MAGYARSÁG, magyarság.org, magyar

A FIDESZ és az MSZP paktumot kötöttek
2008. május 31. szombat Magyar Sors

Aki figyeli a politikai mozgásokat, az tudja, nagyon nagy baj van. A két nagy párt magkapta a tolvaj jelzőt. Én úgy tapasztaltam, a magyar mindenkire szavaz, csak a korrupt csapatokra nem. Egy a kérdés. Milyen gyorsan tudja meg a lakosság azt, hogy az MSZP és a FIDESZ között pénzügyi összefonódás alakult ki.

A 2004-ben készült interjú borzasztó aktualitásai miatt közöljük le, akár szó szerint vonatkoztatható a mai helyzetünkre, így választások előszelét érezvén.

Balogh Gyula:
"A FIDESZ és az MSZP paktumot kötöttek"

- Ön a legújabb magyar pártelnök, hiszen az uniós parlamenti választásokon való önálló indulás érdekében mindössze néhány hete jegyeztette be a Magyar Nemzeti Szövetséget, amely igazából választási párt. Manapság hazánkban a pártokkal Dunát lehetne rekeszteni, miközben a választópolgárok egyre inkább kiábrándulnak az Önéhez hasonló szervezetekből. Mire számít?

- Igazuk van azoknak, akik kiábrándultak, hiszen tudomásom szerint több mint kétszáz pártot jegyeztek be az elmúlt tízegynéhány esztendő alatt Magyarországon. Mégis a Magyar Nemzeti Szövetség más, hiszen meglévő pártok, mint a megújult Kisgazdapárt, a Nyugdíjasok Pártja, a Magyar Nemzeti Front és civil szervezetek alkotják. Mondhatom úgy is, ez egy nemzeti mozgalom, amely nem új pártot, hanem éppen párttömörítést takar. Ilyet Magyarországon még senki sem hozott létre...

- Önök tehát nem tagságot toboroznak, hanem pártokat és civil szervezeteket.

- Pontosan. Nálunk a tizenkét alapító tag mindegyike valamelyik párt vagy egyesület, esetleg szövetség elnöke is egyben. Az alakulás célja? Soha nem volt akkora szükség szerintem a nemzeti oldal összefogására, mint most az Uniós Parlamenti választások küszöbén.

- Bennfentesek, állítják, indulhat, aki csak. akar, mert úgyis a két nagy párt, a FIDESZ utána pedig az MSZP esélyes.

- Aki figyeli a politikai mozgásokat, az tudja, nagyon nagy baj van. A két nagy párt magkapta a tolvaj jelzőt. Én úgy tapasztaltam, a magyar mindenkire szavaz, csak a korrupt csapatokra nem. Egy a kérdés. Milyen gyorsan tudja meg a lakosság azt, hogy az MSZP és a FIDESZ között pénzügyi összefonódás alakult ki. Ha ehhez hozzátesszük, hogy derékig állunk az erkölcstelenség mocsarában, és hárommilliónál több a szegény ember, akkor a választó ezerszer meggondolja az ügynökök által vezetett MSZP-t, a szakadás szélén álló és pénzszagú FIDESZ-t támogatja, vagy helyettük más, tisztességesebb erőkre szavaz. Az SZDSZ-ről szót ejteni is felesleges, hiszen adócsökkentést ígértek, és Lop Stop táblával a hónuk alatt csábították az embereket. Ma meg lehet nézni az adók a csillagos eget súrolják, a lopósok pedig az MSZP-SZDSZ soraiban lapítanak. Egy ilyen feliratú táblát éppen a kormányüléseken kellene felmutatni a Juhászoknak, a Gyurcsányoknak, a Kellereknek, az ifjabb meg az öregebb Gáloknak, és így tovább... Megemlítem még név szerint Szanyi Tibort, aki a saját lánytestvérét támogatja állami pénzből, és aki rágalmazásért még mindig tartozik nekem ötvenezer forinttal, amelyet a bíróság ítélt meg.

