leszavazzák az előterjesztést. Ehhez képest a módosító indítványukat szavazásra sem bocsátották, azokra a módosító javaslatokra, amelyek biztosították volna, hogy Pécsett ne épülhessen katonai radar, Bókay és Tasnádi "NEM"-mel szavaztak! (Szili Katalin nem vett részt a szavazásban.)

Tudni szeretnénk, hogy a képviselők sajtóban is tett ígéretükkel ellentételesen miért nem szavazták meg azokat a módosító indítványokat, amelyek kizárták volna, hogy a lakosság, a települési önkormányzat akaratával ellentétesen katonai objektumok épüljenek. Az OTrT módosítása és az Építési törvény módosítása együttesen ugyanis lehetővé tennék azt, hogy a Tubesen radar épülhessen annak ellenére, hogy a pécsi képviselőtestület egyhangúlag rendeletben foglalt állást ellene, és megépülhet akkor is, ha a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi építési engedélyét a bíróság jogerősen hatályon kívül helyezi. A civilek többször felhívták képviselők figyelmét a két törvény szoros összefüggéseire és veszélyére. A szavazás eredményei megtalálhatók a www.cmm.hu oldalon.

Fodor Gábor Pécsett, a Környezet- és Természetvédő szervezetek XVIII. Országos Találkozóján tartott beszédében a környezetvédelem prioritását és a civil részvétel fontosságát hangsúlyozta. Nemcsak miniszterként, hanem képviselőként is elvárható, hogy ezen elvek mentén döntsön!

A leghatározottabban felszólítjuk a képviselőket, hogy a lakosság érdekeinek, kinyilvánított akaratának megfelelően és ígéretükhöz híven szavazzanak a 2008. június 9.-én az OTrT módosításával kapcsolatosan! Felszólítjuk továbbá arra, hogy kezdeményezzék a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításának a visszavonását!!

Álláspontunk szerint a fenti, zárószavazásra váró törvénymódosító javaslatok alkotmánysértők, ezért azok elfogadás esetén Alkotmánybírósághoz fordulunk!

Dr. Vicze Csilla
Civilek a Mecsekért Mozgalom

Peták Péter
Istenkúti Közösségért Egyesület

Kővári János
Összefogás Pécsért Egyesület


Kétszázezres tüntetés Portugáliában
2008-06-06 08:35 (hírTV)

Több mint kétszázezer közalkalmazott tüntetett Portugália fővárosában a kormány munkaügyi reformja ellen. A lisszaboni kormány megszüntetné az életre szóló munkaszerződések egy részét a közszférában, és azokat rugalmasabb munkaszerződésekkel váltanák fel.

José Sócrates miniszterelnök kabinetje gazdaságélénkítési céllal más intézkedéseket is bevezetett. Csökkentette az áfát, és növelte a rászoruló családok támogatását. A portugál gazdasági növekedés a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban.

Éjjeli menedék péntek, vasárnap 22.30 Echo TV
hétfő 12.30, csütörtök 10.30

1. Bátor fellépés a XXI. század bolsevik diktatúrája ellen. Amikor 2 település összefog és kiáll a liberális médiahecckampányban meghurcolt történelem tanár mellett. Kosaras Péter Ákos igazgató lett Tordason. Az újonnan megválasztott igazgató ellen folytatódik a szélsőséges liberálbolsevik támadássorozat. Vendégeink: Tordas alpolgármestere, Gyúró polgármestere és az érintett

2. Exkluzív képek Fiuméból a Kárpátia zenekar június 4.-i koncertjéről. Vendég Petrás János a zenekar frontembere.

3. Isten éltesse Wittner Máriát! A születésnapján a róla készült portréfilm részletével köszöntjük a ma is szabadságharcos örökifjú forradalmárt. Zenél: Waszlavik /Gazember László/.

Várunk mindenkit az képernyők elé
Siklósi Beatrix és
Matúz Gábor



Az autonómiáról szólt a választás
[ 2008. június 05., 07:59 ] Erdély.ma

"A területi önkormányzás jövőképe győzött a székelyföldi választásokon. A rendszerváltás óta ez volt az első olyan helyhatósági választás, amely egyértelműen a területi autonómiáról szólt" -- ezekkel a szavakkal kezdi nyílt levelét Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki köszönti a választások székelyföldi nyerteseit.

Úgy értékeli, a jelöltek programja, a kampány az autonómiáról szólt, éppen ezért ennek kell az önkormányzati munka meghatározó elemének lennie a jövőben is. Felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben az SZNT jórészt egyedül képviselte a székely nép autonómiatörekvéseit, mától azonban mint erős szövetségesekre számít a székelyföldi önkormányzatokra.

