A CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG FELJELENTÉSE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKE, GYURCSÁNY FERENC
2008. március 13.

Büntetőfeljelentést tett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészségen a Civil Jogász Bizottság. A szervezet a 2006-os őszi eseményekhez kapcsolódóan a kormányfőt gyülekezési szabadság megsértése bűntettében és sok ember életét veszélyeztető emberölés kísérletében bűnrészesként vonja felelősségre.

A bizottság felhívta a figyelmet a mindenkori magyar miniszterelnök felelősségére. Mint elmondták: ennek jegyében többen - például gróf Batthyány Lajos is - a mártírhalált is vállalták. Gyurcsány szerintük ezért nem teheti meg, hogy nem vállalja a felelősséget. A Civil Jogász Bizottság abban bízik, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen a rendőrség nem korlátozza majd az állampolgárok kétharmados törvényben lefektetett gyülekezési jogát.

Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság elnöke szerint a feljelentésben szereplő cselekmények miatt Gyurcsány Ferencnek "meg kell fontolnia" a lemondását. A feljelentésben a gyülekezési szabadság megsértését azzal indokolják, hogy Gyurcsány Ferenc tehető felelőssé azért, hogy a Fidesz október 23-i ünnepsége után a rendőrség "összekeverte" a békésen tüntetőket a radikális magatartást tanúsítókkal, s az ezt követő akciók "véres és brutális végrehajtásáért" is.

A sok ember életét veszélyeztető emberölés bűntettének kísérletében szerintük Gyurcsány Ferenc azért vonható felelősségre, mert a rendőrség olyan eszközöket vetett be a tömegoszlatások során, amelyek az emberi élet kioltására is alkalmasak lehetnek. Ezek közé sorolták a gumilövedékeket és a gázgránátokat.

Forrás: hírtv, MTI

www.oktober23bizottsag.hu

A feljelentés tartalma letőtlhető innen.

 

 

 

Az OECD tagállamai közül Magyarországon a legalacsonyabbak a bérek

     A bérek és a fizetések tekintetében Magyarország az utolsó helyre szorult, a jövedelmekre kivetett adók tekintetében viszont az éllovasok között szerepel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet (OECD) harminc tagállamot felölelő listáján.
     A nemzetközi szervezet "Taxing Wages 2007" címmel közzétett legfrissebb kimutatása szerint a vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó éves bér Magyarországon 2006-2007 között 9822 dollár volt, és ezzel hazánk az OECD sereghajtójává vált, a lista utolsó, harmincadik helyére szorult. Ez a bérszint egynegyede a dél-koreainak (37.488 dollár), egyharmada az OECD átlagnak (24.660 dollár), s elmarad a Cseh Köztársaságétól, Törökországétól, Lengyelországétól, Szlovákiáétól és Mexikóétól is. A jövedelemadók mértéke tekintetében, 51 százalékos elvonással viszont az éllovasok között szerepelünk. Csak Belgiumban (55,4 százalék) és Németországban (52,5 százalék) magasabb a bérekre és a fizetésekre kivett adó, mint nálunk.
     Ez azt jelenti, hogy a harminc ország közül pontosan abban az országban - tudniillik Magyarországon - a legnagyobb a jövedelem elvonás, amelyikben a legalacsonyabbak a bérek. Mexikóban is nagyon alacsony béreket fizetnek ugyan, hiszen egy főre átlagosan mindössze 9968 dollár jut évente, ám az alacsony kereseteket mindössze 15 százalékos jövedelemadóval terhelik.
     Magyarországon a szociális olló is tovább nyílt. Csaknem a hatszorosára (5,63 szorosára) nőtt a jövedelmi különbség a legjobban kereső 10 százalék és a legrosszabbul kereső 10 százalék között. Az arány 1995-ben még 3,96 szoros volt. Hasonló mértékben (4,86) csak az Egyesült Államokban éleződött ki a jövedelmek közötti differenciálódás. Viszont a legalacsonyabb Norvégiában (2,21) és Svédországban (2,33) volt. Az OECD átlag 3,12-ről 3,39-re nőtt 2005-re.
    Míg 2006-2007 között a honi foglalkoztatás 0,3 százalékkal emelkedett, a reálbérek ugyanilyen arányban csökkentek - tűnik ki a jelentésből. Az OECD 30 államában 2007-ben átlagosan 1,4 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás, és 1,4 százalékkal nőttek a reálbérek.
    Az OECD legfrissebb adatait értékelő gazdasági elemzők arra következtetnek, hogy
1. A mögöttünk álló tíz évben elmélyült a szakadék a jól és a rosszul keresők között. Kivételt képez ez alól Spanyolország és Írország. Mindkettőben csökkent a differenciálódás a jövedelmek között.
2. Mindenütt csökkent a megtermelt hazai termékből (GDP) a dolgozóknak juttatott hányad.
3. Minimálisan emelkedtek a bérek, és az esetek nagy részében elmaradtak a megélhetési költségek növekedésétől.
4. Azok, akik 1995-ben is szegények voltak, mára még szegényebbé váltak.
5. A munkaerőpiac lényeges átalakuláson megy keresztül a volt szocialista országok, továbbá Brazília, Kína, India és Oroszország olcsó munkaerőpiacainak hatására. Az utóbbi négy országból kerül ki a munkaerő világpiac 45 százaléka, míg az OECD 30 országa a munkaerő 20 százalékát adja.
6. A világkereskedelembe való bekapcsolódás nem csak előnyökkel jár, hanem fokozódó bizonytalansággal is. Példaként említik a vállalatok áttelepítését (offshoring), továbbá a foglalkoztatással kapcsolatos engedményeket, köztük a foglalkoztatottak kényszerhelyzetét, hogy munkahelyük megőrzése érdekében engedményeket tegyenek munkáltatóiknak a bérek és a munkaszerződések terén.
7. A nemzetközi kereskedelembe történő fokozottabb bekapcsolódás jelentősen hozzájárulhat ugyan a GDP növeléséhez, de a növekedés önmagában nem jelenti a jövedelmi különbségek csökkenését az egyes országokban.
8. A bérek és a fizetések, továbbá a jövedelmek közötti differenciálódás és a foglalkoztatás tekintetében megfigyelhető néhány centrumbeli ország elszegényedése is. Jellegzetes ebből a szempontból Olaszország esete, mely a 30-as bérlista 23-ik helyére szorult vissza, és nem csak a francia, a német és a brit keresetektől marad el jelentősen, hanem még a görög és a spanyol bérek mögött is.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet mindenekelőtt azt ajánlja a nemzeti kormányoknak, hogy "tegyenek többet az egyenlőtlenségek mérséklése érdekében".