- A választásokig néhány hét van hátra, úgyhogy nem tudni mennyit ismer meg a választópolgár az Ön által felsorolt vádakból. Elfordulhat a két párttól oly mértékben, hogy inkább a Magyar Nemzeti Szövetség jelöltjére szavazzon?

- Ugye az egyes szám csak szóbotlás volt? Mi jelölteket szeretnénk Brüsszelbe juttatni. Meggyőződésem, hogy nem a két rossz közül kell választani, hanem mind a kettőt ki kell söpörni... Azokra kell szavazni, akik nem voltak ügynökök, és akik el tudnak számolni a vagyonukkal az utolsó gombig. Magyarországon kiderül az igazság. Úgy érzem, még soha nem álltunk hozzá olyan közel, mini most. Ha kiderül, akkor a FIDESZ-re, az MSZP-re, az SZDSZ-re, és az MDF-re csak a volt munkásőrök, az ügynökök, a rokonaik, és azok a meggazdagodott személyek fognak szavazni, akik a magyar nép vagyonát magukévá tették. Mert mi történt az elmúlt tizennégy esztendőben? Csak a gazdasági rendszerváltás történt meg, de a politikai nem. Ma már mindenki tudja, paktumot kötöttek és kötnek a kommunizmus túlélésére, a nemzeti pártok szétverésére és a vagyon megszerelésére... Ez maga az antalli örökség.

- Nem fél attól, hogy azt mondják az emberek, mit beszél ez a Balogh Gyula, aki kisgazda volt, majd FIDESZ-es lett, ma pedig csak egy független képviselő?

- Tévedés, mert én mindig a Kisgazdapárt tagja voltam, és vagyok, sőt maradok. Igaz, 2002-ben a vásárosnaményi körzetben FIDESZ támogatással indultam, pedig függetlenként is megnyerem, de Orbán Viktorék felajánlották a támogatásukat, én pedig elfogadtam. Ma bánom az egészet, mert én az első fordulóban már a parlamentbe kerültem. Semmi közöm nincsen a FIDESZ-hez. Az úgynevezett rendszerváltoztatást követően Vaján, a lakóhelyemen választottak polgármesternek. Akkor ismertem meg Torgyán Józsefet, akinek a kifelé közvetített politizálásával egyetértettem, sőt, tetszett. Éreztem, a vidékkel kezdeni kell valamit, mert az egyszerű parasztember segítségre szorul. A pártba jóval később, 1997-ben léptem be. Ha Torgyán megmarad az eredeti politikájánál, és nem önti el a rózsaszín álom a felesége, majd pedig az ő fejét is, akkor a Kisgazdapárt ma csaknem száz fővel lenne jelen a parlamentben. Az eszme szép, a vezetői viszont tönkretették a pártot.

- Maradjunk, még Vaján, ahol jól menő mezőgazdasági vállalkozást irányít, és ahol négy esztendeig a falut is irányította.

- Függetlenként óriási többséggel nyertem meg a polgármesteri választást. Azonnal munkalehetőséget teremtettem a helyi cigányoknak. Adtuk a földet, az öntözőrendszert, az uborka palántát, kétszázhatvan roma pedig a munkáját. Ezt hívták abban az időben a vajai modellnek. Mivel a vállalkozásom nyeresége lehetővé tette, a falu óvodásai és kisiskolásai ingyen étkezhettek minden nap. Létrehoztuk az Alternatív Kossuth-Díjat. Legutóbb éppen Döbrentei Kornél írónak ítélte oda a kuratórium. Ennek a lényege, hogy akik kimagasló teljesítményt nyújtottak a nemzeti oldalon, azokat akkor is ismerjük el, ha Horn Gyulának vagy Medgyessy Péternek hívják a miniszterelnököt.

- Az Ön szereplése kapóra jött a könyvemben, hiszen az önkormányzati törvény hatásairól csak kevesen tudnak személyes tapasztalatok alapján beszámolni, pedig a helyi demokrácia működése talán még a választási törvénynél is fontosabb, sőt, a legfontosabb.

