Annak idején, már nem tudom milyen meggondolásból, ez a pregyurcsányi politikai "elit" megszervezte a televízióban a "Ki tud többet a Szovjetunióról" c. vetélkedőt. A rendszerváltás korszakalkotó eredményeként nyilván várható, hogy előbb-utóbb - ha már a Fidesznek is a Likud a testvérpártja - lesz egy alkalom, amikor ugyanez az "elit" megszervezi a "Ki tud többet Izraelről" vetélkedőt. Ezért gondolom, hogy ez a hatvanadik születésnap jó alkalom arra, hogy elkezdjük a felkészülést. Ebben szeretnék a segítségükre sietni és lelkesíteni önöket a minél nagyobb arányú részvételre.

A mostani alkalommal az izraeli kultúra egy eredeti, mondhatnám egzotikus, hagyományos színfoltjával szeretném megismertetni a t. olvasókat, abban a reményben, hogy önöket is el fogja bűvölni a többezer éves zsidó kultúra eme különlegesen kifinomult eredménye.

Mindnyájan tudjuk, hogy Izrael egy derék, kis demokrácia, amely minden erejével, hősiesen terjeszti az amerikai értékeket, a demokráciát és a szabadságot az ennek a megértésére képtelen, fundamentalista muszlim népek tengerében, hogy megvalósítsa a cionizmus magasztos célkitűzését, azt, hogy Izrael "fény legyen a népek sötétségében" (light unto the nations).

Ez a feladat óriási kulturális felelősséget is jelent: a csadornak, a nők elnyomásának és a keleti despotizmusnak a világába kell elvinni a felvilágosodást, az emancipációt, az emberi jogokat (amelyek egyetemes nyilatkozatát a retrográd iszlám országok hivatalosan nem fogadják el) és a magas, nyugati morált.

Ennek többféle eszköze is van, amelyek közül most a végtelenül gazdag, ősi zsidó kultúra egyik különlegesen értékes elemét emeljük ki.

Megfigyelhették a kedves olvasók, hogy sosem idézek antiszemitákat, neonácikat, arabokat, és más hasonló, csak megvetésre érdemes férgeket, az emberiség vírusait. (Ezek a megfogalmazások izraeli politikusoktól származnak.) Többnyire izraeli, de mindig zsidó szerzőkre támaszkodom. Most is a múltkor már idézett Israel Shahaknak, a Jeruzsálemi Héber Egyetem néhai, holokauszt túlélő professzorának egy írását bocsátom a rendelkezésükre, melyet az érdeklődők angol nyelven, a következő címeken (és sok más helyen is) megtalálhatnak:
http://www.jerusalemites.org/crimes/crimes_against_christianity/41.htm
http://library.flawlesslogic.com/spitting.htm

Egyúttal fölhívom a figyelmüket, hogy Shahaknak a "Zsidó történelem, zsidó vallás" c. könyve már magyarul is kapható a Gede Testvérek kiadásában, amelyből még több izgalmas részletet tudhatnak meg a zsidó kultúra kiemelkedő értékeiről, azokról az értékekről, amelyek Izraelt szinte predesztinálják a "népek világossága" szerepkörre.

Az alábbiakban szó szerint közlöm Shahak írásának a fordítását, amelyből megtudjuk, hogy miképp lehet a köpés a hithű és ájtatos zsidók Istennek tetsző, vallásos gyakorlata:

"A keresztény vallási jelképek meggyalázása a judaizmusban régi vallási kötelesség. A keresztre, különösen a feszületre köpni, és köpni, ha egy zsidó egy templom mellett halad el, kb. i.sz. 200-tól kötelező a vallásos zsidók számára. A múltban, amikor a zsidóellenesség még valóban létezett, a vallásos zsidókat arra utasították a rabbijaik, hogy vagy úgy köpjenek, hogy a köpés oka ne derüljön ki, vagy a mellükre köpjenek, nem pedig ténylegesen a keresztre, vagy nyíltan a templom előtt. A zsidó állam növekvő ereje azt okozta, hogy ez a szokás újra leplezetlenné válik, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kereszténységről judaizmusra áttérőknek a keresztre köpés a hagyományos zsidó ájtatosság gyakorlata, amelyet most a Sa'ad Kibbutz szervez, és az izraeli kormány finanszíroz. Ezért nem tekintik barbárnak, visszataszítónak és erkölcstelennek. Pedig épp ellenkező a helyzet: azért rosszabb, mert annyira hagyományos, és emiatt sokkal veszélyesebb, pont úgy, mint a nácik felelevenített antiszemitizmusa is azért volt veszélyes, mert részben a hagyományos antiszemita múltra épített.

A keresztény vallásos jelképek iránti megvetésnek és gyűlöletnek ez a barbár magatartása Izraelben növekszik. Az 1950-es években Izrael kibocsátott egy izraeli városokat bemutató bélyegsorozatot. Názáret képén volt egy templom és azon egy kereszt - majdnem láthatatlan, talán egy milliméteres. Ennek ellenére a cionista "baloldali" tömegekkel támogatott vallásos pártok olyan botrányt gerjesztettek, hogy a bélyegeket gyorsan bevonták, és kiváltották egy majdnem azonos sorozattal, de a keresztet eltávolították róla.

Ott volt továbbá a hosszú csata az elemi számtan tanításában érvényesülő keresztény befolyás miatt. A vallásos zsidók ellenezték a nemzetközi plusz jelet a kereszt alakja miatt, mert az véleményük szerint minden bizonnyal arra befolyásolja a gyerekeket, hogy térjenek át a kereszténységre. Egy másik "magyarázat" szerint így nehéz lesz úgy "nevelni" őket, hogy köpjenek a keresztre, ha a számtan tanulása közben hozzászoknak. A korai hetvenes évekig kétféle számtankönyv volt használatban Izraelben. Az egyik a régi iskolák számára, amely egy fordított "T" jelet használt. A 70-es évek elején a vallási fanatikusok "ráébresztették" a Munkapártot a kereszt számtani használatában rejlő óriási veszélyre. Azóta valamennyi héber elemi iskolában (és ma már sok felső iskolában is) betiltották a nemzetközi pluszjelet.

Hasonló változások történtek az oktatás más területein is. Az Újszövetség tanítása mindig tilos volt, de korábban lelkiismeretes tanárok rendszeresen megkerülték a tiltást úgy, hogy szemináriumokat szerveztek, vagy könyvtárba küldték a diákokat (természetesen nem iskolai könyvtárakba). Kb. 10 évvel ezelőtt nagy támadásokat kezdtek az ilyen tanárok ellen. Jeruzsálemben egyet majdnem kirúgtak, mert a tanítványainak, akik a palesztinai zsidóknak az i.sz. 30-40-es évekbeli történelmét tanulmányozták, azt tanácsolta, hogy olvassanak el néhány fejezetet az Újszövetségből, mint történelmi segédkönyvből. Akkor kapta vissza az állását, amikor alázatosan megígérte, hogy soha többé nem tesz ilyet.

Azonban az utóbbi években a keresztényellenes indulatok valósággal robbannak Izraelben. (valamint a szórvány Izrael-imádó zsidai között), párhuzamosan a zsidó fanatizmus növekedésével minden más területen.

Az igazság igazi ellenségei e téren ugyanúgy, mint az izraeli valóság egyéb jelenségei esetében is, az USA-ban élő szocialisták, "liberálisok", "radikálisok", stb. Képzeljük el, hogy az amerikai liberálisoknak és az olyan lapoknak, mint a The Nation, a New York Review of Books, a New York Times-ról nem is beszélve, mi volna a reakciója, ha valamelyik államban a kormány fedezné annak a költségét, hogy a Dávid csillagra köpjenek.

De ha itt, Izraelben a keresztre köpnek, akkor megnémulnak, és mindig is némák fognak maradni. Sőt, ezen túlmenően, segítenek azt pénzelni. A Egyesült Államok adófizetői, akik túlnyomóan keresztények, fizetik az izraeli költségvetésnek valamilyen módon legalább a felét, ez által a szervezett keresztre köpést is."
(A 2001-ben elhunyt Israel Shahak professzor a jeruzsálemi Héber Egyetem szerves kémia tanára volt. Gyermekként volt a bergen-belseni koncentrációs tábor lakója, majd, még gyermekként, Izraelben telepedett le. Katonaként részt vett Izrael valamennyi háborújában. Ő alapította az Izraeli Emberi Jogok Ligáját.)
Mióta a kezembe került Shahak fenti írása, én azóta várom, hogy mikor terjesztik elő az országgyűlésben az összeadás jelének a megváltoztatását célzó javaslatot, hogy Magyarországon egyetlen kisebbség se érezhesse kirekesztve magát.

Annak eldöntését, hogy Shahakot "igaz embernek" tartja-e, vagy "a zsigereiben öröklötten gyűlölködő, megrögzött antiszemitának", a tisztelt, felnőtt és Gyurcsány szerint öngondoskodásra érett, öntudatos poszt-szocialista olvasóra bízom.

A fentieket még néhány idézettel szeretném kiegészíteni, amelyeket egy izraeli újságírónak, Israel Shamirnak az írásaiból vettem:
Marx Károly (egy rabbi unokája, rabbik hosszú sorának a leszármazottja): "A zsidó szellemiség gyakorlati uralma a keresztény világ fölött Észak-Amerikában elérte teljesen egyértelmű, tökéletes kifejeződését".
Adin Steinzaltz (egy kiemelkedő, modern rabbi, a Talmud szerkesztője): "a kereszténység egyszerűsített judaizmus, amelyet a nem zsidók gyerekes értelméhez igazítottak".
Marx Károly: "a kereszténység a felmagasztosult judaista gondolat, míg a judaizmus a kereszténység mocskos, haszonleső alkalmazása".
A Marx idézetek egyébként Marxnak "A zsidó kérdésről" c. tanulmányából származnak (http://www.abbc2.com/marx/marxen.htm).

Végezetül egy hosszabb idézet Israel Shamirnak a "Zsidók Krisztus ellen" c. esszéjéből (Our Lady of Sorrow c. kötetből): "Hosszú éveken keresztül, felvilágosodott szülők gyermekeként, nem voltam képes rávenni magam, hogy belépjek egy templomba. Nem köptem, amikor egy templomot megláttam, ahogy a dédapám tette, de arra tanítottak, hogy lenézzem a kereszténységet, mint egy "ostoba előítéletet". A zsidó hitet a köreinkben sosem tekintették előítéletnek. Ezért egy fiatal zsidó szórakozhatott a buddhizmussal, imádkozhatott az ashramban, vagy táncolhatott a szufikkal, de a kereszténység túl volt a határon, egy tökéletesen tilos dolog. Ez az oka, hogy J. Salinger napjainak a zsidai a lelkiséget az idegen buddhizmusban keresték: a valóság az, hogy nem merték elfogadni Krisztust. Az ember ehet disznóhúst, még egy shikszát (héber eredetű jiddis szó a nem zsidó nők jelölésére. Eredeti jelentése: visszataszító, undorító dolog, gyűlölet tárgya a ford.) is feleségül vehet, ami egy kicsit kisebb bűn, de mi az anyatejjel szívtuk magunkba a kereszténység ellenséges elutasítását.

A zsidóknak a keresztényekről alkotott véleménye teljességgel érdektelen volna, ha a Holdon élnének. Elviselhetőbb volna, ha a zsidók cipőtisztítók, vagy gyapotszedők volnának. Túlélhetőbb volna, ha a zsidókat látványosan megkülönböztetné a ruházatuk és a viselkedésük, mint a középkorban. De mióta a zsidók az amerikai elit fontos részévé váltak, az ő túlsúlyos jelenlétük aláásta a társadalom és a lelkiség kényes szövetét.

Ez halálosan veszélyes, mert a mi háromrészes ökumenénk (a nyugati kereszténység, a keleti ortodox és az iszlám világ) Krisztusra épül. Róma, Assisi, Chartres, Köln és Canterbury katedrálisai, Damascus, Baghdad és Jeruzsálem mecsetjei, Botticelli, Andrej Rubljov és Blake festményei, Rumi és Elliott nagyszerű költészete, Block és Brodski ebből a sziklából fakadnak. Ez annyira alapvető a civilizációnk számára, mint a víz és a föld. Még a kereszténységgel vitatkozó könyvek, mint Rabelais és Voltaire, Majakovszkij és Marx is rajta alapulnak.