Összeállította és kiadta a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal
06-30-5927371

Macskajaj a referendum után
Sokk utáni forgatókönyvek - "Arcfrissítésben" gondolkodnak az MSZP-frakcióban
Népszabadság - Szalay Tamás Lajos - 2008. március 11.

Üres sorok helyett szokatlan derű - a miniszterelnök beszél
Kép: Kovács Bence

Meglepte és megrázta a szocialista képviselőket a népszavazás eredménye. Már szóba került a pártelnöki és a kormányfői poszt szétválasztásának gondolata is.

Feszült hangulatban tárgyalta vasárnap este az MSZP elnöksége a népszavazás eredményét. Felmerült, hogy a vereséget nem támadólag ("az emberek nem értették meg, amit mondtunk"), hanem pozitív kommunikációval ("részkérdésekben módosítani kell, de a reform egésze jó irányba megy") kellene magyarázni, végül az előbbi mellett döntöttek - információink szerint elsősorban Gyurcsány Ferenc hatására. Úgy tudjuk, hogy a képviselők többségét sokkolta a magas részvételi arány. Többen élesen kritizálják a kormányfő tanácsadóit és a kommunikációs stáb meghatározó tagjait, mondván, a belső tanácskozásokon végig azt mondták, hogy a részvételi arány alacsony lesz, s a baloldali szavazótábor tíz-tizenkét százalékánál többen nem fognak az igenek mellé állni. Ezzel magyarázták a "hideg kampányt" is, vagyis azt, hogy nem kell mozgósítani. Mégis, a baloldali átszavazók aránya húsz százalék fölöttinek tűnik.

Az MSZP-ben általános az a vélemény, hogy az új politikához "arcfrissítésre" volna szükség. A folyosókon már komplett forgatókönyveket fogalmaznak, de egyelőre mindenki bizonytalan a folytatást illetően.

- Egyre erősebben megfogalmazódik bennünk, hogy Gyurcsány Ferenccel nem lehet nekivágni a következő parlamenti megmérettetésnek. Az is kétségtelen ugyanakkor, hogy vele legalább tisztességes vereséget lehet szenvedni; ha "felszívja" magát, legalább harminc százalékra küzdhetjük föl magunkat. Az is látszik, hogy mindaz, amitől a fordulatot várjuk, ilyen helyzetben nem fog beérni 2009-2010-re - mondta lapunknak egy vezető szocialista politikus.

Egy forgatókönyv szerint érdemes lenne a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot (újra) kettéválasztani. Az egyik verzió szerint Gyurcsány Ferenc maradna a miniszterelnök, és egy "hátrébb álló, még el nem használt arc", egy kormányon kívüli politikus vehetné át a pártelnöki szerepet. Ennek hátránya az lehet, hogy Gyurcsányt valószínűleg pártelnökként inkább elfogadnák a választók, mint kormányfőként. Csakhogy: egy miniszterelnök-csere esetén nemcsak Gyurcsány, de neve és politikája összefonódása miatt a kormány egészének legitimitása kerülhetne veszélybe. Ráadásul ismét ott a dilemma: ha nem Gyurcsány, akkor ki?