- Kezdjük azzal, hogy az önkormányzati, a választójogi és az egyesületi törvény is lyukas törvények... Úgy hozta meg őket a parlament, hogy nyújthatók, akár a rétestészta, és ragaszthatók, mint a műanyag. Tegnap szólaltam fel a parlamentben, mert képtelenség, hogy a pártokra ugyanaz a törvény vonatkozik, mint például a bélyeggyűjtőkre. Ilyen körülmények között a küldött emberek, a csókosok, a bomlasztok, olyan galibát csapnak, amilyet parancsoltak nekik. Azok az emberek, akik annak idején az Ellenzéki Kerekasztalt uralták, azokat a kutya sem választotta, azokat odaküldtek, vagy önként mentek oda. Nekik köszönhetjük az önkormányzati törvényt is, amely gyakorlatilag őrültség. Egyrészt, mert átmentette a nomenklatúrát, másrészt mert finanszírozhatatlan. Más címszó alatt, de hatalomban maradtak a párttitkárok, a tanácselnökök, a téeszvezetők meg a munkásőrök... Ma már látjuk, hová vezetett ez az út. A nemzeti vagyon elveszítéséhez, ötvenhétmilliárd dolláros eladósodáshoz, és az önkormányzatok tönkretételéhez.

- Szidja a mai magyar politikai elitet, akár szódás a lovát. Ne tessék már elfelejteni, hogy Ön is tagja ennek a grémiumnak.

- Mit gondol, miért ültem ki a pártfrakcióból? Pontosan azért lettem független, mert a gyomrom felfordult. Magyarországon nincsen önkormányzatiság. Létezik olyan település, amelyben csak a képviselők meg a polgármester rendelkezik némi jövedelemmel... Ja, meg a rokonaik és az ismerőseik, akik a hivatalban dolgoznak. Több munkahely nincs. Persze, pénz nélkül nem lehet csodát művelni, csak totyogni a falu élén, mint a béna kacsa.

- Ön viszont az almafeldolgozó üzeme révén gazdag polgármestere volt a falujának.

- A saját vállalkozásomból valósítottam meg huszonhatmillió forintért a cigányok foglalkoztatását. A befektetés évek múlva megtérült, de önkormányzati pénzből nem lehetett volna megvalósítani, mert egyszerűen nem volt. Ezzel én nem hencegni akarok, hiszen más társadalmakban az adakozás természetes.

Magyarországon ezt úgy csinálják, hogy ellopják az emberektől a rengeteg pénzt és magukra költik, esetleg hatalmat vásárolnak belőle... Hogyan?Járják az országot, ígérnek fűt-fát, és bagóért felvásárolják a koldusok szavazatait, mint például Baktalórándházán tette az MSZP. Mária országából ügynökök, ámokfutók, és tolvajok országa lett.

- Ha ilyen jól ment a polgármesternek, akkor minek vágyakozott a parlamentbe?

- Engem már 1994-től bíztattak a kisgazdák, induljak mandátumért. Négy évvel később annyira egyetértettek az elhatározásommal, hogy a FIDESZ sem állított jelöltet, inkább engem támogatott... Tárgyaltam Orbán Viktorral, Áder Jánossal, és másokkal. Tévedés ne essék, a FIDESZ-ben, de az MSZP-ben is vannak rendes emberek, akik nem váltak tolvajokká, velük beszélek a mai napig. Szabolcsból tizenkét FIDESZ-es ül a parlamentben. Abból legalább négy nekem köszönheti... Ezt Orbán Viktor is tudja.

- Viszont Torgyán Józseffel, akit pedig nagyon kedvelt, nos, vele évek óta nem beszél.

Igen, mert meg mertem neki mondani, hogy nézd Jóska, azt teszed a legjobban, ha most hátrahúzódsz Marikával együtt. Akkor már ripacsnak nevezték, sajnos joggal. Aki a kokain cserjére cseresznyét akar felkötni, arról nincs mit mondani...