Krisztus kiiktatása olyan biztosan megöli a nyugati civilizációt, mint a levegőjének a megmérgezése. Az emberi lények nem fognak meghalni, de a civilizáció össze fog omlani, ha megszentelt egysége elmúlik.

Az USA elrémisztő jelene ennek az összeomlásnak az eredménye. A milliárdosoknak és éhező gyermekeknek ez a neofasiszta állama, amely szemétre veti az emberi jogokat, amely kínvallatásnak veti alá a guantanamoi bebörtönzötteket, amely a nemzetközi jog minden követelményét megszegi, és agressziót tervez a független Irak ellen közvetlen azután, hogy pusztulást hozott Afganisztánra, nem más, mint egy erkölcsi perverzitás, amely az aláaknázott kereszténységre épül.

Egy barátom, egy jelentős amerikai iszlámista tudós, Maria Husszein írta: "A kereszténység nagyon gyenge az Egyesült Államokban. Ann Arborban, ahol én felnőttem, mindenki tudta, hogy az embernek Jézus nevét csak tréfából volt szabad kiejtenie, és az ember nyilvánosan nem ismerhette be, hogy hisz a kereszténységben, hacsak nem akarta, hogy a kortársai elkerüljék."

Azt hiszem, ez az idézet egyértelművé teszi, hogy többek között mire gondolt Marx, amikor megállapította, hogy: "A zsidó szellemiség gyakorlati uralma a keresztény világ fölött Észak-Amerikában elérte teljesen egyértelmű, tökéletes kifejeződését." Mi talán pedig azt is megértjük, hogy miért volt tilos megemlíteni a kereszténységet az EU alkotmányban. "Hogy a múltat végképp eltörüljük?" Vagy, hogy "ne sértsük egy bizonyos kisebbség felfokozott érzékenységét"? Vagy mindkettő? Tessék demokratikusan választani, mint felnőtt és Gyurcsány szerint öngondoskodásra érett, öntudatos poszt-szocialista polgárok!

Természetes, hogy e fentebb tárgyalt kulturális normáknak meg kell jelennie az élet mindennapjaiban is. Meg is jelennek. Hogy miképp? Azt majd legközelebb mondom el - bocsánat: idézem másoktól -, ha addig az emberi jogok, a szólásszabadság és a demokrácia védelmében tiltott nézetek terjesztése miatt nem visz el a Magyarországi EU-konform Forradalmi Gondolatrendőrség.

Röcsöge

 

 

 

 

Döbrentei Kornél


Kérelem, csata előtt
Bús alezredes úrnak

A hegy irdatlan, nagytürelmű lejtőivel,
a magasságot kövenként cipeli fel,
megszédülök látva, lent mi maradt még ott,
az aláhullással megkísértő szakadékot:
a hasíték nősténytágulat, meredek,
alján a zuhanás ereszt-e még vastag gyökeret?

És megtörténik, mit kerülni akart Az eltévedt lovas,
mögötte ügetek bízón és vakon, lovászfiú, istállószagtól avas,
hirtelen barna bazalttömbként telik be a katlan,
kétlábra nagymérgű medve ágaskodik mítikus alakban,
csontig szántó, kampós mancsát szívemre helyezte,
éj-üledékes szeme csillagát a szemembe égette,
majd levált rólam gyöngéden a végzetes karom,
s utánna dörmögés: "még nem akarom".

Kezdetben, immár most legyen végképpen,
nem is szeszektől átszellemített vércsekéken,
kívülről hallom,
kallódásom miként halszik súrlódni vétkekhez, bűnökhöz,
s amint rekedten bevallom:
"én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem" ösztönöz
oly életre, mely kivertségem percétől bebörtönöz,
és mégsem, és mégsem, és mégsem,
végleges győzelem soha sincsen,

néhány végzetes tévedés tűnhet annak, az se ingyen,
önfeladás a győzelmem, szikár ellenállás a legyőzetésem,
a porcelán-öböl előtt féltérden
hódolok újra, emlékezet-mállasztó régen,
mert a csésze,
a Teremtés egésze,

klórtól szúrós, szigorított fehér,
mégis, már-már kacérkodón ledér:
villámok hasogatta, recsegő fejem,
az infernális medencébe nyomva, a csatornán át le magam nyelem,
noha ködharmatért, tengerrengésért epekedésem konok,
immár én most mindent vissza ily ínségesen adok:

hányadék a gyónás
magából a cetet hogyan okádta ki Jónás?

Profán Gráll-kehely
ez a démonoktól nyüzsgő hely,
meg hogyan maradhatunk épnek,
ha ezek a falakból is kilépnek?

Marva idegeimet mindenik riogat,
s ahogy az est ereszkedik,
nincsen enyhület reggelig,
apám, add kölcsön a pisztolyodat.

Ahol mások, bátrak, én megfutok,
ahol megfutnak mások, onnan én nem inalhatok,
se előre, se hátra, mindig helyben,
azért, hogy bénaságom, iramlásom rejtsem?

S ez nem hívságnak, dölyfnek tett engedelem,
ki sejti, miért nem tehetem?
Fejtsed meg te, kiből-miből démon,
nem látsz te túl semmiféle szándékon,
magad is kitaláció vagy,

Kárpát-medencéből sarjadsz,
hiszed, mi azért növesztünk szárnyat,
hogy megrontsd: kotyvassz hónunk aljából szivárgó setét árnyat,
az égív halántékomat-gyötrő, kínzatos pánt,
valamely akarat ragyába csömörlött fájdalmat kaparni a homlokomhoz ránt.

Az életet immár rettenem, meghalni még félek,
dönt helyettem beleim labirintjában a sárban csapongó lélek,
oda már minden diadal,
hozzám minden halott fiatal,
még Te is apa?
génjeim anyával együtt summázó akarata,
már nem lehet, nem szabad, nem tehetem,
egy Kék-Duna keringőre még talán telhet az életem,
csak az nem sejti, akinek a butasága hossza
a saját álmát átalussza:

számára úgy rozsdállik Lovag-kereszted,
nem veszi észre, a fénypajzs kiragyog,
s vélekszik: családod, néped a semminek ereszted,
holott már nem védtelenek, mert nem vakok,
bár sompolyg feléjük ingerült bajszú tigris,
régóta jön, lépte évszázadokat jelent,
akkor is tudjátok, akadt néhány igric,
szájba-döglesztett, szókkal, térképpé tarlott puszta tenyérrel - mégis nekiment,
noha a tehetetlenség ugara vad,
apám, add kölcsön a pisztolyodat!

Elerődtelenedtek a varázsigék, ráolvasás, átok, ima, nem enyhít,
sem vissza, sem el nem tántorít ez önmocskában fortyogó bolygótól senkit,
Drága apa, add nekem, ami elidegeníthetetlenül, férfiasan volt a tiéd,
tiszti pisztolyodat, az önvédelem fétisét,
mert mi maradt nekünk, nekem?

mérgezett réten tartott baromi, tápértéke- nincs türelem,
hová megújító trágyaként még magamat sem üríthetem,
se szóllani, se tenni nem tudok olyat,
ami súlyosan szívrengető, végérvényesen igaz,
csak vonyítok, csapdába csalt, kiirtásra szánt csikasz -,

A csőben egy lőszer énértem érik, nem rohad,
Apa, add nekem a pisztolyodat.

http://dobrenteikornel.hu/index.php?id=38

Tölgyessy Péter: a pangásért is büntetni fognak
2008-05-30 Magyar Hírlap

Nem látja "erős jeleit" annak, hogy az SZDSZ meg akarná buktatni Gyurcsány Ferencet - mondta Tölgyessy Péter a Hírszerzőnek. Az elemző ezért azt is vélelmezte, hogy a liberálisok végül megszavazzák a Gyurcsány-kormány jövő évi költségvetését.

A volt koalíciós pártok számára ugyanis annál kínosabbat nehéz elképzelni, mint ha karácsony táján hirtelen kiderül: nem lesz elfogadott költségvetés, és jöhetnek az előre hozott választások - indokolt Tölgyessy. Hiú ábrándnak nevezte, ha az MSZP arra akarna játszani, hogy amíg lehet, kihúzzák kisebbségben Gyurcsánnyal, "majd csak beindul a gazdaság" alapon. Könnyen lehet, hogy az elhúzódó pangás miatt még jobban büntetnek a választók - mondta.

Az MSZP parlamenti frakciója egyébként hétfőn választ új vezetőséget. Mint azt Podolák György, a jelölőbizottság vezetője elmondta, Lendvai Ildikó frakcióvezetőnek nincs kihívója, de a frakcióvezető-helyettesi posztokért nagy vetélkedés várható. Katona Béla egyedül indul az általános frakcióvezető-helyettesi posztért, mellette a három frakcióvezető-helyettesi helyre kilenc jelölt van: Alexa György, Göndör István, Kovács Tibor, Mesterházy Attila, Szabó Vilmos, Szanyi Tibor, Tóbiás József, Török Zsolt és Tukacs István. A frakcióigazgatói posztért újraindul Varju László, az ő kihívója Tóbiás József lesz.
(MH)


A vizsgálatoktól félnek a szocialisták
2008. május 31., 14:45 fidesz.hu

A szocialisták lelepleződtek: rettegnek attól, hogy a következő polgári kormány minden korrupciógyanús esetet ki fog vizsgálni - reagált Koszorús László a szocialista Varaga László szavaira.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke álljon a nyilvánosság elé, és vállalja nemrégiben egy zártkörű összejövetelen hangoztatott nézeteit, hogy leállítaná a 4-es metró beruházását és az autópálya-építéseket - hangoztatta Varga László, országgyűlési képviselő (MSZP), a Societas - Új mozgalom elnöke szombati sajtótájékoztatóján a Kálvin téri metróépítkezés helyszínén.

Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Fidelitas alelnöke a sajtótájékoztatón elhangzottakra közleményében így reagált: a 4-es metró szükségességét senki sem vitatja, ám az tarthatatlan, hogy az eredetileg 195 milliárd forintba kerülő beruházás kapcsán ma már 500-600 milliárd forintos költségekről van szó.

Mint írta, "a szocialisták lelepleződtek: rettegnek attól, hogy a következő polgári kormány minden korrupciógyanús esetet ki fog vizsgálni, és - az emberek jogos elvárásainak megfelelve - véget fog vetni annak a tarthatatlan gyakorlatnak, hogy a nagy állami beruházások költségei hónapról-hónapra drámai mértékben növekednek".
(MTI)


A Jobbik cigánybűnözés elleni szervezetbe kívánja tömöríteni a polgármestereket
2008-05-30 11:54 barikád.hu

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint a monoki polgármester cigány bűnözők általi életveszélyes megfenyegetése azt mutatja, hogy kormányzati akarat és intézkedések híján a szervezett önvédelem síkján kell felvenni a harcot az országrészeket rettegésben tartó cigányterrorizmus ellen.

Mivel a területileg elszigetelt önvédelmi kezdeményezéseket a cigány bűnözői csoportok megfélemlítésekkel felszámolhatják, a hatóságok pedig képtelenek az azokban részt vevő jogkövető lakosság megvédésére, ezért a Jobbik országos szinten összehangolt fellépést szervez a cigánybűnözés ellen.

Ennek megvalósítása érdekében a Jobbik Magyarországért Mozgalom a konferencia(kukac)jobbik.hu címre várja minden olyan polgármester jelentkezését, aki a cigányterror megfékezésére szerveződött önvédelmi csoportosulás munkájában részt kíván venni.

A polgármesterek cigánybűnözés-ellenes konferenciájának célja egy olyan hatékony stratégia kidolgozása, amely megvalósulása esetén a magyarországi jogrendszer minden elemének és eszközének a felhasználásával a cigányterrornak kiszolgáltatott lakosság valós védelmét eredményezi.

Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke - barikád.hu


Borsodban cigány kereszténydemokrata párt alakult
2008. május 31. 19:30 MNO

Országos cigány kereszténydemokrata párt megalakulásáról döntöttek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ongán szombaton - adta hírül a Borsod Online (Boon).

Szilárdi László szóvivő az internetes lapnak azt mondta: számításaik szerint ma hazánkban körülbelül másfél millió roma él, akiknek nincs megoldva a politikai képviseletük. Ezen szeretnének változtatni egy kereszténydemokrata értékrendet közvetítő párt keretein belül.