A Népszabadság által megkérdezett politikusok hozzátették: a március 29-re meghirdetett országos pártértekezlet most tulajdonképpen értelmét veszítette. A pártjogi értelemben érdemi funkcióval nem rendelkező tanácskozás (személyi döntéseket például nem hozhat) eredeti célja ugyanis az lett volna, hogy a bukott, de csak a kis arányban elbukott népszavazás után "kieresszék a gőzt". A magas részvételi arány azonban sokakat "megreccsentett", sőt, az új politikáról kiírt belső pártszavazás sem kecsegtet túl kedvező eredménynyel. Forrásaink azt jósolják, hogy a kiküldött szavazólapokat a tagok többsége egyszerűen vissza sem fogja küldeni.

Platformkiállás
Az MSZP hét platformja közül három tegnap közös nyilatkozatban állt ki a kormány által meghirdetett reformok mellett. A Baloldali Tömörülés, a Magyar Progresszív Társaság és a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platformok támogatásukról biztosítják a kormányt abban, hogy haladéktalanul kezdeményezze a népszavazási eredményből következő szükséges törvénymódosításokat, s ezt követően következetesen valósítsa meg az új politikai szakasz esélyteremtő politikáját. Lapunk megkérdezte a többi szocialista tömörülést is, hogy miért nem csatlakoztak a nyilatkozat aláíróihoz. Közülük hárman - az Ésszerűség és Felelősség, a Népi, valamint a Harmadik Hullám elnevezésű - azt mondták munkatársunknak, hogy nem tudtak a kezdeményezésről, a Baja Ferenc irányította Szocialista Platform vezetését lapzártánkig nem sikerült elérnünk. (Sz. T. L.)

Ajánlott Cikkek
    * Március 15.: a Fidesz újra a hídhoz készül
    * Lehet-e pótolni a játékadóból?
    * Zavar a vizitdíj és a napidíj megszüntetése után
    * A referendum következményeiről és a következő referendumról
    * Horn Gábor "beszólása"

 

 

Gombás István:
Őseink szólítanak!
Tibód, 2003. 07.15

Ősi földünk csodás tájain,
Szólnak hozzánk, dicső őseink.
Szívünkbe markol halk szavuk,
A hazát ne, azt ne adjátok.
Szalad velünk az idő vasfogata,
Vissza a múltba, a hősök honába.
Minő nagyok születtek e tájban,
Föléje nőttek a kárpátoknak.
Ősi népem szólít meg név szerint,
Tettél e annyi, hogy meg mérjünk.
A szégyen pírja borítja lelkemet,
Mert a mérleg nyelve nem hazudja tettemet.
Nem késő fiam! Ne feledd soha,
Szolt a múltnak sok, sok harcosa.
Hazáért tenni, mily sok a kevés is,
Tedd hát a dolgod, ennyi pont elég is.
Megnyugodik lassan, dobogó szívem,
S egy búvó patak kezd dobolni bennem.
Dobolása mind addig kitart,
Míg tenni tudom azt, ami magyar.

Felvidéki Polgár Info


Történelmi mérföldkő a polgári demokráciában

A Civil Jogász Bizottság feljelentést tett a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc ellen a "Gyülekezési szabadság megsértésének büntette, és sok ember életét veszélyeztető emberölés büntette kísérlete bűnrészesként elkövetésének megalapozott gyanúja miatt".

A Budapesti Nyomozó Ügyészségnek 2008. 03.12-én adták át a feljelentést, melyről 03.13-án sajtótájékoztatót tartott Dr. Völgyesi Miklós elnök, és Dr. Szöőr Anna.

Dr. Völgyesi Miklós a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának nyugalmazott tanácselnöke a Civil Jogász Bizottság feljelentést szerkesztő elnökeként írta alá a dokumentumot, és e minőségében tartotta meg a sajtótájékoztatót is.

Köztudott, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján megdöbbentő, véres események zajlottak a fővárosban. A hivatalos ünnepség kordonok mögött a népet kirekesztve zajlott. A hivatalos ünnepségen résztvevő magas rangú külföldi vendégek az ünnepséget követően meglepően gyorsan elutaztak.

A délutáni békés ünneplő civilekre rendőrruhába öltözött, többnyire azonosító nélküli, kellően "felfegyverkezett" rendőri egységek támadtak, valamint kardlapozó lovas rendőrök. A fővárosban történtekre a szándékos és határtalan vérengzés, a tébolyodott bosszú, valamint az embervadászat volt a jellemző, valamint a nemzeti érzésnek, szimbólumnak az üldözése, a nemzeti zászlónak a meggyalázása.