Izsák Balázs szerint "nagy felelősség hárul a székely megyék tanácsaira és azok elnökeire". Meg kell jeleníteniük, és képviselniük kell a Székelyföld sajátosságaiból fakadó regionális érdekeket, a régió területi és kulturális egységét, és elő kell készíteniük az autonóm Székelyföld törvény általi létrehozásával járó közigazgatási átszervezést -- áll az SZNT közleményében.

Az elnök arra kéri az MPP vagy RMDSZ színeiben megválasztott SZNT-képviselőket, "vigyék be a székely jelképeket a hivatalokba, és szorgalmazzák a hivatalos népszavazások kiírását". A román önkormányzati képviselőket is köszönti, a jövőben folytatandó párbeszédnek a demokrácia, a jólét és a tartós stabilitás a tétje. "Az autonómiát Székelyföld minden polgára számára kívánjuk megteremteni, teljes és tényleges egyenlőséget biztosítva számukra" -- szögezi le a közleményben.

Háromszék




A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) lassan egy évtizede minden esztendőben immáron hagyománnyá vált felvonulást rendez a gyalázatos trianoni békediktátum évfordulóján. Tekintettel arra, hogy a demonstrációnkkal kapcsolatban idén különösen nagy érdeklődést tanúsítanak a trianoni utódállamok médiumai, rendhagyó, erőt sugárzó elemeket bemutató felvonulásra hívunk mindenkit, akinek fáj a trianoni gyalázat, s aki tenni is akar ellene.
2006-ban történelmet írtunk, amikor a mindig a budapesti Regnum Marianum helyéről induló menetünk Versailles-ban ért véget, ahol a Trianon Kastélyban 1920. június 4-e óta először tüntettek magyarok. Célunk idén is a nemzetközi közvélemény felrázása, jelezve, hogy a magyarság egy pillanatra sem felejt, s továbbra sem mond le ősei földjéről!

2008-ban térségünkben az Amerikai Egyesült Államok vezette nagyhatalmak Koszovó elszakadásának fegyveres és politikai-diplomáciai támogatásával, függetlenségének elismerésével új helyzetet teremtettek. Ez a precedens azt üzeni, hogy a huszadik században felállított status quo nem örök, a határok megváltoztathatóak, ezért idén rendhagyó módon Franciaország nagykövetsége után a Szabadság téren lévő amerikai nagykövetséghez vonulunk. Az USA külképviselete előtti demonstrációval, s az amerikai nagykövetnek átadandó petíciónkban felhívjuk az amerikai és a nemzetközi közvélemény figyelmét a kettős mércére, amellyel az albánok fegyveres harcát támogatták, a magyarok kitartó, ám mindezidáig többnyire békés küzdelmét az önrendelkezésért viszont nem. A kérdés adódik: csak a fegyveres út a támogatandó?

S, ha már útba esik, akkor megállunk Szerbia nagykövetsége előtt is, mert az utóbbi években magasan a Délvidéken történt a legtöbb magyarellenes támadás, s ezt nem hagyhatjuk szó nélkül!

Találkozzunk 2008. június 6-án, pénteken 16:30-kor a megszokott helyen, Budapesten, a Regnum Marianum keresztjénél, a Felvonulási téren!


A felvonulás után az Orczy-kertben Ismerős Arcok, Egészséges Fejbőr és Romantikus Erőszak koncertre várunk minden érdeklődő hazafit!
A felvonuláshoz csatlakozott a Jobbik Magyarországéért Mozgalom is!



Magyarok demonstráltak Londonban: "Ugye Ti sen örülnétek?"
A FELVIDÉKI POLGÁR INFO RENDKÍVÜLI TUDÓSÍTÁSA

EGYSÉGBEN AZ ERŐ!
MILYENBEN?
MAGYARBAN ! ! !

- E gyásznapra ne csupán június 4. én emlékezzünk, hiszen a nemzeti trauma feldolgozásához nem elég évente egyszer rendezvényt szervezni. Az iskolai oktatásban pedig szükséges volna, e történelmi tragédiánk évfordulóján, egy alapos oktatási háttéranyaggal, kötelező megemlékezéseket rendszeresíteni.

Mondta Füzesi Zoltán a JMM londoni képviselője, a Hyde parkban, a trianoni diktátum elleni demonstráción.

Angliában élő magyarok a trianoni döntés igazságtalanságára hívták fel a közvélemény figyelmét. A rendezvényt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, és a Londoni HVIM tagjai készítették elő, a Hyde parkban, megfelelő rendőri biztosítás mellett.