Elmondta azt is: ez kifejezetten roma párt lesz, amelynek az a célja, hogy bejusson a következő választásokon az Országgyűlésbe. Az alapítók között található egyebek mellett Horváth Izabella romológus, Isaszegi Róbert olimpiai bronzérmes ökölvívó és Budai Zoltán jogász - írta a Boon.
(MTI)


Ebben a játszmában a magyar népnek nem osztottak lapot 1.
2008. június 01. vasárnap Magyar Sors

G. Nagyné Maczó Ágnes

Több olyan közgazdászról, professzorról, egyetemi tanárról és politikusról tudok, akik részt vettek azoknak a bizottságoknak a munkájában, ahol a rendszer­váltás menetét kifundálták. Minden külföldi irányítással mehetett... Téved, aki spontán rendszerváltásra, spontán privati­zációra gondol, nagyot téved. Minden meg volt tervezve, minden le volt zsírozva, csak a népet felejtették el minderről értesíteni, persze szándékosan. A KDNP-n és a Kisgazdapárton kívül az összes többi pártot is mesterségesen hozták létre.

"Ebben a játszmában a magyar népnek nem osztottak lapot"

- Az utóbbi tizenkét esztendőt nézve, az Ön sorsa vargabetűt ír le. Budapestről ügy­védként elindul, kiköt Borsod megyében, ahol tanácstitkári állásokat kap, majd részt vesz az 1990-es sza­lmád választásokon és MDF támogatással, de függetlenként bekerül a Parlamentbe, ahol a legutolsó sor, legutolsó székén kap helyet. Onnan a Kisgazdapártba lépve az Országgyűlés alelnöke lesz, majd kirúgják a pártból, és veszít az 1998-as választásokon. Bu­dapest közelében Üröm községben telepszik le a családjával, itt még megválasztják polgármesternek, de 2002 óta ismét ügyvéd­ként dolgozik. Tizenkét évig botladozott a politika világában, az­óta pedig ott folytatja, ahol abbahagyta. Volt értelme a kirucca­násnak?

- Én azon politikusok közé tartozom, akik büszkék arra, hogy beléptek a politika világába, mert én soha egyetlen percre sem hagytam cserben azokat, akikért odamentem. Mindvégig azon dolgoztam, miként lehetne a nagypolitikát ennek a szerencsétlen népnek a szolgálatába állítani. Huszonkilenc évesen választottak képviselővé a rendszerváltás pillanatában úgy, hogy nem voltam sem kommunista, sem ügynök. Ne nézzen úgy rám, hiszen ezek még ma is meghatározó) feltételei az érvényesülésnek. Talán ez lehetett az oka, hogy az MDF megyei pártállami emberei vissza akartak léptetni a második fordulóban, holott a legesélyesebb voltam. Nem tudták megtenni, mert nem léptem be az MDF-be csak felkérésüket fogadtam el, mert szerettem volna hangot adni annak a nyomornak, amit Abaújban láttam. Persze ők másként gondolták: erkölcsi tőkémet akarták csak felhasználni pillanatnyi aranyfedezetnek a szélkakas marxisták. De nem is marxisták vol­tak ezek, hanem elvtelen kalandorok, akik mindig a mindenkori hatalmasok farzsebébe fészkelik be magukat, mert onnan nem annyira látszanak, és onnan a legkönnyebb nyalni. Mégis én győztem. Első felszólalásom után egyértelművé vált, hogy hosszú küzdelmes út előtt állok. Egy SZDSZ-es képviselőnek válaszolva Németh László gondolatát idéztem-. "Szeretném, ha a magyar nép nem válna bennszülötté saját hazájában!" - zavar és riadalom támadt az ülésteremben. De akkor még demokrácia volt. Persze minden látszat ellenére hamar kiderült, hogy ebben a rendszer­váltó játszmában a magyar népnek nem osztottak lapot. Néhány beszédem után államtitkári állást ajánlottak, de külföldre is me­hettem volna. Maradtam.

- Úgy érezte, mint kirekesztett függetlenke, hogy máris útjába került a kapcsolatokkal és szövetségesekkel rendelkező "nagyok­nak"?

-Igen. A nép kalodája című felszólalásomat követően, mely­ben az államadósság kérdéséről szóltam, már keményebben lép­tek fel, etikai bizottság előtt akartak felelősségre vonni. Dávid Ibolya, mint az etikai bizottság egyik vezetője, többször megállí­tott a Parlament folyosóján, hogy menjek el a bizottságuk színe elé már 1990-ben. Elmagyaráztam neki, hogy ismerem én az ilyen bizottságosdit, ugyanis a Kádár-rendszerben minden törvényessé­get nélkülözve meghurcoltak testületi elöntések mögé bújt ár­nyék-emberek, és két évig nem volt állásom. Úgyhogy én nem megyek sehova. Engem ne gyötörjenek a demokraták, mert sza­badon mertem szólni elherdált, eltűnt milliárdok kérdésében. Nem sokkal később négygyermekes édesanyaként le magyar­anyáztak. Törvénytelenül és gátlástalanul fotómontázsokat készí­tettek rólam hiányos öltözetben. Beszédeimet elferdítették, cen­zúrázták. Gúnyoltak, ha gyönyörű erdélyi népviseletben jelentem meg. Ez annyira irritált egyeseket, hogy noha előtte jól ismertük egymást, de már nem is köszöntek nekem. Amikor érdeklődtem, azt üzenték, azért nem köszönnek, mert akkor kicikizik őket a pártjukban. Neveket ne kérdezzen. Nos, az egyik fiatalember már ugyanazt mondja a Parlamentben, amit én tizenhárom évvel ezelőtt mondtam, azzal a különbséggel, hogy én már nem mond­hatom.
(...)

Teljes cikk: magyarsors.hu

Ráadásul a liberális FIDESZ lekezelően beszélt a tömegekről, lenézte a vidéket, és egyszer csak ott álltak a jobboldal legelején. Egy debreceni rendezvényen 1997-ben elmondtam, hogy a kisgaz­dapártot valódi nép-pártisága miatt soha nem engedték tényleges hatalomhoz jutni, mint ahogy a magyar nép sem juthatott valódi hatalomhoz saját hazájában az elmúlt évszázadban sem.

- Ebben az időszakban már érzékelhető volt, hogy a legkisebb parlamenti párt. a FIDESZ kezdi átvenni a vezérpárt szerepét a jobboldalon, noha az MDF és a KDNP is nagyobb volt nála. Az alakuló polgári szövetség is Orbánék körül kristályosodott ki. Ezek az események összefügghettek azzal a politikai óhajjal, hogy a két történelmi pártot a háttérbe szorítsák.
(...)

Második rész: magyarsors.hu

Kóka János: Kevesebb szociális juttatást, kevesebb adókedvezményt
2008. május 31. 12:50 MNO

Kóka János: Úgy látom, az állam működési költségeiből 200 milliárd lefaragható, a szociális juttatások rászorultságalapúvá tételéből újabb 100-200 milliárd forint megtakarítást lehet elérni, az adókedvezmények, mentességek, kivételek szűkítéséből pedig további 100-150 milliárd spórolható meg.

(Népszava, 2008. május 31.)


Gyurcsány szerint egyre nagyobb a jólét
2008. május 31., 13:09 fidesz.hu

A kormányfő szerint Magyarországon közös dolgaink lassan kezdenek jó irányba fordulni, érzékelhetők az elmúlt két év erőfeszítéseinek eredményei. Hozzátette: 2008 "a trendek fordulóéve" lehet, mert a gazdaság gyorsuló ütemben kezdett el növekedni, tavaly december óta hónapról-hónapra csökken az infláció. Idén ismét növekednek a jövedelmek, a nyugdíjak és a fogyasztás - jegyezte meg.

Gyurcsány Ferenc az MSZP választmányának ülésén (MTI)


Módosítanák a szociális törvényt a megyei jogú városok
2008. május 31. 13:36 MNO

A szociális törvény módosítását kezdeményezi a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) - jelentette be szombaton a szövetség alelnöke kétnapos közgyűlésük után a Tolna megyei Tengelicen. A módosítás fő eleme a szociális segélyezés és a közmunka összekapcsolása lenne.

A módosítás lényege a szociális segélyezés összekapcsolása a társadalom érdekében végzett munkával, illetőleg a gyermekek óvodába, iskolába járatásával hozná szinkronba - mondta Gyimesi Endre alelnök, Zalaegerszeg fideszes polgármestere. Hozzátette: a szaktárca nem zárkózik el, várhatóan megállapodásra juthatnak. A javaslat kidolgozásával a szövetség szociális bizottságát bízták meg.

A tanácskozás egyik fő témájaként az állami és önkormányzati feladatrendszer szétválasztását és az ennek megfelelő finanszírozási rendszer kidolgozását jelölte meg az alelnök. Jelezte: jobboldali és baloldali polgármesterek részéről is elhangzottak felvetések a parlamenti és önkormányzati választási rendszer időbeni elcsúsztatására, ennek kezdeményezéséről azonban nem szavazott a szövetség.

A vendéglátó város, Szekszárd polgármestere, Horváth István (Fidesz) - amellett, hogy hangsúlyozta, a szövetség jellemzően nem kíván politikai állásfoglalásokat tenni - kritikaként vetette fel a kormányzati és önkormányzati szintek közötti bizalmi viszony megromlását, amely, mint mondta, "folyamatos bizalmatlanságot jelent". A közgyűlést záró sajtótájékoztatón a szövetség képviselői hangsúlyozták, hogy a megyei jogú városok az ország lakosságának 20 százalékát képviselik, vezetőik véleménye megkerülhetetlen az ország közvéleménye szempontjából.
(MTI)


Év végéig 25-30 százalékkal drágulhat a gáz?
Jön a tizenegyedik áremelés
MTI, fidesz.hu 2008. május 31. 12:24 gondola

A szocialista kormány 2002-től eddig tíz alkalommal emelte a gáz árát, s várható, hogy idén még jön újabb gázáremelés; 25-30 százalékos drágulás lesz év végéig - mondta Szijjártó Péter.

"Hosszú titkolózás és hazudozás után tegnap este jelentette be a kormány az idei esztendő újabb drámai mértékű gázáremelését" - fogalmazott Szijjáró Péter szombati sajtótájékoztatóján, majd hozzátette: 2002 óta, mióta szocialista kormány van Magyarországon, a pénteki volt a tizedik gázáremelés.

A Fidesz szóvivője közölte: a sajtóhírek szerint idén még várható egy gázáremelés, és így idén 25-30 százalékos lehet a drágulás. Ez azért súlyos, mert az idei év az áremelésekről szól - mondta a párt szóvivője, aki szerint ebben a helyzetben a gázár emelkedése drámai következményekkel járhat a családok egy része számára.

Hangsúlyozta, hogy a gáz árának legújabb emelése nem meglepetés, hanem a kisebbségi kormányzás egyenes következménye.

A kisebbségi kormány ugyanis kizárólag a hatalmát akarja megtartani, ennek rendel alá mindent, ez tölti ki az idejét, és ez viszi el minden energiáját, így nem marad idő, energia és kapacitás arra, hogy az ország valódi problémáival foglalkozzon - fogalmazott.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy a kormánynak kutya kötelessége lenne a családok életét megnehezítő "drámai" áremelésektől megvédenie az embereket, erre azonban Gyurcsány Ferenc kisebbségi kormánya láthatóan képtelen.

A politikus meglátása szerint ebből az következik, hogy elég volt, véget kell az ország érdekeivel ellentétes kisebbségi kormányzásnak.

Csak egy erős, világos társadalmi felhatalmazással bíró kormány alkalmas arra, hogy megvédje polgárait a negatív következményektől, a drámai áremelésektől - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A közüzemi lakossági földgázárak átlagosan 9,9 százalékkal emelkednek 2008. július 1-től, a közüzemi végfelhasználói átlagár 7,7 százalékkal nő - közölte tegnap este a gazdasági tárca. A változást elsősorban a nemzetközi piac folyamatosan emelkedő kőolajárai indokolják - áll a közleményben.

Kapcsolódó cikkeink
   Tizedik alkalommal emelik a gáz árát - ezúttal 9,9 százalékkal


A Fidesz szerint pénzlenyúlás a fővárosi MSZP kórházkoncepciója
Tizedéből megépülhetne
2008-05-30 Magyar Hírlap

Az új fővárosi kórházi holding előkészítését célzó koncepció megalkotása négyszázmillió forintba kerül, ebből 330 milliót a szakmai előkészítésére, ötvenmilliót új irodára költenének. Az MSZP terve ezért pénzlenyúlásra ad lehetőséget - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Pesti Imre.