Mintha az 50. évfordulón ismét '56 leverését kívánták volna megismételni. Az elfogottakat a lehető legmegalázóbb módon tartották fogva pl. a Rádió udvarán, valamint akit csak tehették, bántalmazták. Fejmagasságban kilőtt gumilövedékektől sérültek meg a békés ünneplők, könnygáz gránátoktól fuldokoltak. Sokakat ártatlanul tartottak fogva. Mai napig zajlanak perek, melyekben az igazságszolgáltatás munkáját ugyancsak megnehezítik a rendőrök egymást igazoló vallomásai.

A 2006 novemberében megalakult Civil Jogász Bizottság a politikát kizárva, a tények igaz feltárására törekedett. Jelentésüket közreadták.

Dr. Völgyesi Miklós elnök Úr szerint most jött el az idő, hogy a feltárt tények, dokumentumok alapján a felelősök ellen a feljelentést megtegyék.

A sajtótájékoztatón a feljelentést széleskörűen és logikusan indokolták. A feljelentés nem tér ki minden elkövetett cselekményre, mert azáltal parttalanná válna, hanem a két legsúlyosabb, és tényekkel alátámasztott kérdésre alapozzák: a gyülekezési szabadság megsértésére és az emberek életét veszélyeztető emberölés büntette kísérlete bűnrészesként elkövetésének megalapozott gyanújára.

Bevezetőként Magyarország miniszterelnökeinek politikai és jogi felelősségéről esett szó, történelmi megközelítésben. Az 1848. áprilisi törvénycikk alapján gróf Batthyány Lajost felelős magyar miniszterelnöknek nevezte ki V. Ferdinánd. Mártírhalálát a politikai és jogi felelősségét felvető számon kérés idézte elő. Az őt követő miniszterelnökök politikai és jogi felelősséggel tartoznak az Országgyűlésnek és a magyar népnek. Napjainkig 7 magyar miniszterelnök végezte vértanúként vagy megérdemelt büntetésként erőszakos halállal az életét.

A jog és az erkölcs ütközése esetén pedig az erkölcs kell, hogy az irányadó legyen.

Az Alkotmány értelmében a magyar miniszterelnök korlátlan hatalommal rendelkezik. A személyéhez kötődő feltételeket az alaptörvény 33/A § taxációban határozza meg.

Kiemelten említendő az ellentmondást nem tűrő parancsok adásának a joga (categoricus imperativus), "amely szerint - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetve megváltoztat, amely törvénybe ütközik;..."

A Kormány felhatalmazásai és kötelezettségei sorában kitüntetett jelentőségű a honvédség és a rendvédelmi szervek irányítására felhatalmazott jog (35§ (1)bek.h./pont.).

Ennek értelmében a közbiztonság és a belső rend védelme körében a Rendőrség részére feladatot határozhat meg, és utasítást adhat.

Ez a felhatalmazás egyben folyamatok ellenőrzésének, azokba beavatkozásnak a törvényes joga, de egyben kötelezettsége is.

Vagyis mindenkor politikai és jogi felelősséggel tartozik. Abban az esetben is, ha elítélendő, törvénybe ütköző utasítást adtak ki, de akkor is, ha ilyen megtörténte esetén azt nem állítják le.
   
Ezt követően a 2006. október 23. napjának a miniszterelnök büntetőjogi felelőssége felvethetőségével összefüggő történeti eseményekről kaptak a jelenlévők részletes és konkrét tájékoztatást.

2006.október 23. napjára a REBISZ és a BRFK mozgósítható állományát az ország megyei rendőr főkapitányságai rendőr századaival megerősítették a fővárosban.

A Fidesz rendezvénye még be sem fejeződött, amikor a rendvédelmi alakulatok tömegoszlatásai már megkezdődtek, a Madách téren már lőttek, lovasrendőrök akcióba léptek. Az ünneplőkre rászorították a tüntetőket. A szolgálati szabályzattal ellentétesen fejmagasságban célzottan lőttek. Gumilövedékeket, könnygázgránátokat használt a rendőrség, majd később vízágyúkat.

A tömegoszlatás az ünneplőkre is kiterjedt, és gyermekes szülőkkel, nőkkel, idős emberekkel szemben is alkalmazásra került.

A különböző helyszíneken történtekről, a rendvédelmi alakulatok tevékenységeiről a feljelentésben részletesen szó esik.

A történteket így összegzi a jelentés:
"Ezzel a demokratikus jogállamunkban a végrehajtói hatalom jogosítványaival felhatalmazottak a népszuverenitás alanyait, a minden hatalom valóságos tulajdonosait, a békésen ünneplő népet a Kormánynak alárendelt rendőrségnek adott "categorikus imperativus"-szal, valamint a rendőr humán erők összevonásához szükséges pénzügyi-dologi feltételeket megteremtve, csapaterővel, tűzfegyverekkel és törvényben tilalmazott kényszerítő eszközökkel is felszerelt brutális ütőerejű rendőri túlerővel megtámadták.