- De Ön, Torgyán embere volt.

- Közel álltam hozzá addig, amíg tisztességesen vezette a pártot. Amikor azt láttam, hogy az egyéni haszon többet ér számára a pártnál is, akkor besokalltam. Ha lemond és elnézést kér, talán emelt fővel távozhatott volna a budai villájába. De nem! Ma is azt kérdezem minden minisztertől, államtitkártól, én, mint vállalkozó, hogy miből tud évente két vagy három házat is megvásárolni... Kérdezem Juhásztól, Magyartól, Gyurcsánytól...

- Akkor az Ön minősítésével élve, sok Torgyán József maradt a vezetésben?

- Ma már a legtöbb politikai vezető úgy viselkedik, mint Torgyán József, sőt, túl is tesznek rajta. Úgy látom, a rablóbanda pártállástól függetlenül, kéz a kézben gyakorolja a hatalmat. Antall József azt mondta, tetszettek volna forradalmat csinálni. Ha tudta volna a nép, hogy ezt hozza el számára a békés átmenet, hát lett volna forradalom. Bár négy párt ül a Magyar Parlamentben, de a gyökereik közös tőről fakadnak. Ha a választók többsége azon az állásponton van, meneteljünk tovább a szakadék felé, akkor szavazzon rájuk. Szíve joga... Nem volt elég, hogy az ország harmincnyolc százaléka parancsolta be mindannyiunkat az Unióba? De ugyanez történt a NATO esetében is. Most pedig magyar katonákat vezényelnek Irakba, ahová a kiküldőjük Juhász Ferenc miniszter úr nem mer elrepülni, hogy meglátogassa őket. Ezek a bátor MSZP-s hazafiak. Tegnap, aljas módon, rakétával meggyilkoltak az izraeliek egy tolószékes palesztin gondolkodót, és a magyar külügy, a Kovács miniszter úr hallgat. Micsoda szolganépség az ilyen... Kit, vagy kiket süvegelnek ezen urak? A magyar népet nem. Naponta százával pusztítják a palesztinokat, az irakiakat, de hullik az amerikai meg az izraeli szerencsétlen katona is. Mi a biztosíték arra, hogy idővel nem lesz közöttük tizennyolc vagy húsz magyar is? Semmi.

- Az emberek ennek, ellenére, vagy ezzel együtt némák, egykedvűek és viselik a sorsukat. Kovács László például az 1970-es években,amikor Berecz János a pártközpontba vitte, még támadta Izraelt, mert akkor az volt a parancs. De ezt tették mások, például a hazai újságírók is. Most viszont jó pénzért meghazudtolják akkori önmagukat. Csoda, ha belenyugvás, sőt, némi cinkosság jellemzi az ország közvéleményét is?

- Nem tudom, meddig lehet még sokkolni az embereket. Előbb-utóbb össze kell fogni, és másfélmillió embernek a Kossuth térre kell vonulni. Addig nem megyünk haza, amíg ezek le nem mondanak. Amíg ki nem áll Medgyessy, és azt nem mondja, hogy bocsánatot kérek, takarodok mint ügynök, mert tönkrelettelek benneteket. Ráadásul nem csak most, hanem amikor besúgtam, az ország gazdaságát kiárultam, és hiteleket vettem fel. Már akkor... Másfélmillió ember elől futva menekülnének, hát félnek. Ebből is látszódna, hogy a szabad véleménynyilvánítás még mindig nagyobb ellenség, mint a bankrabló vagy a merénylő. A nyilvánosság és a szólásszabadság a demokratikus országok legféltettebben őrzött kincsei közé tartoznak, de ma még nálunk csak alkotmányos alapjog, amit ott és annyira korlátoznak, amennyire csak lehetséges. Tudjuk hogy mitől fél a hatalom, mert oda összpontosítja a védelmi erőit. Rá kellett jönnünk, hogy ismét visszaéltek a bizalmunkkal, megszegték a nekünk tett ígéreteket, nehezült a megélhetésünk, s mind jobban bezárkóztunk saját kis zugainkba. Észre kell vennünk, hogy újra fel kell építeni a saját közösségeinket, emberi kapcsolatainkat. Meg kell találni az utat embertől emberig, újra beszélnünk kell egymással a közös dolgainkról. Látni kell, hogy a minket kiszolgáló és eláruló hatalmat segítjük azzal, ha továbbra is fásultan elzárkózunk, s elhisszük, hogy nincs lehetőségünk tenni a sorsunk ellen. Rajtunk múlik, hogy a szólás és gyülekezési szabadság ne csak írott törvény, hanem valóság legyen. Tudjuk, hogy az elmúlt közel fél évszázad fortélyos félelme, fekete autói, besúgói, embertelen ideológiai alapokon nyugvó közösségekbe kényszerítése kiölték az együttlét, az együttérzés mélyen emberi oldalát.