"A fővárosi kórházkoncepciót az erre szánt pénz tizedéből is meg lehetne valósítani" - mondta pénteken Pesti Imre fideszes egészségpolitikus, aki sokallta a kórházak holdingszerű működési koncepciójára és a megvalósítási terv előkészítésére szánt négyszázmilliós összeget. A tervezetet csütörtökön fogadta el a Fővárosi Közgyűlés Horváth Csaba MSZP-s főpolgármester-helyettes javaslatára. A modellt az MSZP, az SZDSZ és az MDF képviselői is támogatták. Pesti Imre ezt úgy kommentálta, hogy a budapesti MSZP-frakció egy olyan egészségügyi modell elkészítésének szándékát erőszakolta keresztül a közgyűlésben, amelyet még a szocialisták sem támogatnak teljes mellszélességgel a fővárosban.

Most az MSZP vezetése Budapesten tette azt, amit országos szinten az SZDSZ: rákényszerítette akaratát a liberálisokra - vélte Pesti Imre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ellenzéken kívül a szakma sem támogatja a terveket. Korábban az MDF is ezen a véleményen volt, most azonban szemlesütve megszavazták a szocialisták koncepcióját. Elmondta azt is, hogy egy olyan egészségügyi modellre kért csaknem négyszázmillió forintot az MSZP, amelyről mindenki tudja, hogy nem fog megvalósulni.

A koncepció megalkotása négyszázmillióba kerül, ebből háromszázmillió forintot szakmai anyagok elkészítésére, ötvenmillió forintot új iroda felállítására, majd újabb harmincmillió forintot más szakmai anyagok elkészítésére szánnak. A Fidesz egyet tudna érteni azzal, hogy a fővárosnak mint tulajdonosnak joga van a kórházak működését átlátni, így a vagyonkezelést, az ellenőrzést, az informatikát és a közbeszerzést egy kézbe venni, de azt nem támogatja, hogy a kórházak gazdasági társasággá alakuljanak, és egy nagy mamutkórház jöjjön létre.

Tovább apadhat a Feneketlen-tó

Elnapolta a Fővárosi Közgyűlés szakbizottsága a Feneketlen-tó vízpótlásáról szóló javaslat tárgyalását. Rétvári Bence (KDNP) indítványozta, hogy ötmillió forintot fordítsanak erre a célra. A bizottság szocialista és szabad demokrata többsége arra hivatkozva napolta el a javaslat megtárgyalását, hogy előbb meg kell várni a vízforrásokkal kapcsolatos tanulmányokat. Az ellenzéki képviselő az MTI-nek elmondta, akár hónapokba is beletelhet, amíg a szakértők nyilvánosságra hozzák vizsgálataik eredményét, és megoldás születhet. Molnár Gyula (MSZP), a XI. kerület polgármestere áprilisban kérte fel a Műegyetem szakértőit arra, hogy vizsgálják meg a Feneketlen-tavat, és tegyenek javaslatot az esetleges beavatkozásokra.
MH-összeállítás


Társasházzá alakítanák a Schöpf-Merei-kórházat
2008-05-30 08:21 hírTV

Társasházzá alakítja a főváros a Schöpf-Merei-kórház épületét, így a kórház által használt részt el is adhatják anélkül, hogy az ingatlan másik felében lévő idősek otthonának ki kellene költöznie. A Fővárosi Közgyűlés erről csütörtöki, késő éjszakába nyúló ülésén döntött. A kórház végelszámolásának elkezdéséről szóló előterjesztés viszont nem kapott elegendő szavazatot.

Újabb döntést hozott a budapesti kórházak gazdasági társasággá alakítását célzó kórházholding előkészítéséről a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott javaslat értelmében a főváros 300 millió forintot csoportosít át a Budapesti Egészségügyi Modell koncepciójának és megvalósítási tervének elkészítésére. Ehhez kapcsolódva döntöttek egy fővárosi programiroda létrehozásáról is, ahová tíz embert vesznek fel, nyolcat önkormányzati tanácsadói vagy főtanácsadói munkakörbe.

A budapesti kórházi holding létrehozásának terve februárban éles koalíciós vitát robbantott ki a fővárosi szocialisták és a liberálisok között. A szocialisták a koncepció elfogadásához kötötték a város 2008-as költségvetésének tárgyalását, a szabad demokraták viszont azt mondták, hogy a két ügy nincs összefüggésben és az egészségügyi modellről szóló javaslat nincs kidolgozva.

A Schöpf-Merei Ágost-kórházban tavaly április 1-jétől megszűnt a társadalombiztosítás által támogatott fekvőbeteg-ellátás. Az intézmény szakmai elismertsége miatt a fővárosi önkormányzat támogatta azt a megoldást, hogy az ott dolgozók folytassák a munkát. A kórházat térítéses alapon lehetett igénybe venni, közben pedig az önkormányzat pályázatot írt ki az intézmény üzemeltetésére. Erre azonban csak egy jelentkezés érkezett, és azt sem tartották szakmailag megfelelőnek, így idén februárban a pályázatot eredménytelennek nyilvánították. Közben a kórház dolgozóinak többsége elhagyta az intézményt.

Áprilisban a közgyűlés elé került a jogutód nélküli megszüntetésről és végelszámolástól szóló előterjesztés, de akkor - bár a vitát megkezdték - végül levették napirendről. Ezt elsősorban azért szavazta meg a képviselők többsége, hogy legyen idő még egyszer átgondolni a döntést. Horváth Csaba, a fővárosi egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes már akkor azt mondta: nincs esély arra, hogy a megismételt pályázat eredményes legyen. Az intézmény sorsát rendezni kell, különben csak kidobja pénzt az önkormányzat.

A csütörtöki közgyűlésen ismét tárgyalt előterjesztés megint a végelszámolásra tett javaslatot, július 1-jei kezdettel. A kórházban egyébként áprilisban megszűnt a fekvőbeteg-szakellátás, a járóbeteg-ellátásokat pedig más kórházakhoz helyezik. A vitában az ellenzéki képviselők ismét azt firtatták, mit tett a főváros, hogy megtartsa a jó hírű kórházat. A fideszes Pesti Imre azt hangsúlyozta: a tavalyi kórházi ágyszámcsökkentések után a fővárosban aggasztóan kevés szülészeti hely maradt.

A döntésnél végül a szükségesnél eggyel kevesebb támogató szavazatot kapott az előterjesztés, amelyet így ismét nem fogadott el a közgyűlés.

A kórház épületének társasházzá alakításáról szóló javaslatot viszont megszavazták. Az ingatlant nem csak a kórház használta, egy részében jó állapotban lévő idősek otthona üzemel, ahol ötven ápolásra szoruló ember lakik. A társasházzá alakítás jogi lehetőséget teremt arra, hogy a két területet külön kezeljék, így a kórház által használt ingatlanrész el is adható, anélkül, hogy az idősek otthonának ki kellene költöznie.
(FH)

 

Ady Endre
NINCS ITT ORSZÁG
       
   "Ami megmaradott vala a sáskától, megevé a cserebogár, és ami
   a cserebogártól megmaradott vala, megevé a hernyó, és ami a
   hernyótól megmaradott vala, elsüté a ragya."
   (Jóel próféta könyve, I., 4.)

Petuel fia, Jóel jóslata:
Városok, mezők elpusztulnak itten
S lélekbéli s való vetéseinken
Zsebrák-láb vagy a kozák ló-pata
Taposnivalót egyként nem talál majd.

Bús föld, hogy »mentő«-d olyan eszelős:
Kötődik Gesztért duhajul a Sorssal
S Bécsért és Gesztért ő akkor erős,
Mikor maradék magyar mit se forral,
Ritkult, romlott s neki már minden más: jobb.

Már nincs, kit leverjenek az urak,
Már csak vonaglás a mi lázadásunk,
Hálát nem adott s már nem is mutat
Bécs. Késő a mi úr-virtuskodásunk,
Hős uraink Majtényt is elaludták.

Harcra készítni elő a magyart,
Védő-bástyául megintelen Bécsnek?
Az én népem már rút halálba tart
És németet majd csak talál a német,
Régen és másként lett volna itt: ország.

1914 január

Lassabban a testtel! Hátrább az agarakkal!

Pont maguk beszélnek? Válasz Béki Gabriella SZDSZ-es országgyűlési képviselő Monoki ügyben 2008-05-30-án pártja nevében tett nyilatkozatára.

---

Tisztelt Képviselő Asszony,

Amit a monokiak elkezdtek és mások is követnek, és adja Isten, hogy egyre többen felemelt fejjel, büszkén kövessenek,

- az nem törvénysértés (és különösen nem minősül annak a választási csalás eredményeként, megtévesztésünkkel szerzett törvénytelen hatalom és országgyűlés, valamint az általuk kényük-kedvük szerint saját érdekükben toldozott-foldozott sztalinista diktátumon alapuló "Tákolmányunk" által, amelynek a képviseletében ezúttal Ön, Béki Gabriella SZDSZ-es országgyűlési képviselő nyilvánult meg, aki ha nem szólt volna, bölcsebb maradt volna), hanem a génjeinkbe kódolt küldetés tudatra ébredés, az évtizedeken át elfojtott önvédelmi ösztön ébredésének példa értékű megnyilvánulása. Az önkormányzatiság megynyilvánulása.

- A minisztereink (szolgáink) által teremtett településeinken eluralkodott züllött állapot kihívására "Segíts magadon magyar (ha szolgád nincsen) és az Úristen is megsegít" alapon adott huszáros válasz. A gordiuszi csomó megoldása.

- Figyelem felhívás arra, hogy nem a farok csóválja a kutyát, hanem a kutya a farkát.
Üzenjük a monokiaknak, hogy csak így tovább: Ne féljetek (!), mert:
"Ha valami nem a Te hibád és nem is következménye annak és a köznek sem árt, akkor nincs mitől félnetek." (Marcus Aurelius)

---

Tisztelt Képviselő Asszony,

2007 december 17-én Ön és pártja, valamennyi parlamenti párt (kormány és ellenzéki egyaránt) figyelmeztetés ellenére, törvény- és kétszeres alkotmánysértés elkövetésével olvasatlanul, mert el sem olvashatták megszavazták, megerősítették azt franciák által 2004-ben megbuktatott az Európai Uniós Alkotmány helyére léptetni szándékozott nemzeti öngyilkossággal egyenértékű Lisszaboni Szerződést,

- amely beteljesíteni törekszik azt a hazánkban uralkodó erkölcsi, jogi és gazdasági válságot, amelynek függetlenségünk EU csatlakozással elkövetett feladása a legfőbb okozója.

- amely egy diktátum, amely megfosztja a tagállamokat szuverenitásuktól (függetlenségüktől), a tagállamok polgárait pedig lelki-, szellemi kiszolgáltatottságba és gazdasági nyomorba taszítja.

- amely Európa Trianonját jelenti és éppúgy egy emberidegen hatalom diktátuma, mint a hazánkat ért 1920 évi szégyenletes Trianoni Békediktátum.

- amelynek hatálybalépése (az EU valamennyi tagállama általi jóváhagyása) egy 172 oldalas tanulmányban megalapozott és a hatalom valamennyi vezető politikusa (Önt is beleértve) 2007 november végen, december elején eljuttatott szakértői vélemény szerint a második (gazdasági) Trianont jelenti a Kárpát medence nemzetei számára.

És ezek után még Önök minősítenek? Még mernek megszólalni? Önök vádolják törvénysértéssel azt a monoki önkormányzatot, amelynek a mára elviselhetetlené vált terheket Önök akasztották a nyakába? Önök vádolják törvénysértéssel azt a monoki önkormányzatot amely az önkormányzatiság gyakorlása terén az elmúlt 18 év alatt a legfigyelemreméltóbb intézkedést hozta. Amely intézkedés a segélyek által kiszolgáltatottá tett emberek felszabadulásához és erre alapozott további intézkedések révén a település felvirágoztatáshoz vezet majd.

Tisztelt Képviselő Asszony,

18 esztendős áldásos munkájuk eredményeképpen:

- roncstársadalom lettünk,

- demokráciának" hazudott lumpenproletár - vagy csőcselékuralom látszata alatt (lumpenproletárok által választott lumpenproletárok kormányozzák az országot!) ún. "szabad választás" eredményeként olyan oligarchák kerültek hatalomra, amelyek a saját érdekükben hazudnak, lopnak, zsarolnak, és teszik tönkre a nemzetet.