Tették ezt bántalmazással okozható testi sérülések parancsban limitálása nélkül, reálisan sok ember életét közvetlenül veszélyeztetve, a polgárok sokaságának súlyos biológiai sérülések elszenvedésével szemben közömbösnek mutatkozva, ezért már bűnösen eventuális szándékkal elkövetve."

A 2006. szeptember-október hónapban történtekről Gyurcsány Ferenc folyamatosan hivatalos tájékoztatást kapott.

A tragikus történéseknek különösen felháborító elemei voltak a nemzeti zászlókkal, kitűzőkkel tüntetők és ünneplők üldözése és elfogása, bántalmazásuk, az őket becsmérlő, gyűlöletre uszító szitkozódások, amelyek kimerítik a Btk 269. §-ba ütköző közösség elleni izgatás bűntettét, míg a Magyar Köztársaság zászlaját megtaposó azok miatt lealacsonyító szavakat használók a Btk. 269./A §-ba ütköző elkövetét valósítottak meg.

A gyülekezési szabadság megsértésének bűntette azért áll fenn, mert Magyarország 1976. évi 8.törvényerejű rendelet kihirdetésével csatlakozott az ENSZ nemzetközi szerződéséhez. S ezt az elvet a mai Alkotmány 62.§ (1) bekezdése is kimondja: A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Ez pedig azt jelenti, hogy a tüntetők biztonságát is biztosítani kell.

A feljelentés egyértelműen Gyurcsány Ferenc felelősségét fogalmazza meg a 2006. október 23-ával kapcsolatos tragikus események kapcsán.

Az azonban, hogy az ügyészség az eljárást lefolytathassa szükséges, hogy a Parlament illetékes bizottsága a miniszterelnök mentelmi jogát felfüggessze.

"A kocka el van vetve."

Orbán Éva



Tényszerűen a Magyar Gárda feloszlatási kísérletének első tárgyalásáról
2008.03.13.

2008. március 12-én délután kettő órára tűzte ki a Fővárosi Bíróság Draskovics Tibor utasítására a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló tárgyalás első fordulóját. A Fővárosi Főügyészség keresete szerint lényegében a Magyar Gárda az egyesületi joggal visszaélve bizonyos kisebbség jogait olyan mértékben csorbítja, amely alapot ad a szervezet feloszlatására. Ez tehát a vád, amely valljuk meg őszintén, bizony igencsak hadilábon áll.

Az ügy pikantériája ráadásul az, hogy a tárgyalás előhozatala annak a Draskovics Tibornak és minisztériumának a nyomására történt, aki maga sem egy - finoman szólva - makulátlan figura a kormánykoalíció táborából. Magáról a kormánykoalícióról és tagjainak az elmúlt hat évben véghezvitt nyugodt szívvel vélelmezhetően kétes és véres cselekedeteiről itt most nem szólunk.

Még az ég is sűrű és állhatatos esővel siratta a jelenlegi áldatlan magyarországi jogállapotokat. A Fővárosi Bíróság épületében fegyelmezetten gyülekező és a tárgyalóterembe bevonuló gárdisták joggal tartózkodtak az egyébként alig negyven főt befogadó teremben, míg társaik kint várták a fejleményeket. Az egyre erősödő nemzeti összefogást jól jellemzi, hogy az eseményen több szervezet képviselője megjelent. Itt volt Für Lajos, Morvay Krisztina, Gaudi Tamás-ügyvéd, aki Magyar Gárda védelmét is ellátja. A folyosón várakoztak még Budaházy György, Pál Marci, és Gonda László vezetésével a Kossuth tériek, valamint nagyon sok jobbikos, de a szolidaritásra felszólító Poszpischek Tamás és a Pannon Nemzeti Gárda több tagja is.

Érdekes volt hallgatni, illetve nézni a "látható média" tudósítóinak megnyilvánulásait, amikor Kolompár Orbán az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője későn érkezve megjelent és a tudósítók beszámoltak arról, hogy Kolompárék összeverekedtek a folyosón tartózkodó gárdistákkal. A valóság ezzel szemben az, hogy az ÖCO vezetője és kísérete mindenáron, erőszakkal is be akart jutni arra a tárgyalásra, ami nem róluk szól, hiszen nem ők ültek a vádlottak padján.

Az az erőszakos megnyilvánulás, mely tegnap is szemmel látható volt, jellemzi sajnos a magyarországi cigányság egy bizonyos részét. De ha azok vezetője ilyen indulatos és erőszakos típus, mit lehet várni követőitől? Végül a rendőrök távolították el a hangadó ÖCO vezetőt és sleppjét. Ahogy kimentek, mindjárt tágabb lett a tér és könnyebb a levegővétel.....

Délután négykor befejeződött az "első forduló". Ennek végén mosolygós Gárdisták léptek ki a teremből, mivel a tárgyalást elnapolták május 19-re.