- Ön nemrég azt nyilatkozta, az Uniós csatlakozás ára a magyar mezőgazdaság tönkretétele volt.

- Az agráriumról csak múlt időben beszélhetünk, hiszen a parasztot földönfutóvá tették. Hallott már olyanról, hogy a bővített újratermelésre nincsen pénz, de a műtrágyavásárlást mégis védővámmal nehezítik? Ilyet csak azok tesznek, akik gyűlölik a mezőgazdaságból élőket... Annak idején Raskó György kezdte, majd Medgyasszay László folytatta, Szabó Tamás besegített, Szanyi pedig befejezi. Eladták a cukorgyártást, a növényolajipart, a húsüzemeket, a növényfeldolgozókat, az egész feldolgozóipart. Persze, hogy nincs hová termelni a magyar gazdának. Itt a Kométa húsüzem esete. Most zárják be csak azért, hogy valamelyik szocialista káder húsüzeme éljen és viruljon... Arcátlanság. Es hol van ilyenkor az ellenzék? Hol van az ellenzék, amikor a tüntetőket szétzavarják, vagy bilincsben viszik el? Sehol. Értse meg, a Magyar Parlamentben nem létezik ellenzék. Ott mindenki egy kasszára dolgozik, cinkelt lapokkal játszik, pofátlan sajtótámogatással. Cáfoljanak meg! Kérem, tessenek megfigyelni az országgyűlés munkáját. Ha olyan kérdésben kell szavazni, mint például az iraki katonák hazahívása, vagy a gyűlölettörvény elfogadása, akkor vagy érzékelhetően kevesebb a FIDESZ képviselő, vagy ha nem küldték őket haza, akkor ott ülnek bent, de nem nyomják meg a gombot. Nem feltűnő, hogy a költségvetés elfogadásakor mennyien hiányoztak az ülésteremből? De hiányoznak az ellenzékiek máskor is. Amikor kell. Számukra kötelező, mert erről szól az MSZP-FIDESZ-paktum. A kibékülés 2000-ben történt, amikor megbolygatták az ügynökmúltakat. Mivel a FIDESZ rájött, közöttük is szép számmal akad besúgó, hát lepaktáltak...

- Igaztalan a FIDESZ-t az MSZP-vel összemosni, hiszen korban és hatalomgyakorlásban, de irányultságban is óriási a különbség közöttük Orbánék javára. Nem tart attól, hogy feljelentik, például azért, amit most nyilatkozik?

- Nem félek.

- Hogyan bizonyítja, hiszen mondhatják, csak beszél össze-vissza.