- felgyorsítottak és fenntartanak egy 1946 kezdődött olyan züllési folyamatot, amelynek eredményeként hazánkban egy olyan gazdasági rendszer alakult ki, amelyben a politikum mindent ellop, még azt is ami le van szegezve, amelyben a népből elgyökértelenített és kizsákmányolt proletariátust ill. potyaleső, dologtalan, vagy munkanélküli léha életmódot folytató, mások adóztatásából, vagy kirablásából élősködő lumpenproletariátust csinálnak, aki minden függetlenségétől megfosztva az állam ill. a pártpolitikusok kegyeire van utalva, akinek nem csak jóléte és egészsége, hanem a léte is politikusok jóindulatától függ.

- Hazánk ugyanúgy törvényen kívüli ország, mint 1990 előtt. A már csak adok-kapokból álló parlamenti színházból mindenkinek elege van.

- Az egyéni érdek dominál, nincs egyetemes szabály, vagy norma, mindenki "felszabadult" a szabályok alól, a hagyományok a szemétdombra kerülnek.

- A kis közösségek szétverésével létrehozták a "tömegtársadalmat" és a polgár helyett a proletárt, amelyet nem volt nehéz lumpenproletár sorba dönteni. Az egyenlőség nevében a termelés növelése helyett mindenki mindenkivel versenyez ill. verekszik a koncért, és az a győztes, aki elébb szúrja hátba ellenfelét, mielőtt ő kapná a tőrt. Aki pedig ezt nem bírja az veheti a vándorbotot, és kitántoroghat nyugatra, vagy lehet szolga majd a saját hazájában.

- minden síkon elveszítettük a függetlenségünket,

- eladták a jövő nemzedékének önrendelkezési jogát,

- elherdálták Atyáink hagyatékát, a fejünk fölött a lábunk alól eladtak mindenünket, a földünket, a vizeinket és a levegőnket (a nemzeti vagyon 98%-a, a termőföld 1 része idegen kézbe került)

- A magyar falu meghalt. Lezüllesztették a vidéket (elöregedés, elnéptelenedés, elszegényesedés, munkanélküliség, alkoholizmus, közügyek iránti érdeklődés abszolút hiánya, egzisztenciális félelem.... bizonyos családok pusztán a szociális segély, a gyermekvédelmi kedvezmény, a szociálpolitikai támogatás iránt benyújtott kérelmükkel jutnak százezrekhez, veszni hagyott - kijátszott milliókhoz, erőszak az iskolában és a hivatalokban, biztonság érzet hiánya, nem szívesen megy ki az utcára az ember, mert nem biztonságos; néhány család félelemben tud tartani egy egész települést;)

- Európa éléskamrája helyett Európa szemét lerakóhelye lettünk, mi magyarok, akik nem 10, hanem 30 millió embert lennénk képesek ellátni kiváló minőségű élelmiszerrel,

- egy fogyasztásba menekülő masszát gyúrtak belőlünk, rabszolgává, földönfutóvá tesznek bennünket a saját hazánkban,

- bár tulipánnak születtünk, parlagfüvet nevelnek belőlünk.

És még Önök beszélnek? Önök papolnak erkölcsről, törvénytelenségről? Önök aggodalmaskodnak? Önök beszélnek a monoki önkormányzat döntésével elindított aggasztónak tartott folyamatról? Vagy talán nem látják a fától az erdőt? Vagy talán attól félnek, hogy a monoki példa ragadós lesz és más önkörmányzatok is kedvet kapnak a rendcsináláshoz, hogy a politikájuk eredményeképp teremtett segélyen tengődő, potyaleső, dologtalan, munkanélküli léha életmódot folytató, mások adóztatásából, vagy kirablásából élősködő lumpenproletariátus, aki minden függetlenségétől megfosztva a kegyeikre van utalva felüti a fejét?


Tisztelt Képviselő Asszony,

Azt állítja, hogy az SZDSZ fontosnak tartja, hogy "az emberek tisztességes megélhetést biztosító munkajövedelemhez jussanak. Ehhez azonban jelenleg a hátrányos helyzetű térségekben két dolog hiányzik: a munka és a tisztességes munkabér."

A levelünkben leírtak figyelembevételével kíváncsian várjuk válaszukat arra, hogy:
- mit tettek az elmúlt 18 évben
- mit tesznek jelenleg
- mit kívánnak tenni
hivatali idejük hátralévő részében e nemes gondolatok megvalósítása érdekében.

---

A felelős politikai elemző előtt nyilvánvaló, hogy a jelenlegi magyarországi belpolitikai válság egyetlen kiútja egy azonnali, előre hozott választás lehet csak. A hivatalos politikum ezt a megoldást szeretné minél távolabbra kitolni, hiszen a (nem csak hazai) általános politikai, társadalmi válság gyökere elsősorban pénzügyi (és gazdasági) okokra vezethető vissza. Az eladósodott költségvetés, önkormányzatok, hazai közép-kisvállalkozások legrémisztőbb felismerése az, amikor már nem tudnak kibújni a stagnáló belső gazdaság és a növekvő, kezelhetetlen infláció okozta pénzügyi csőd következményei alól. Magyarországon ez azzal a veszéllyel is párosul, hogy egy államválság maga alá temetheti az 1989-es 'Kerekasztal' tárgyalások során kialakított és kialakult, 18 éve hatalmon levő (kormányzati váltógazdálkodást folytató) politikai elitet is. Egy ennyire képlékeny, bizonytalan pénzügyi-gazdasági kilátásokra alapozott ellenzéki politikai győzelem (kormányalakítás lehetősége) magában hordozza a csúfos bukás lehetőségét is, amennyiben a kormányzásra készülő ellenzék nem szakít gyökeresen a Valutaalap-konform gazdaság és pénzügypolitikával.

Vízválasztó népszavazás lett a március 9.-i. Ahogyan a szavazásra jogosultak nagyarányú részvétele meglepte a kormánypártokat, a részvétel nagysága meglepte az ellenzéki parlamenti pártokat is. (Az MDF vezetése pedig egyenesen összezavarodott.) A legnagyobb ellenzéki pártformáció, a Fidesz-KDNP szövetség taktikai szempontból idő hátrányba került. Nem véletlenül. Azt vélelmezhették, hogy a népszavazás, a korábbiakhoz hasonlóan, egyfajta pártszimpátia referendum lesz majd csak (lényegesen kevesen mennek el szavazni, és legalább relatíve nagyobb arányú lesz az 'igen, mint a nem' szavazatok száma), amelyre lehet majd hivatkozni, s az 'igen' szavazatokra hivatkozva támadható lesz a kormánypárt - retorikailag - parlamenten belül s kívül, egyaránt. Ezzel a taktikával felmutatható az ellenzékben levő pártok 'ellenzékisége' és a kormánypártok kormányzási elégtelensége, ugyanakkor kibekkelhető lesz a négy éves ciklus is.

A 'helyzet' rosszabbodása pedig nem csak az általános képviselő -és önkormányzati, hanem az EU parlamenti választások egyidejűségével elhozhatnak egy meggyőző ellenzéki választási fölényt. És, közben, pragmatikusan a 'közvélemény' mindenkori anyagi-érzelmi visszajelzéseinek megfelelően szintén kialakítható lesz 'egy a néppel és a népért' 'eladható' választási program. Azonban, ahogyan már korábban is jeleztem, az egyre romló nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet Magyarországra is begyűröződő hatásai (energia-élelmiszerár infláció, gazdasági hanyatlás, munkahely elvesztésétől való félelem) lassan a magyar lakosság egyre nagyobb részét érinti közvetlenül, ami fokozottabb nyomás alatt tartja az ellenzéki pártok képviselőit az azonnali cselekvésre.

Véleményem szerint, a növekvő létbizonytalanság és az árinfláció (általános drágulás) leginkább az, ami az aktív foglalkoztatottak, és a kis-közepes nyugdíjjal rendelkező választótömegek Fidesz-KDNP szövetség szimpátia indexét már-már egy elsöprő országgyűlési választási győzelemre változtathatja ("ha ma lennének a választások"). Tegyük hozzá azonnal, joggal, hogy a társadalom erkölcsi-cselekvési elvárásának ingerküszöbje nagyon magasra lett helyezve a Fidesz/KDNP szövetséggel szemben. Most kezd hatni, bumeránghatásként, az ellenzék az elmúlt évek PR retorikájába csomagolt politikai támadássorozata. Amely - különösen az 'öszödi beszéd', majd az azt követő szeptember 17.-e és október 23.-a között lejátszódó események tudatában, Morvay Krisztináék, a Magyar Gárda színre lépésével együtt, immár a felgyülemlett gazdasági/pénzügyi problémahalmazzal egyetemben morális hatékonysággal rombolta szét a hazugságözönre épülő Gyurcsány SZDSZMSZP kormány, s tovább rombolja a kisebbségi kormányzásra berendezkedett gyurcsányi kormányzás lehetőségeit a romló belgazdasági viszonyok ismeretében.

Bumeránghatást említettem, nem véletlenül. Ugyanis, a közvélemény, a lakosság jelentős részénél most kezd igazán regisztrálódni, hogy a Fidesz/KDNP által állandóan hangoztatott gyurcsánykóka magyar gazdasági 'pannon-tigris légbuborék' tényleg egy 'légbuborék', aminek egyenes következménye az életszínvonal drámai zuhanása. (Ismétlem: emelkedő energia -és élelmiszerárak, növekvő munkanélküliség, romló lét -és életbiztonsági feltételek.) Vagyis, a lakosság egyre jelentősebb része tekint a Fidesz/KDNP pártszövetségre úgy, hogy ők képesek lesznek (hiszen ezt állítják) a megfelelő gazdaság -és egyéb politikával "rövid" időn belül megfordítani a teljes társadalmi káosz és széthullás felé menetelő országot. Az említett 'bumeránghatás' pontosan ennek a felfokozott (és jogos) várakozásnak következménye, hiszen a Fidesz/KDNP 'megmondó' emberei a 2002-es, majd a 2006-os választások, de leginkább az "öszödi" beszéd és szeptember 17-október 23.-a után erősítették fel jelentősen kormányellenes retorikájukat.

A kormányellenes retorika most kezd igazán önálló életet élni, amit már nem lehet tömeggyűlések összehívásával (indulat és érzelmi 'gőzkieresztés'), vagy annak oszlatásával (félelemkeltés) kordában tartani, mint korábban. Szanyi Tibor, Tóbiás József MSZP frakción belüli kezdeményezései jól mutatják azt a veszélyérzet felismerést ("gyurcsányi úton" biztos az óriási bukás lehetősége), ami fenyegeti az MSZP-s legális és háttér hatalmi formációkat.

Az SZDSZ-en belül kirobbant elnökválasztás körüli csalássorozat napvilágra kerülése szintén a legális hatalomból kibukás veszélyét próbálja egy új, kókamentesített elnökség felmutatásával valamilyen szinten elodázni, ami gyakorlatilag azon állami közpénzek csapjainak elzárását eredményezi, amelyek éltetik az SZDSZ háttértámogatóinak pénzügyi, gazdasági, média befolyását. S az SZDSZ számára a média birtoklása a legfontosabb. (Nincs már Tom Lantos, aki eligazgatná a személyi ügyeket, s követhető irányt mutathatna.) Az szdéesített MSZP-s gyurcsányisták (és az SZDSZ) hatalmi bázisát nem a parlamenti ellenzék, sőt még az egyre nyíltabb társadalmi elégedetlenség sem veszélyezteti jobban, mint annak a gazdaságpolitikának bukása, amit a brit Tony Blair féle 'harmadik utas' újbaloldali politikának szoktak nevezni. Ami azért, lényegében nem más, mint a volt brit miniszterelnök asszony, Margaret Thatcher neoliberális gazdaságpolitikájának kivörösített folytatása. Ezt a brit gazdaságpolitikai modellt vezették be és alkalmazták, alkalmazzák Magyarországon az elmúlt 18 évben, mint az egyetlen, követhető gazdaságpolitikai modellt. S aminek eredményeképpen megteremtődhetett a feltétele egy tomboló liberális diktatúrának, amely révén az 'állam romokban hever, úgyszólván már csak az APEH, a titkosszolgálat és a rohamrendőrség működik.