Vona Gábor a Jobbik elnöke, a Magyar Gárda alapítója a Fővárosi Bíróság épületénél fegyelmezetten, katonás rendben felsorakozott gárdisták előtt elvonulva hagyta el ennek a egyértelműen koncepciósnak értékelhető politikai kirakatpernek a helyszínét.

P.T. és a Pannon Nemzeti Gárda információja alapján az összefoglaló értékelést készítette:
Bella Árpád
FÚSZ

---

Cigányok és homokosok alapíthatnak gárdákat, mi nem?

A Magyar Önvédelmi Mozgalom minden értékteremtő céllal létrehozott gárda mellett kiáll, így a Magyar Gárda Egyesület rövid néven bejegyzett Magyar Gárda mellett is, ám a szélsőséges, a napokban megalakult magyargyűlölő "Cigány Gárda" mellett természetesen éppúgy nem, mint ahogyan az állítólagosan már létrejött, homoszexuálisokat tömörítő "Szivárvány Gárda" mellett sem. Számunkra elhivatottságot jelent a nemzeti összefogás megteremtésében való aktív részvétel, ezért a kívülről érkező támadások idejére - az egyetlen közös cél elérése érdekében - összezárunk.

Ennek jegyében mi ugyanezt a hozzáállást várjuk el, hisz egységben az erő, amire talán jelenleg még nagyobb szükség van, mint valaha. Természetesen kötelességünknek érezzük, hogy kiálljunk minden olyan ügy, szervezet vagy cél mellett, mely nemzetünk érdekeit hivatott szolgálni.

Magyar Önvédelmi Mozgalom
2008. március 12.


Molnár Tamás: Villamosszék, avagy a "rendszerváltás" első napja
2008-03-13. 18:24 Kuruc.info

Végre bekövetkezett, végre eljött a várva-várt pillanat! Március 9-ét követően felvirradt ránk a népszavazási kampányban előre beígért valódi rendszerváltás, a magyar demokrácia áttörésének első gyönyörű napja. A gyökeres változások biztos jeleként természetesen helyén maradt a fejétől bűzlő kormány, a pancserpuccsal hatalomra került miniszterelnök, a mártírrá vedlett egészségügyi miniszter asszony és a főnökét melegebb altájra elküldő, igazmondó államtitkár.

Sőt, a kormány közelgő bukásának legbiztosabb jeleként szintén államtitkárrá nemesedhetett a szörnyű kormányzati titkok hordozójának, Szilvásynak a felesége is! A mélyenszántó politikai fordulatokat jól szemlélteti a milliárdos nagyságrendű kormányzati /golyóálló/ autóvásárlás, a Magyar Gárda elleni megrendelésre előkészített és időzített politikai per/hecc kampány, vagy a közelgő nemzeti ünnepre vízágyúkkal, kordonokkal, mesterlövészekkel, valamint gyülekezési tilalommal és zászlókitiltással/!/ készülődő aberrált karhatalom.

Eközben radikális szavazók aktív közreműködésével a felpuhult Fidesz aprópénzre váltja (300 forintért) a becsapott baloldali emberek tömeges felszívását. A két - látszólag szemben álló - (40-60 százalék leosztású) baloldali nagy párttömörülés nemes versengéséből végre kizárólag Kádár népe kerülhet ki győztesen! A teljes politikai átrendeződés mellett, a gyors gazdasági sikereket elkönyvelő rendszerváltás első jeleként, a magyar nagytőke két prominens személyisége, Demján és Csányi máris nagyszabású üdülőváros építésébe kezdett a közeli elhagyatott albán tengerparton. A hamarosan uniós csatlakozás előtt álló első európai muzulmán mintaállamban a tervek szerinti - jenki jóváhagyás mellett elkezdett - magyar gigaberuházás felvirágoztathatja majd a fejlődő térség zsidó-keresztény-muzulmán együttműködését.

Itthon eközben szintén dübörgésbe /gyomorkorgásba/ kezdett az inflációt, stagflációt, nyomasztó munkanélküliséget és tömeges elnyomorodást generáló, kiéheztetett belső gazdaság. Ennek jól látható jeleként - nyilván szadeszes nyomásra - gyors és váratlan kormányfői döntés született: máris nekiláttak az áramipar /MVM/ liberalizálásának, vagyis teljes szétverésének. Ez nyilván nem mást jelenthet, mint újabb privatizációt, azaz törvényesített áramlopást. (Az egészségügyben hoppon maradt SZDSZ máris új áldozat után nézett, rátette kezét a kevésbé rázósabb árampiaci ügyeletekre!)