- Nem engem kell jelentgetni, hát beszéljék meg ezt egymás között, vagy beszéljék meg Csintalan Sándorral, aki a HÍR televízióban a hálózatról nyilatkozott, arról, hogy annak idején 1994-ben honnan kerültek elő a soha nem látott emberek, a Medgyessyk, a Szanyik, meg a többiek. Amikor az ügy terebélyesedni kezdett, akkor megijedtek, elhallgattak, féltek, hogy lelepleződnek, mint a brókerbotrány esetében. Ki beszél arról, hogy az autópálya építéseken megszerzett pénzeket az MSZP és a FIDESZ hetven, illetve harminc százalékban zsebre teszi? Felülszámlázzák a bekerülési költséget és a hasznon osztoznak. Számításaink szerint ez kilométerenként mintegy félmilliárd forintot jelent. No, kérem szépen, a brókereknek ezeket a pénzeket kellett tisztára mosni. Megforgatni külföldi cégekben és bankokban, majd visszautalni a pénzmosó magyar bankokba... És akkor jött Gyuszi sofőr, majd ment Gyuszi sofőr az MTI-be, ment a televízióba, éjszaka pedig államtitkárokat fogadott. Zacskóban hordták szerteszéjjel a pénzt. Érdekes módon a VIP-lista nem akar nyilvánosságra kerülni, pedig a VIP-listán szereplők ugyanolyan elkövetők az én meglátásom szerint, mint amilyen elkövető Kulcsár Attila ebben az ügyben. Vajon a nemzetbiztonsági tisztek miért nem fogták el, miért kísérték inkább a határig Kulcsár Attilát? Hogy menjen isten hírével, csak bajt ne hozzon rájuk.

- Szerintem az, amit Ön most elmond, az ha igaz, akkor is annyira romlott állapotokat mutat, hogy az emberek el sem hiszik.

- Pedig igaz, ezért vállalom a felelősséget. Annál többet, hogy elmondom, nem tehetek. Ez az út az ország felégetéséhez, a nemzeti gondolkodás elsorvasztásához vezet. Csak Medgyessy kettőezer nyolcszázmilliárd forintnyi hitelt vett fel eddig. Hová vezet ez az út? Az Unióban a legdrágábban élünk és a legkevesebbet keressük. Hogy lehet megélni huszonhatezer forintos téesznyugdíjból, amikor a gáz, és a villanyszámla huszonnyolcezer forintot kóstál? De úgy látom, valami megindult, hiszen a parlamenti pártok népszerűsége folyamatosan csökken, tehát az emberek változtatást akarnak. Ha elmennek június tizenharmadikán szavazni, és nem történik csalás, akkor reménykedhetnek is benne.

- Ön a nagy igazságosztó szerepében nyilatkozik, mégis, amikor 2000-ben botrányos ügyekbe keveredett, sem a sajtó, sem a politika, nem védte meg.

- Akkor a kisgazdapárt feljövőben volt. Például Szabolcsban kilenc időközi választásból kilencet nyertünk meg. No, ettől besokalltak, hiszen a pártszervezéssel akkor én foglalkoztam. Rövid időn belül a média aljas és mocskos rágalmaival kikezdték. Összesen harminc bírósági tárgyalásom volt...

- Elsősorban Balogh Gyula vállalkozót kezdték ki?

- Vállalkozót is, meg politikust is. A harminc perből harmincat nyertem meg, és nagyon komoly kártérítéseket követeltem, különösen a Népszabadságtól... Később Torgyán Józsefet is bepereltem; a ceglédi nagygyűlésen tanúsított viselkedése miatt, őt nyolcszázezer forintra büntette a bíróság. Szanyi Tiborral ellentétben Torgyán elküldte a pénzt. Sokan mondták barátok, képviselők, ne pereskedjek, csak rosszabb lesz. Ha én akkor visszahúzódom és lenyelem a békát, hamarosan eltüntettek volna a politikai süly-1 vésztőben. Végül rám küldték az APEH-et, de három évi pereskedést követően, fél tucat perből kerültem ki győztesen. Most én perlem az APEH-ot, a követelésem százmillió forint károkozásért.

- Ha már a károkozásnál tartunk, Ön szerint mekkora károkat okozott a privatizáció, a kárpótlás és a felelősségre vonás a gyakorlatban?

- Rossz és tétova törvények sorozatáról beszélhetünk, hiszen azt mindenki tudta, hogy a kárpótlási törvényt jól végrehajtani nem lehet. A privatizációt arra találták ki, hogy a saját zsebüket megtömjék, miközben az országot kiárulják. A felelősségre vonásra pedig most jött el az idő...