Tőkehiányra azonban nem szabadna panaszkodnunk. Simon Perez izraeli miniszterelnök látnoki elszólását követően sem csökken az izraeli tőke magyarországi behatolásának sebessége. Magyarország a régió legnagyobb izraeli tőkeimportőre, állapították meg a magyar-izraeli kormányközi bizottság első ülésén május 20.-án, kedden. Ami, évente 200-300 millió US$-t tesz ki, és elsősorban az ingatlanpiac, ipar, infrastruktúra, K+F szektor, P(rivat)P(ublic)P(roject) programokba áramlik. Az izraeli tőkével nem lenne semmi baj, ha Magyarországon létezne egy erős nemzeti tőkével rendelkező tulajdonosi réteg, amely inkorpolálná azt, ugyanakkor megvédené a sajátos magyar nemzeti tulajdonosi érdekeket. Azonban ennek híján az izraeli tőke, képviselve saját, meghatározott profit, és egyéb érdekeit, lényegében Magyarország érdekmeghatározó birtokosává kezd válni. A tulajdonosi/birtokosi érdekeltség a tulajdonos saját szemléletéhez, habitusához, kultúrájához akarja formálni - rosszabb esetben kényszeríteni - környezetét, gondolkodásvilágát, hogy megszokottá váljanak birtokosságból származó jogai. Nem beszélve az alapvető nemzetbiztonsági érdekekről, amik eleve magyarságközpontúak (kellenének, hogy legyenek), s amelyek ellentétben állnak a külföldi ráhatásoktól.

Ugyanakkor az sem mindegy, hogy ez a tőke milyen politikai formációt támogat, közvetve is belpolitikai tényezővé lépve elő. Sőt, ezen a gondolaton tovább lépve, vajon a fentiekben említett, az izraeli tőke nagyarányú magyarországi ingatlanpiaci befektetéseinek milyen köze lehet annak, amit az 'Al Ahram' egyiptomi félhivatalos kormánypárti lap vélelmez: hogy "A világ zsidósága pedig már az izraeli életet fenyegetőbbnek kezdi tekinteni, mint az antiszemitizmust világszerte. Egyre több izraeli szerez európai útlevelet, hogy adott pillanatban menekülhessen. Mi ez, ha nem a vég kezdete a zsidó állam számára?" Függetlenül attól, hogy Izraelben a magyar származású zsidóság létszáma több százezerre tehető, átmeneti, vagy végleges befogadásuk súlyos társadalmi konfliktusokkal járhat együtt. Érdekes időzítésként fogható fel (az SZDSZ-szel erőteljesen szimpatizáló) Geszti Péter által, az USA-ból adaptált AD Council mintájára, a Médiaunió a Társadalmi Tudatformálásért közhasznú alapítvány létrehozása. Az alapítványhoz eddig 200 médiumot működtető húsz médiavállalkozás jelentette be csatlakozását. Céljai között megtalálható, hogy 'a problémákat és megoldási lehetőségeiket is tudatosítsa az emberekben, így valódi mérhető változásokat érjen el".

Kuratóriumi tagok: elnök: Dr. Schmidt Mária, tagok: Hankiss Elemér, Kepes András, Novák Péter és Rudolf Péter." Ennél a pontnál kell kijelentenünk, hogy egy ilyen típusú, koncentrált médiaunió óriási szellemei ráhatással képes a lakosság gondolkodását irányítani. Mintha a kádár-korszak acél györgyi hármas 'T' (tiltott, tűrt, támogatott) kultúr politikájának körvonalai kezdenének ismét kirajzolódni. Nem beszélve arról, hogy valószínűsíthető, az előre hozott választások a közgazdasági viszonyok romlása következtében éles, a verbalitáson túlmutató politikai küzdelmet hozhat. S nem szabadna azt sem elfelejtenünk, hogy az új kormányalakítás tétje nem csak egy, a nemzeti, társadalmi érdekeket végre figyelembe vevő kormányzást kellene, hogy jelentsen, hanem egy olyan kormányzási metodikát, amelyben a politika felülkerekedve a gazdasági és a pénzügyi profitracionalizálási érdekeken, a társadalom érdekeit helyezi elsősorban előtérbe. Vagyis, a politikának vissza kellene vennie azokat a hatalmi eszközöket, amelyeket a 18 éve tartó neo- ultraliberális pénzügyi/gazdasági érdekcsoportok 'magánosítottak'. Vagy másképpen, a politikának az állam társadalomirányító és szervező szerepkörét kellene visszavenni a 'szabad piactól', és erőteljes korlátok közé kellene szorítania a tőke spekulatív működését. (Természetesen nem lesz mindegy, hogy az egy szellemi központból levezényelt 'megoldási lehetőség' javaslatok milyen megoldási lehetőségeket támogatnak majd)

A "főáramlatú" közgazdászok között kibontakozó adóreform körüli vita lényegében még mindig a Valutaalap-konform közgazdasági alaptéziseken belül mozog. Vagyis, a gazdaság tőketulajdonos szereplőinek jövedelemnöveléséről az állam társadalomszervező (a hozzá rendelt költségvetési kiadások a szociális, az oktatás, az egészségügy, a nyugdíj ellátás, stb. biztosítására) és a munkajövedelemből élők (alacsony bérköltség, vállalati nem bérköltség jellegű kiadások csökkentése) rovására. Aminek következtében a tőketulajdonosi többlet jövedelmek befektetésre kerülnek majd a gazdaságba, s elindulhat egy olyan gazdasági növekedés, amely 10 éven belül 1 millió új munkahelyet képes teremteni. Németh György közgazdász-szociológus plasztikusabban ír erről: "A gazdasági növekedés hasznából elsősorban a tőkének kell részesednie, míg a munkavállalói jövedelmeket 'piackonform' adminisztratív eszközökkel vissza kell nyesni. (Ami, más, mint) adócsökkentés örve alatti jövedelemátcsoportosítás (a tőketulajdonosok javára).

A gazdasági növekedés feltétele - hangzik áthallásos alapon - a gazdaság tőketulajdonosai javára végrehajtott jövedelem átcsoportosítás. Azonban, egy általános nemzetközi infláció növekedés (általános nyersanyag, energia drágulás) trendje közben nagyon nehéz egy olyan gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani, amely szembe megy a nemzetközi kamatpolitikai trenddel. (A gazdaság beindításához sok és olcsó pénz kell.) "Az infláció megugrását tartják a következő hónapok legnagyobb kihívásának az elmúlt időszakban még kamatcsökkentés párti központi jegybankok, így az amerikai, a kanadai és a brit jegybank is...Így, egyre elfogadottabbá vált az a felfogás, miszerint lassítani kell a gazdaságot, hogy kordában lehessen tartani az inflációt". S az a felvevőpiac, amelyre a feltételezett növekedésnek induló magyar gazdaság exportálni lenne képes, elkezd zsugorodni. Egyébként is, a magyar gazdaság kiszolgáltatott a nemzetközi tőkének, a termelőeszközök mintegy 2/3-a külföldi kézben van, s a képződő nyereség visszaforgatása mindössze 30%-os. Repkednek az óriási összegek, amely szükséges lenne a magyar gazdaság beindításához. Simon András MNB elnök mintegy 2600 milliárd forintról, Matolcsy György, az Orbán kormány volt gazdasági minisztere 1000 milliárd forintról, Dávid Ibolyájék, meglovagolva az adócsökkentési verbális konjuktúrát, szintén 1000 milliárd forintról beszél. Ami az adóreform ürügyén átcsoportosításra kellene, hogy kerüljön a 'piackonform' vállalkozói szférához. Természetesen a pénzügyi szféra közvetítésével, amely, egyébként is, külföldi tulajdonban van.

Az ország előre hozott választásokat akar. Munkahelyeket, megközelítően nyugati bérezéssel, életszínvonallal. Kiszámítható lét -és élet, vagyonbiztonsággal. Visszanacionalizált (nem visszaállamosított) közszolgálati ágazatokkal (víz-csatorna, egységes energetikai hálózatokat, a köztes, lánckereskedelem kiiktatását, megbízható országos és városi tömegközlekedést, stb.) ésszerűen működő közigazgatást, vidéken megélhetési lehetőségeket, a kialakuló nagybirtokrendszer helyett termelő-értékesítő-fogyasztói szövetkezeteket. Értékálló pénzt. Sorolni lehetne még, milyen elvárások fogalmazódhatnak meg egy Fidesz-kormánnyal szemben. Amely, ha kialakítja a megfelelő párbeszédet a társadalommal, akár három cikluson is kormányon maradhat.

Mielőtt elsodorna bennünket képzeletünk a realitások talajáról, jegyezzünk meg valamit. Bármilyen mélyreható gazdaságpolitika kivitelezése nem valósítható meg közvetlen szomszédainkkal való együttműködés nélkül. Merjünk kárpát-medenceiek lenni az Európai Unión belül. S merjük kinyújtani a kezünket észak felé, a Kárpátokon túlra, és érezzük, hogy a lengyelek Katyinja egyben a miénk is.

Egy erős belgazdasági- és költségvetési bevételi alapon nyugvó állam társadalma képes bármilyen világpolitikai megrázkódtatást túlélni. S nekünk, magyaroknak, most erre van igazán a legnagyobb szükségünk. Nehéz küzdelem áll még előttünk, de úgy vélem, megéri.

Csontos Gábor politológus

 

Egyesületünk alkalmi bizottsága nevében tisztelettel meghívjuk Önt és minden érdeklődőtt a trianoni békeszerződés aláírásának 81. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésünkre, amelyet Újvidéken tartunk a Futaki úti temető katonatemetői részében.

Műsortervünk:
1. A Himnusz közös éneklése
2. Alkalmi beszédek
3. Nem nyugszunk - Reményik Sándor verse
Szavalja Tóth Ervin az Újvidéki Rádió munkatársa

Egyesületünk a korábbi években is szervezett már ilyen megemlékezést politikai pártjaink meghívása nélkül. Most azonban úgy tartjuk, hogy magyarságot erősen megmozgató összefogásunk, a Magyar Koalíció létrehozása szükségessé teszi, hogy kimutassuk: nem csupán a piros betűs ünnepeken és a választási agitáción tudunk együtt szerepelni, hanem a magyarságot érintő más alkalmakkal is.

Papp Ferenc - elnök
Újvidéken, 2008. május 29-én.

---

A MÖM Tábor plakátjai

A Magyar Önvédelmi Mozgalom idén, július 10-13. között rendezi meg III. Esztergomi MÖM Táborát. A Tábort szokás szerint plakáttal kívánjuk népszerűsíteni, ehhez azonban segítő kezekre is szükségünk lenne.

Várjuk tehát azok jelentkezését, akik segítenének terjeszteni ezen plakátokat! Érdeklődni a kovacs.geza[csigavonal]magyaronvedelem.hu címen lehet!

Magyar Önvédelmi Mozgalom

A III. MÖM Tábor hivatalos honlapja:
http://www.magyaronvedelem.hu/momtabor

Rendezvényünk támogatója a HunHír.hu internetes hírportál, valamint a Szent Korona Rádió.