A szélsőliberálisok szerint, mivel nincs hosszú távú energiapolitikai koncepció (miért és kiért is?), az MVM monopolhelyzete az egyetlen okozója a jelenlegi magas áramárnak. Az egyik legnagyobb, nyereséggel működő állami vállalat gyors szétverése azért fontos a törpepárt szerint, mert (bár csak egy hálózat van) így beindulhat a hálózatok versenye. A hazugság persze gyorsan tetten érhető máshol is, hiszen ez az eljárás szintén a háttérben megbúvó külföldi tőkéscsoportok érdekeit szolgálja, amit hamarosan jól szemléltet az egekbe szökellő drasztikus áramár. Az új rendszerváltást hatékonyan előkészítő maroknyi terrorpárt itt nyilván nem fog megállni. Az áramlopásból keletkező hatalmas bevételek visszaosztását követően /üvegszem program/ jöhet majd a paksi atomerőmű elkótyavetyélése is!

A fentebb említett igazi rendszerváltó és demokratikus biznisz kapcsán máris beindultak az izgalmas találgatások. Vajon miért mondott le hirtelen - az MVM-bejelentést követően - az SZDSZ által irányított gazdasági tárca áramcégekkel is foglalkozó szakállamtitkára, Felsmann Balázs? (Eladás előtt kivitte talán a belső, értékes információkat a rábízott minisztériumból?) Összekülönbözött esetleg Gyurcsány és a vállalatot ügyesen vezető, egyre inkább önjáró (állítólag népi-balos kötődésű) Kocsis István? Kocsis egyébként igazi pártkáder, már az MDF-és a Horn-kabinet alatt is privatizációs vezető volt, majd a paksi erőmű igazgatója, aki mellesleg Csányi Sándor OTP-vezér személyes jó barátja is. Lehet, hogy az OTP és a MOL után most az MVM-et vezető Kocsis testesíti meg a nagyra nőtt és sikeres állami vállalatok /vezetők/ rémét a kormány szemében? Esetleg lehetséges, hogy Kocsis már előre lepaktált az újbaloldali álellenzékkel? Vagy az is lehet, hogy a gyors áramprivatizáció politikai gesztus csupán a sunyi SZDSZ felé? Lehet, hogy a belső puccstól félő Fletó nem akar a balek Megyó sorsára jutni, és most így védi meg saját meztelen hátát a zsaroló szadisták alattomos késszúrásaival szemben?

A választ most még nem tudhatjuk! Ez a május 9-én feltámadt új demokrácia még nem kellően bizalmas velünk, győztesekkel!

Azt már azonban biztosnak vehetjük, hogy a győzelem után gyorsan visszagyávult Fidesz hallgat, mint sz@r a fűben. Lehet, hogy az egészségügyi privatizációhoz hasonlatosan nekik is fűződnek valamiféle rejtett érdekeik ehhez az eljövendő zsíros bizniszhez? Lehet, hogy ez az oka ennek a csendes asszisztálásnak? A népszavazáson hintába tett tömegeknek most jöhet majd a sárga csekkekkel kipárnázott villamosszék. Ebben a csodálatosan újraszabott rendszerváltásban ez is egy rázós élmény lesz! Tényleg kiikszelhetjük a pénztárcánkat!

Molnár Tamás



Mégis a miénk a 40 milliárdos kincs?
2008. március 11. 08:05 FigyelőNet-lapszemle

Vezető hazai és angol régészek szerint is Magyarország a Seuso-kincs legvalószínűbb származási helye - írja a Népszava.

A lapnak Visy Zsolt pécsi régész összegezte a Society of Antiquaries of London előtt a közelmúltban tartott előadásának konklúzióját. A Nagy-Britanniában őrzött 14 edény csak a töredéke a feltehetően 248 darabos teljes leletnek, s ennek nagy része valahol Magyarországon lappang.

A téma szakértője, Hajdú Éva úgy véli, a kormány semmilyen lépést nem tesz a mintegy 40 milliárd forint értékű kincs megszerzésére. Az oktatási tárca szerint a kincsek visszaszerzéséhez minden lehetséges jogi eszköz igénybevételére készek, de a kormányzat ezzel kapcsolatos további lépései nem nyilvánosak.

Számos szakmai érv szól amellett, hogy a negyedik századból származó edények Magyarországról kerültek elő. A leleten található földmaradvány azonos a valószínűsíthető lelőhelyen, Szabadbattyánban vett földmintával. Az egyik ezüsttálon talált Pelso felirat a Balaton római kori neve, egyes jelenetek pedig arra utalnak, hogy azokat Seuso Balaton-parti birtokáról mintázták.

Kapcsolódó írások
   Soros megveszi Magyarországnak a Seuso-kincset?
   Kiállítják Londonban a Seuso-kincset
   Magyarország nem mondott le a Seuso-kincsekről
   Eladná a Seuso-kincset brit tulajdonosa


Lapvélemények: nehéz helyzetben a magyar kormányfő
2008. március 11. 10:20 MNO

A kormányfő fittyet hány a választóktól elszenvedett pofonra címmel közölte tudósítását keddi számában a Die Presse osztrák konzervatív lap a magyarországi népszavazásról. A pozsonyi SME szerint idő kérdése mikor távozik Gyurcsány.