- Kövér László és a FIDESZ szerint, a felelősség kérdésével ma már nincs mit kezdeni.

- Ez Kövér László véleménye, elgondolkoztat, miért jutott erre a következtetésre. Én azt mondom, a felelősségre vonás elkerülhetetlen és soha nem késő. Ha nem történik meg, akkor ezzel a néppel mindent meg lehet csinálni. Meg kell indítani az eljárást a bűnösökkel szemben. A mindenkori miniszterelnök, belügyminiszter, nemzetbiztonsági miniszter, és országos rendőrkapitány felelősséggel tartozik azért, ami az elmúlt tizennégy esztendőben Magyarországon történt. A bűnösök köre ennél jóval nagyobb. Ha a brókerbotrány esetében zárolni lehetett a külföldi és az itthoni számlákat, akkor miről beszélünk. Fél esztendő alatt kiderülnének: piszkos ügyek, és az elrabolt javakat visszaszármaztatnánk a nemzetnek. Ehhez nem csak kormányt, hanem ellenzéket is váltani kell. Nem mindenkit, hiszen sok rendes szocialista és nem szocialista ember került a parlamentbe egyéni választókerületekből. De az országot azok irányították és vezetik félre ma is, akik pártlistákon, választási óhajtól függetlenül kerültek hatalomba. No, ezek az igazán kártékony figurák. Ha kiderül az igazság, és a nép saját kezébe veszi sorsa irányítását, akkor ezek a vezetők nem Kubába és a Bahamákra mennek, hanem csak Szegedig, a Csillag börtönbe.

2004. március 23.

(Részlet Franka Tibor: Azok a szép napok c. könyvéből)

A könyv megvásárolható, érdeklődni: Bozzay Józsefnél a jozsefbozzay@gmail.com

Feltárják a kanadai indiánok kiirtásának történetét
2008-05-31. 15:44 Kuruc.info

Több évtizedes halogatás után végre napirendre kerül Kanadában az a népirtási ügy, amelyet egy őslakos vezető az ország történelmének "legdicstelenebb, legártalmasabb és legrasszistább cselekedeteként" jellemzett.

Az 1870-es évektől egészen az 1970-es évekig mintegy 150 ezer indián gyermeket szakítottak el erőszakosan szüleitől, és küldtek otthonuktól távoli bentlakásos iskolákba, ahol mentális, fizikai és szexuális erőszaknak voltak kitéve. Ezekben az intézményekben, amelyeket különböző egyházak igazgattak a kormány megbízásából, rendkívül rosszak voltak a körülmények. Ezt mutatják azok a statisztikák, amelyek szerint egyes iskolák diákjainak fele tüdőbajban halt meg.

Egy neves kanadai akadémikus szerint népirtás történt, amelyről azonban hosszú éveken át csak kevesen tudtak az országban. Most azonban végre nyilvánosságra kerül ez a kérdés: június 1-jén kezdi meg a munkáját az igazságtétel és a megbékélés bizottsága, amelynek létrehozása része volt az ottawai kormány és az iskolák 90 ezer túlélőjének képviselői között 2006. májusában, hosszú évek perei után megkötött, 1,9 milliárd dolláros megállapodásnak.

Az ötéves mandátumot kapott bizottság beutazza Kanadát és nyilvános meghallgatásokat tart a visszaélésekről. "Fel kell tárni az igazságot. Ma már hihetetlennek tűnik, de mégis megtörtént" - mondta Chuck Strahl, az indián ügyek minisztere. Az őslakos vezetők azt remélik, hogy a Harry LaForme indián bíró által vezetett bizottság segít javítani a kapcsolatokat a marginalizált egymilliónyi bennszülött és Kanada további 32 milliós lakossága között. "Nem mondom, hogy egy varázsütésre mindenki megnyugszik, amikor ennek vége lesz, de tudom, hogy e folyamat gyógyító eleméről van szó" - hangsúlyozta LaForme.