    Volt-e rendszerváltás, vagy csak rendszerváltozás? Volt-e valódi változás, netán csak fordulat? Bármi volt is: szükségszerű volt-e avagy csak vártalan és véletlen ajándék? Nagyhatalmi újrafelosztás eredménye-e a változás, a nagytőke piacszerző vállalkozása, avagy csak felemásra sikerült demokrácia-import? Felemás-e ami történt, vagy bársonyos? Tudatosan elmaszatolt, vagy csak amolyan magyar módra elfuserált, s ennyiben sorsszerű? - kérdések özönét teszi fel a most megjelent Elárvult szabadság című kötet bevezetőjében Szőcs Géza író, költő, újságíró, a kötet egyik szerkesztője.
    Hányszor tettük fel mi is azóta ezeket a kérdéseket, akik részt vettünk a rendszerváltás/változás eufórikus, emelkedett pillanatainak megélésében. Egyáltalán volt-e rendszerváltás, hisz egykori elnyomóink mai napig maradtak kiemelkedő vezetői helyükön, magas beosztásokban, míg mi sokan ma is jól fizető állásra várakozunk... Andrásfalvy Bertalan eufórikus pillanatnak nevezi az 1988-89-90-es esztendőket, miközben megállapítja: személyes önzésünk vezetett oda, ahol most tartunk.
    Az Antall-kormány első kultusz minisztere szerint nincsenek szilárd támpontjaink, nincsenek erkölcsi normáink, s e társadalmat bénító erők miatt nem haladunk előre. Mit tettünk rosszul? - teszi fel a kérdést Andrásfalvy. Majd (a kötetben) kilenc pontban sorolja fel a hibákat. Most csak az első (legfontosabb) pontban foglalt gondolatokat idézem: "Nem neveztük meg azokat legalább, akik ténylegesen súlyosan vétettek az Élet ellen. A halált követő ügyészeket, bírákat, besúgókat, kegyetlenkedő vallatókat, smasszerokat, önkényeskedő párttitkárokat. Ezzel bátorságot adtunk sok bűnösnek további gaztettekre. Nem vettük el a jogtalanul szerzett vagyonokat, ingatlanokat..."Andrásfalvy szerint nem a szabadságot, hanem egymást, a nemzetet árultuk el féktelen önzésünkben.
    A 2008. május 29-én bemutatott budai könyvbemutatón a Lítea könyvszalonban - Szőcs Géza, Mészáros László, Bogár László, Andrásfalvy Bertalan, Kun Miklós, valamint Sneé Péter - idézték fel a húsz évvel ezelőtti eufórikus/katartikus/tragikus, mások szerint elárult rendszerváltozást.
    Bogár László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója szerint egy illúzióval kell leszámolnunk, azzal, ugyanis, hogy szuverén állam vagyunk. Szerinte Mohács óta, azaz 500 esztendeje veszítettük el függetlenségünket, s azóta öt birodalom fosztott ki bennünket. A rendszerváltozást csak "cinikus látványtechnikai tüzijáték"nak nevezte, s mindmáig nem tudunk semmi érdemlegeset tenni annak érdekében, hogy ne fosszanak ki bennünket. Az Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának volt politikai államtitkára szerint kétféle magatartást tanúsítottunk elnyomóinkkal szemben: a behódolás és az ellenállás taktikáját. A tény, hogy még élünk, azt jelenti: sorstársaink mindig megtalálták e kettő közötti kombinációt. Bogár szerint a rendszerváltozás bűnben fogant, ugyanis az 1978-85-ös években hozták létre a totális kifosztásunk forgatókönyvét. Ebben az időben amíg a "bennszülött páriák" jövedelme csupán 0,7%-kal emelkedett, a "hazánk területén állomásozó tőke struktúrák" 23%-kal növekedtek. Bogár László rámutatott: - Jelenleg még erőteljesebb a mentális, morális, és spirituális kifosztásunk, mely folyamat további húsz esztendeig nem folytatható, mert ebben az esetben Magyarország fizikai felszámolása következik be. Jelenleg tudatos népirtás áldozata Magyarország. Ebből az egyetlen kivezető út a lelki megújulás. A csoda az egyetlen realitás - mondta Bogár László.
    Mészáros László, a kötet felelős kiadójának (Kecskeméti Lapok Kft.) ügyvezető igazgatója szerint a rendszerváltozáskor hiányzott a leltár elkészítése, mely mindmáig nem készült el. Amíg nincs leltár és párbeszéd, addig nem beszélhetünk rendszerváltozásról.
    Az Elárvult szabadság című kötetben a diktatúrát követő két évtized, történése követhető nyomon hatvan magyar kiválóság (Bábel Balázs, Csete György, Csókay András, Duray Miklós, Entz Géza, Gyarmati Dezső, Makovecz Imre, Tőkés László stb) szemével. A hiánypótló kötet a Kecskeméti Lapok Kft. gondozásában jelent meg, a Magyar Múzsa Könyvek sorozatban. Szőcs Géza és Mészáros László vállalkozása - szellemi síkon - hozzájárul az igazi rendszerváltozás máig tartó folyamatának kibontakozásához.

Frigyesy Ágnes

A szabad vasárnapért, a szolidaritás napjáért
az MKPK Iustitia et Pax Bizottságának nyilatkozata II. János Pál pápa "Dies Domini" kezdetű apostoli levele megjelenésének 10. évfordulója alkalmából

A vasárnapnak az európai kultúrában sajátos szerepe van. Megszakítja a munkás hétköznapok sorát és egy azoktól markánsan eltérő értéket, eszmét jelenít meg. A nappalok és éjszakák, valamint az évszakok ciklikus változásaihoz hasonlóan megzabolázza a megállíthatatlan időt. A ritmikusan visszatérő hetedik napot Isten magának foglalta le: a nyugalom napjává tette, ami az ember biológiai ritmusához alkalmazkodik.

A hetedik nap kultuszát Európa a zsidóságtól örökölte. A Biblia szerint ezen a napon semmiféle munkát sem szabad végezni és másokkal sem végeztetni. Még a háziállatokat sem szabad munkára fogni. Ezt a rendelkezést joggal tekinthetjük földrészünk első szociális törvényének. Mind a zsidó és mind keresztény értelmezés számára a nyugalom napja több mint a munkától való tartózkodás és pihenés. Ezen a napon ki kell küszöbölnünk minden kényszerítő tényezőt, ki kell zárnunk a hétköznapok gondjait, mindent, ami a napi munkájához köti az embert, ami elidegeníti önmagától. Ebben az értelemben a vasárnap a szabadság szigete, amely visszaadja az embert önmagának és övéinek, családjának, barátainak és Istennek. Együttlétüknek egyetlen értelme és célja, hogy együtt legyenek, jól érezzék magukat egymás társaságában, örüljenek egymásnak. Ez teszi ünneppé a vasárnapot. Ünnep nélkül emberi együttélés nem létezhet, szüksége van rá a társadalomnak.

A vasárnap lényege tehát, hogy a fáradt ember kiemelkedjék a hétköznapok szorításából, szabadon, testben-lélekben kinyújtózkodjék, maga szabja meg programját, éljen kedvteléseinek, legyen ideje játékra, természetjárásra, szórakozásra, valamint sportra, művelődésre, kultúrára, elmélyedésre. Ekkor szembesülhet saját sorsával, ember volta legnagyobb kihívásával: az elmúlással és a halállal. Erre Jézus Krisztus adta meg a választ: halálával és feltámadásával. Keresztény ember számára a vasárnap nemcsak a teremtés hetedik napja, hanem a hét első napja is; a húsvéti feltámadás, az élet halál feletti győzelmének ünneplése, melyet megjelenít a szentmise liturgiája. A részvétel a szentmisén ezért az ünnepet egy magasabb, lelki síkra emeli. Krisztus keresztáldozata és feltámadása ünnepléséből, az Eucharisztiából ugyanis szeretet áramlik a hívő ember szívébe, ami kihat a vasárnap szentmise utáni részére -- írja a pápa apostoli levelében. "Ha a vasárnap az öröm napja, a kereszténynek konkrét megnyilvánulásokkal kell kimutatnia, hogy "egyedül" nem lehet boldog az ember. Körül kell néznie, hogy észrevegye azokat, akiknek szüksége lehet szolidaritására." Így válik a pihenés és ünneplés napja a mások iránti nyitottság és segítőkészség forrásává.

Korunkban a vasárnap veszélybe került. Elsodorni készül a termelés és fogyasztás egyre erőszakosabb mechanizmusa, amely az embert óhatatlanul kiszolgáltatottá teszi. Minden erre irányuló törekvést el kell utasítani. Csak olyan termelői, kereskedelmi és szolgáltatási egység működjön, amely a vasárnap eredeti célját és értelmét nem veszélyezteti, hanem ellenkezőleg: azt szolgálja. Mindnyájunk érdeke, hogy összefogjunk évezredes örökségünk megvédéséért!

Budapest, 2008. május 30.
MKPK Iustitia et Pax Bizottsága


Rózsa-Flores Eduardo: Friss tavaszi saláta
(szösszenetek)

[...]

Végre egy olyan tavasz, mikor igazán és kizárólag csak a lényeggel lehet foglalkozni: fűpótlás, virágátültetés, madaraknak etetőkészítés - ajándékba kapott tökben -, rétbejárás a lenézett - meg sem nézett -, nekem fura virágokért és növényekért...
Végre egy olyan tavasz, amikor csak mandinerből esnek be hozzám a külvilág hírei, és ugyanavval a lendülettel röpülnek ablakomon kifelé a Zagyva völgye irányába.

[...]

A nácik a spájzban vannak - persze, hát hogyisne! -, a komcsik a bankok élén. Hum, szép új világ, hum és sejehaj!

Például Felcsuti Péter, aki szerint nincs 56-os forradalom ("1956 nálunk nem volt se forradalom, se szabadságharc"). S még egy derék kijelentés tőle: "Amikor beléptem a munkásőrök közé, bizony nem tudtam, hová kerültem, nem érdekelt semmi fegyverrel kapcsolatos tevékenység. Egy volt csak a lényeges: ez volt a kapu, hogy párttag lehessek." Felcsuti a Bankszövetség elnöke...
A másik jómadár Simor András kommunista "bankszakember", aki ki tudja, kinek hozott hasznot munkájával, mikor kiküldöttként 10 évig (a "rendszerváltás" előtt) londoni pénzintézeteknél tevékenykedett... És Surányi György, aki azért hozta létre Bécsben a CW AG bankot, hogy nem tudom, kiknek a pénze folydogáljon át ott rajtuk... sejtések azért vannak... valami orosz-román-német és szlovák titkosszolgálati ügyletekről szól a fáma... És ott van persze Medgyessy, a D-209-es!
Szóval a nácik a spájzban vannak... a komcsik meg a bankok élén, hejjehaj-csuhaj!

[...]

60 éves lett most májusban az Izraelnek elnevezett zsidó állam.
60 éve történt, és azóta is tart, amit a palesztinok al-Nakbának (a katasztrófa) neveznek.
Ha igazságosak akarunk lenni (és talán jó ízlés is van még a világban), nem ünnepelhetünk más sírja fölött, vagy a más lerombolt házának köveiből fölépített "templomunkban".
Ha a zsidó emlékezik, emlékezik a palesztin is.
Az egyiknek háza fölött csillagos zászló, a másiknak - milliók - feje fölött azokon a hatvan évvel ezelőtti napokban a csillagos ég...

[...]

Gyanús vagyok.

Mondta valaki. Hogy gyanús vagyok valakinek. Vagyis gyanakvással szemléli ténykedésem.
Merthogy van egy félzsidó ősöm. (Apai nagyapám, kinek apja szintén félzsidó volt... de akkor ez most már negyed vagy fél? Számtanból sosem voltam erős, bele is buknék a minden aktuális holokauszt-számháborúba. Nem is bírom követni - nem a számtan miatt, hanem maga a vita tárgya öklendeztet...) És hogy ez egy stigma, már-már kellemetlen folt... szóval nem tiszta a pedigrém. Hja!
Üzenem: ha fejre állnak is, akkor is szeretni fogom a hazámat. És ezek a névtelen nímandok (senkiháziak) mindig is azok fognak maradni: arc és név nélküli senkik.
Irigyek.
Nekem nevem is van, arcom is - nagy, nagyon nagy...
A harcomat folytatom.
Ők csak gyanakodjanak, fanyalogjanak tovább.
Eb ura fakó!

[...]

A kriptokatolikusok nem látják az erdőtől a fát. Iszlám veszélyt látnak minden lóhere alatt.
Közben mintha már említettük volna, kiknek és kik által adattatik el az országunk.

Hol volt, hol nem volt...
A kriptokatolikusok hittanórákon, szemináriumokon, teadélutánokon szakállas müezzinekkel riogatják a kislányokat.
Akik este onirikus álmaikban szakállas férfiakról...
Közben, mint már mondottam, volt országunk, nincs országunk.
És az egycsillagos zászló ott lobog az ördöghit csarnoka előtt, mely ördöghitnek főpapja kijelenté volt, hogy: "El vagyunk kötelezve, hogy az antiszemitizmus ellen harcoljunk, és kiváltképp a keresztény antiszemitizmus ellen fogunk küzdeni a jövőben is..."
Szóval hajrá, kriptokatolikus testvéreim, hajrá: eszetek akkora, mint az ördög szakállában fészkelő legkisebb bolha!

[...]

Koszovó (Koszova) után valami mozog a távoli Dél-Amerikában is...

A bolíviai Santa Cruzban népszavazásban a nép többsége (83%) kimondta: autonómiát akar, és meg is valósítja azt. A következő hónapokban még három bolíviai tartományban hasonló népszavazások várhatók, hasonló eredményekkel. A központi kormány egyelőre nem akar tárgyalni senkivel. Marad a centralizmus. Szóval vagy szétesik az ország, vagy nem. Vagy lesz polgárháború, vagy nem. Mindenesetre a korábban Koszova kiválását koordináló amerikai diplomata már egy ideje nagykövet a bolíviai La Pazban, hejjehaj-csuhaj!