Ujj Mihály, a Londoni HVIM elnöke, az etnikai megoszlás adatairól beszélt a helyi érdeklődőknek, amelyből kiderül, hogy a sokszor többségében magyarok lakta erdélyi települések sem kaphattak autonóm jogokat, és ennek érdekében a Magyar állam sem tesz lépéseket. Sok esetben, a nemzeti ünnepeink rendezvényeit sem engedélyezi a megszálló hatalom. Ezért szükséges lenne, egyfajta radikális hangnem váltás, amely hatékonyan irányítja a közfigyelmet a magyarok ellen elkövetett bűnökre. Az úgynevezett rendszerváltást követően sem képviseli a mindenkori magyar kormány az elszakított területen élők jogait. Az emlékezés joga megillet minden nemzetet, a történelmi tragédia feldolgozásához, a fennálló hazai diktatúra nem ad támogatást. Magyarország közéleti bábjait, és a külföldi sajtót ki kell végre zökkenteni a 88- évnyi közönyből.

A több mint ötven fős magyar tüntetőkből álló csoport tagjai, a Kárpát-medence más, és más helyéről származó magyarokból verbuválódott, akik jelenleg Anglia különböző területén dolgoznak, és vagy tanulnak. Elsősorban, a helyi közfigyelem felkeltése volt a cél. A trianoni diktátum egyik következménye, hogy a máig is Magyarországot sújtó háttérhatalmi intézkedések, illetve a határainkon kívül rekedt magyarok elleni atrocitások, szűnni nem akaró fizikai és lelki nyomást jelentenek a magyarságra. A kommunista elnyomóhatalomnak pedig nem áll érdekében, hogy a határainkon kívül élő magyar embereket megvédje, illetve érdekeiket, és alapvető jogaikat érvényesítse a rájuk telepedő országok hatalmi szférájával szemben. A magyar államnak nincs szándékában, diplomáciai érdekérvényesítést gyakorolni saját nemzete érdekében, ezt példázza a délvidéki atrocitások esetében tapasztalt mély hallgatás is. Ráadásul erejét, anyagi forrásait, minden eszközét képtelen a közjó érdekei szerint felhasználni. Nemhogy érdekérvényesítésről nem beszélhetünk, de a népfenség ellen, tömegoszlató eszközök bevetésére használja befizetett adóforintokat. Nagy Norbert, a felvidéki Polgár Info szerkesztője szerint, a diktátum napjaink egyik legszörnyűbb következménye, a 2004. december 5.- i kettős állampolgárságért folytatott népszavazás volt. Amely a magyar társadalom nagyfokú tájékozatlanságán túl, a félretájékoztatás eredményességéről is árulkodott. Ez az állapot ma sem javult, hiszen több generáció történelmi, főként az 192o- as diktátummal, és a magyarság populációjának területi megoszlásával kapcsolatos ismerete, hiányos. Már az is nehezen érthető sokak számára, hogy szlovák területen élve, miért beszélnek az emberek magyarul. Pedig köztudott tény, hogy Szlovákia, a trianoni döntés előtt, egyáltalán nem létezett. Mégis, ha magyar kérdésről van szó, a legádázabb nacionalista felhanggal a magyarság létjogosultságát két lábbal tiporva hirdetik a szlovákok állam legitimitását. A történelmünket, jelképeinkkel együtt kisajátították. Napjainkban, a felvidéki a magyar emlékművek szlovákosításával, a magyar történelem meghamisítása zajlik. Szlovák idegenvezetők, hamis történelmi magyarázatokkal kábítják a turistákat. Fontos volna végre, a tömegtájékoztatásban is több ismeretanyag közlése a múltunkról. E tekintetben nagy a hiányosság otthon is.

A londoni magyarok összefogással, ezentúl minden évben megemlékeznek a diktátum napjáról, és igyekeznek minden magyarokat ért igazságtalanságra felhívni a figyelmet.

A demonstrációs transzparensek láttán, a délután négy óráig, több helyi angol és más származású járókelő is érdeklődött az esemény aktualitásáról. Legnagyobb figyelmet, a Magyarországot, és Angliát összehasonlító térkép, ("Ugye Ti sem örülnétek?") felirattal váltotta ki. A legtöbben együttérzésüket fejezték ki a magyaroknak, és elképedve hallgatták a valós adatokat, amelyekről eddig soha nem hallottak. A szervezők tervei szerint, jövőre, ismét a Hyde parkban gyűlnek össze a magyarok a gyásznap megemlékezésre, remélhetően több résztvevővel, hiszen a londoni magyarok lélekszáma lényegesen több mint ötven fő. Természetesen, mind azt akarjuk, hogy a magyaroknak többé ne keljen gyászolni, mert nemzetünk visszaszerzi szabadságát, területi egységét, és a Szent Korona erejével, a Kárpát-haza újra eggyé lesz. Isten segítségével, úgy legyen!

Buncsik Marianna


KÉPRIPORT: Hyde Park Corner demonstráció 2008. 06. 01 - London
AZ HÍRANYAG KIZÁRÓLAGOS TULAJDONOSA:
Felvidéki Polgár Info