A kormány illetékesei annak idején azt mondták, hogy a bentlakásos iskoláknak nevelniük kell a bennszülött gyermekeket. A másik cél az volt, hogy asszimilálják az őslakos népeket, és lerombolják kultúrájukat. Duncan Campbell Scott őslakos ügyekkel foglalkozó magas rangú kormánytisztviselő 1920-ban kijelentette: "Túl akarok lépni az indián problémán. Célunk addig folytatni, amíg már nem lesz egyetlen olyan indián sem Kanadában, akit ne szipkázott volna be a politikai társadalom."

Az indián gyermekeket ezekben az iskolákban megalázták, a tanárok megverték őket, ha saját nyelvükön beszéltek és azzal fenyegették őket, hogy pokolra jutnak, ha nem veszik fel a kereszténységet. Sok szülő soha nem látta viszont gyermekeit. A túlélők gyakran drogba és alkoholba fojtották fájdalmukat. Bár Kanada évente mintegy 10 milliárd dollárt költ az őslakosságra (azt nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent, de megtévesztően lehet pl. az egymillió indiánra fordított normális állami ellátások, pl. egészségügy - Kuruc.info szerk.), nagyon sok komoly probléma a mai napig megmaradt. A bennszülött vezetők azt mondják: az ilyen iskolák destruktív öröksége részben megmagyarázza, miért élnek a szánalmas körülmények között az indiánok, miért rossz az egészségi állapotuk és miért magas soraikban a bűnözési arány.

"Azt hiszem, a kanadaiak jobban meg fogják érteni, hogy miért születtek rólunk olyan sztereotípiák, melyek szerint lusták, vesztesek, iszákosok vagyunk. Mindez az őslakosságot sújtó pusztító, elnyomó gyarmatosítás eredménye" - mondta Robert Joseph törzsfőnök.

A feltárási folyamat bírálói szerint a bizottság tevékenységének nem lesz sok foganatja, mivel a testületnek nincsen ítélkezési joga. Roland Chrisjohn, a brunswick-i St. Thomas egyetem tanára szerint Ottawának először el kell ismernie, hogy a gyermekek elvétele szüleiktől és idegen kezekbe adása kimeríti a népirtás bűncselekményét. "A bentlakásos iskolák politikai, vallási rendszerünk elpusztításáról, közösségeink, kultúránk, életünk elpusztításáról szóltak, és ebben nagy sikert értek el" - mondta Chrisjohn.

Az egyházak ennek megfelelően bűnbánatot gyakorolnak. Fred Hiltz, a kanadai anglikán egyház prímása szerint a vallási hatóságok megpróbálták "szocializálni és kereszténységre téríteni" az őslakosságot. "Becsaptuk őket, becsaptuk magunkat, becsaptuk Istent. Elbuktunk rasszizmusunk miatt és azért, mert azt hittük, hogy a fehér ember felsőbbrendű a bennszülötthöz képest."

Ted Quewezance, a túlélők szövetségének vezetője bízik abban, hogy a bizottságnak sikerül elősegítenie a megbékélési erőfeszítéseket. Ő maga is fizikai és szexuális visszaélések áldozata volt hét éven keresztül, de megtanult ezekkel az emlékekkel együtt élni. Sok indián vezető azonban fél, hogy a kanadaiak többsége tudomást sem vesz a leleplezésekről, mert nem tekinti az indiánokkal történteket fontos dolognak, és ez, mint Joseph mondta, "a legsúlyosabb sértés lenne" mindannyiuk számára.

A kanadai bentlakásos iskolák botránya hasonló ahhoz, ami ugyanebben az időszakban Ausztráliában történt, ahol mintegy 100 ezer gyermeket raboltak el szüleiktől. Kevin Rudd, az ország új miniszterelnöke februárban követte meg az "Ellopott Nemzedéket". Voltak hasonló iskolák az Egyesült Államokban is, de jóval szűkebb körben.

(hvg.hu / MTI)