(Nos, ez lesz a második eset, mikor nem lesz kedvem az impérium külpolitikájával szemben pisilni... ha értik, mire gondolok. Ha a függetlenségről van szó, nem ismerek tréfát.)

[...]

Felszólítási lázban ég az ország - volt korábban petíciós láz, meg tüntetési láz, meg népszavazási láz, meg mit tudom én, mik még. Beszállok. Élvezem ezt a játékot. Felszólítok mindenkit tehát, hogy szakítsa meg a kapcsolatát Gyurcsány Ferenccel.
Szabad ország lesz a jussunk.
Vagy igen, vagy nem.
Azt hiszem...

Előzmény:

Mindenki szakítsa meg kapcsolatát azokkal, akiknek közük van a Magyar Gárdához, szakítsa meg kapcsolatát a Jobbikkal, a polgármesterek pedig ne adjanak helyet a Magyar Gárda felvonulásainak - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke a szocialista párt Békenap című rendezvényén pénteken, Budapesten.

Nem volt semmi kapcsolatom eddig a gárdával. Vona Gábor viszont a barátom.

Most, hogy Gyurcsány mondja... elgondolkodtam.

[...]

Hejjehaj-csuhaj!

Békenap!

Ja. Fincsi.

Nekik.

Hullák fölött. Ünnepelni jaj de jó!

Tegnap volt a győzelem napja, eredetileg egy rövid cikket akartam írni a jeles dátumról, és arról, amit mögötte tisztelünk. Később, mikor a fotókat gyűjtöttem az anyagomhoz, szembetaláltam magam a 1945. februári Drezda-ellenes terrorista bombázás utáni képekkel, és elment, elillant a kedvem, a cikkből meg nem lett semmi.

Gloria Victi!

A pesti Duna-parton egy bohóc fasisztázik.

Erről csak annyit, hogy - szerintem - az esztelen nácizás és fasisztázás végtelen ostobaságra vagy feneketlen aljasságra vall.

"Visszatekintve a legközelebbi múltba, a francia költővel kell kérdeznem: »ou sont les neiges d'antan?«, hol van a tavalyi hó? - amikor a mi nemzedékünk töretlen hittel és mámoros optimizmussal nézte demokratikus intézményeink jövőjét."

"Ha közelebbről megvizsgáljuk, úgy a szélsőbal, mint a szélsőjobb, úgy a bolsevista, mint a fascista (sic) szárny támadásait a demokrácia ellen, rájövünk, hogy bármily nagy távolság válassza is el őket végső céljaikban, mégis igen nagy hasonlóság áll fenn közöttük politikai és erkölcsi magatartásukat illetőleg. (Amin nem is csodálkozhatunk, hiszen mind a kettő egy fegyveres kisebbség uralmát jelenti a megfélemlített többség akaratával szemben.)

Mind a kettő, a bolsevizmus éppúgy, mint a fascizmus, gyűlöli a politikai és egyéni szabadság minden fajtáját. Mindkettő bálványozza az államot, s azt hiszi, hogy az egyén csak eszköz az állam kezében, mindkettő nyíltan elnyom minden gondolatot, amely alapelveivel ellenkezik, mind a kettő egyetlenegy politikai párt uralmán alapul, mind a kettő megveti az átlagos emberi természetet, és hisz az erőszak mindenhatóságában, mind a kettő kigúnyolja a parlamentarizmust, s a szakmai képviselet egy fajtájáért lelkesedik, amelyet azonban a valóságban egyáltalában nem vezet be. Mind a kettő egy új mítoszt teremtett, az államvallás egy fajtáját: a fascizmus Róma reneszánszának millenniumát várja, a bolsevizmus pedig a világforradalmat. Mind a kettő vakon hisz a háborúban, mint céljai megvalósításának egyetlen hathatós eszközében."

"De van egy másik, hatalmasabb tudat alatti gondolatmenet, amely kedvezett és kedvez még ma is mindezeknek a demokráciaellenes elméleteknek és kísérleteknek. Az emberi természetben mélyen rejlő hajlandóság ez: az ember intellektuális fölületessége, amely okozza, hogy nem tudja meglátni a társadalmi események okozati összefüggéseit. Mindazokat a társadalmi és pénzügyi katasztrófákat, amelyekkel a háború utáni demokratikus kormányoknak dacolniok kellett és dacolniok kell még ma is, és e kormányok képtelenségét, hogy azokat teljesen és azonnal elhárítsák, a közvéleményt alkotó nagy tömegek a demokratikus kormányzás belső elégtelenségének rovására írták. A posthoc propterhoc téves logikájával élve, sokan mondották: milyen biztos, kényelmes és kellemes volt az életünk a régi rezsim alatt, és íme, most csaknem egészen tönkrementünk az átkozott demokrácia idején."

(Idézetek: Jászi Oszkár: A demokrácia krízise - Fascizmus és bolsevizmus között)

Nem szeretem Károlyi Mihály grófot - mi az hogy, egyenesen utálom -, nemzetem történetének egyik legnagyobb politikai kártevőjének, bűnözőjének tartom. De olvasván Jászit (merthogy mostanában a nemzeti-anarchista gondolat honi megalapozásával vagyok elfoglalva, s ezért mindent el kell olvasnom, még a sokak által utált Jászit is, aki ugye zsidó származású volt, bár református, szocdem is volt, és Károlyi minisztere egy időben...), szóval Jászit olvasván - szerintem "idióta", aki nem olvassa -, a következő idézetet találtam:

"A legnagyobb hibát ott követtük el, amikor elfogadtuk a kormányzást a régi rezsim összeomlása után... Azt kellett volna mondjuk a háborúért és szerencsétlen következményeiért felelős államférfiainknak, tessék, folytassátok a kormányzást! Tessék, élvezzétek előbbi működéstek minden gyümölcsét, kössetek békét ellenségeinkkel és az ország bolsevizált tömegével... ilyen próba után a demokráciának jobb kilátásai lettek volna..."

Megfontolandó. Ha a mai helyzetre vetítjük...

De ha az a célunk, hogy megszabaduljunk az élősdi, tizennyolc éve regnáló politikai elittől, akkor nem kell nekik ismerniük ezt az idézetet sem... Vegyék csak át a "hatalmat", fulladjanak csak bele.
Előbb-utóbb majd jön az istenadta nép.
Vagy sem...

Nemzeti anarchizmus - a nemzet szellem

A nemzet szellem, és a szellem nem bírja a korlátokat.

A nemzet intézményei nem védik a nemzetet, hanem épp a nemzet szellemi megvalósulását korlátozzák. Az intézmények a nemzet önféltéséből kifolyólag születtek. Vajon nem érvényesek a nemzet esetében is Jézus szavai, amit az emberről mint egyénről mondott, hogy aki meg akarja menteni életét, az elveszíti; amúgy ez minden nagy misztika lényege, a taoizmusban is ez a lényeg. Azt hiszem, hogy a nemzet tagjai minél jobban féltik a nemzetet, annál jobban elveszítik önön nemzeti, szellemi lényegüket. A nemzet gyilkosa nem is annyira a külső ellenség, hanem önmaga féltése. Ugye, a nagy kínai mesterek azt tanították a kormányzásról, hogy minél kevésbé kormányoznak egy országot, annál nagyobb a jólét, szellemiekben annál gazdagabb a nép. A kínai mesterek "nem kormányzása" lényegében annak felel meg, amit Jézus tanított a "nem aggodalmaskodásról". A kínai mesterek belátták, hogy a nemzeti szellemnek a sok törvény árt, az intézmények ártanak, minél kevesebb az intézmény, annál boldogabb a nép. Hihetetlen, de igaz, ha a nemzet önnön szellemi energiáira hagyatkozik, az még a külső ellenségtől is megóvja; akik ezt tagadják, azok nem ismerik a szellem erejét, ami végtelen.

Fenti rövid írás a bevezetője az újonnan indított tematikus blogomnak: (http://national-anarchism.blogspot.com/). Itt megpróbálom összegyűjteni azokat az írásokat, melyek majd vagy tőlem születnek ebben a témakörben, vagy külföldi anyagokat veszek át, felfrissítendő a honi állott vizet, hátha valahol kicsordul, és hátha a mocsárból még lehet élő vizet csinálni...

Végre egy olyan tavasz, amikor csak mandinerből esnek be hozzám a külvilág hírei, és ugyanavval a lendülettel röpülnek ablakomon kifelé, a Zagyva völgye irányába...

Na ja!

Megjelent a KAPU 2008 májusi számában

رﻭﺸﺎ ﻔﻠﻮرﺱ ﺃﺪﻭﺍرﺪﻭ Eduardo Rózsa-Flores
Elimizde Kur'an, Hedef Turan!

"Én a halálban csak a boldogságot látom,
míg a zsarnokság alatt csak a boldogtalanságot"
Husszein Imám

Home page:
http://www.eduflores.fw.hu
Blog:
http://eduardorozsaflores.blogspot.com/
Tematikus blogok:
http://latuff-flores.blogspot.com/
http://national-anarchism.blogspot.com
http://paxislamica.freeblog.hu
Job:
www.mozgofilms.com
www.kapu.cc
www.l88.hu
www.magyariszlam.hu
Community:
http://www.youtube.com/eduflores
http://tagged.com/eduflores

A KIT elnökének nyílt levele a Trianoni Szerződés évfordulója kapcsán

A Kisgazda Ifjúsági Tagozat elnökének nyílt levele a Trianoni Szerződés közelgő évfordulója kapcsán Lasztovicza Gábor, az Ifjúsági Demokrata Fórum elnöke, Léderer András, az Új Generáció elnöke, Loppert Dániel a Fidesz-MPSZ Ifjúsági Tagozatának elnöke, Dr. Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, Szijjártó Péter, a Fidelitas elnöke, és Dr. Varga László, a Societas - Új Mozgalom elnöke részére.

Tisztelt Elnök Úr, Kedves Barátom!

2008. június 4-én lesz a 88. évfordulója annak, hogy a versailles-i Nagy-Trianon Kastélyban aláírásra került a Trianoni diktátum néven elhíresült békeszerződés. Amint az ismeretes, ennek a szerződésnek az értelmében a 324 411 km? összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több, mint kétharmadát. Az igazságtalan békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a magyarság nyelvi vagy nemzetiségi határait, ennek következtében mintegy 3,3 millió magyar került szülőföldjén kisebbségbe.

Október 6-án az aradi vértanúkra, február 25-én - az FKgP-s Kovács Béla elhurcolásának évfordulóján - a kommunista diktatúra áldozataira, április 16-án pedig a holokauszt áldozataira emlékeznek meg a magyarországi középiskolákban.

A Kisgazda Polgári Egyesület - Kisgazda Polgári Szövetségpárt (KISGAZDÁK) Ifjúsági Tagozata (KIT) fontosnak tartja, hogy a megnevezett három emléknap mellé a Trianoni szerződés aláírásának dátuma is bekerüljön negyedikként a középiskolai megemlékezések sorába. Trianon összefüggései nélkül nem érthetőek meg a XX. századi magyar történelmi események és a kelet-közép európai térségben napjainkban lezajló folyamatok sem, illetve nem alkotható a valóságnak megfelelő kép a trianoni határokon kívül rekedt magyarságról.

Mi, fiatal kisgazdák úgy véljük, hogy a határtalanná váló Európai Unióban is helye van a Trianonra való méltóságteljes emlékezésnek, amely természetszerűleg nem egyenlő az irredentizmussal, így nem sérti a mai Magyarország szomszédjainak nemzeti érzését sem.

Trianon - az aradi vértanúkhoz, a holokauszthoz és a kommunista diktatúra áldozataihoz hasonlóan - az egész magyar nemzet ügye, egyetlen párt vagy politikai ideológia sem sajátíthatja ki.

Ezért a KIT a következőt kezdeményezi: a parlamenti pártokhoz kötődő ifjúsági társszervezetek és ifjúsági tagozatok országgyűlési képviselőik révén közösen nyújtsanak be határozati javaslatot az Országgyűlés elé, hogy a jövőben június 4-én a Trianoni diktátumhoz kapcsolódó megemlékezések legyenek a magyarországi középiskolákban.

Kérlek, szervezeteddel csatlakozz ehhez a kezdeményezéshez.

Válaszod várva, üdvözlettel:

Chladek Tibor s.k
a Kisgazda I