A beszámoló szerint a referendum kimenetele egyáltalán nem könnyítette meg az amúgy is nyomás alatt álló balliberális kormány helyzetét, ellenkezőleg: Gyurcsány csattanós pofont kapott a választókról. A lap utalt arra is, hogy a referendumon a magyarországi viszonyokhoz mérten rekordszámú szavazó vett részt. Ennek ellenére Gyurcsány nem lát okot arra, hogy lemondjon, hiába követeli azt teli torokból az ellenzék.

A lap megemlítette, hogy Orbán pártja a díjakról rendezett referendumot valójában a Gyurcsányról és kormányáról szóló népszavazásként akarja beállítani. Fáradhatatlanul ismétli, hogy miniszterelnök hazudott az embereknek a 2006-os választások előtt, és ezért kormányzása "illegitim".

Nehéz idők várnak most a kormányra - idézte végezetül a Die Presse szakértők véleményét. Az ellenzék széles tábora teljességgel megerősítve érzi magát. Tartani lehet attól, hogy március 15-én, a nemzeti ünnepen újabb zavargások lesznek. Elsősorban a jobboldali radikális csoportok mozgolódnak.

SME: Idő kérdése, mikor távozik Gyurcsány

A magyarországi népszavazás két kérdést vet fel: az egyik Gyurcsány Ferenc további sorsa, a másik, hogy a modern demokráciában milyen feltételek mellett lehetséges végrehajtani a szükséges, ám fájdalmas reformokat - írta kedden a Pozsonyban megjelenő SME.

A liberális szlovák polgári napilap szerint most már csak idő kérdése, mikor veszíti el kormányfői és pártelnöki funkcióját a kormányzó szocialisták főnöke, aki főleg a saját politikai ügyességének, saját pártja (Gyurcsány helyébe más embert kereső) ügyetlenségének, nem utolsósorban az ellenzéki vezér, Orbán Viktor nyomásának következtében tudott másfél évig megmaradni a tisztségében.
(MR)


Megindult az erjedés az MSZP-ben
NOL 2008. március 11. 08:39 gondola

A Népszabadság szocialista kapcsolatai szerint sokakat "megreccsentett" a népszavazás végeredménye. Több kész forgatókönyv létezik, mert a siker reményében Gyurcsánnyal nem lehet belevágni a 2010-es választásokba - legfeljebb ha a tisztes vereség a cél...

A lap úgy tudja: feszült hangulatban tárgyalta vasárnap este az MSZP elnöksége a népszavazás eredményét. Felmerült, hogy a vereséget nem támadólag ("az emberek nem értették meg, amit mondtunk"), hanem pozitív kommunikációval ("részkérdésekben módosítani kell, de a reform egésze jó irányba megy") kellene magyarázni, végül az előbbi mellett döntöttek - információink szerint elsősorban Gyurcsány Ferenc hatására.

A képviselők többségét sokkolta a magas részvételi arány. Többen élesen kritizálják a kormányfő tanácsadóit és a kommunikációs stáb meghatározó tagjait, mondván, a belső tanácskozásokon végig azt mondták, hogy a részvételi arány alacsony lesz, s a baloldali szavazótábor tíz-tizenkét százalékánál többen nem fognak az igenek mellé állni. Ezzel magyarázták a "hideg kampányt" is, vagyis azt, hogy nem kell mozgósítani. Mégis, a baloldali átszavazók aránya húsz százalék fölöttinek tűnik.

Az MSZP-ben általános az a vélemény, hogy az új politikához "arcfrissítésre" volna szükség. A folyosókon már komplett forgatókönyveket fogalmaznak, de egyelőre mindenki bizonytalan a folytatást illetően.

- Egyre erősebben megfogalmazódik bennünk, hogy Gyurcsány Ferenccel nem lehet nekivágni a következő parlamenti megmérettetésnek. Az is kétségtelen ugyanakkor, hogy vele legalább tisztességes vereséget lehet szenvedni; ha "felszívja" magát, legalább harminc százalékra küzdhetjük föl magunkat. Az is látszik, hogy mindaz, amitől a fordulatot várjuk, ilyen helyzetben nem fog beérni 2009-2010-re - mondta lapunknak egy vezető szocialista politikus.

Egy forgatókönyv szerint érdemes lenne a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot (újra) kettéválasztani. Az egyik verzió szerint Gyurcsány Ferenc maradna a miniszterelnök, és egy "hátrébb álló, még el nem használt arc", egy kormányon kívüli politikus vehetné át a pártelnöki szerepet. Ennek hátránya az lehet, hogy Gyurcsányt valószínűleg pártelnökként inkább elfogadnák a választók, mint kormányfőként. Csakhogy: egy miniszterelnök-csere esetén nemcsak Gyurcsány, de neve és politikája összefonódása miatt a kormány egészének legitimitása kerülhetne veszélybe. Ráadásul ismét ott a dilemma: ha nem Gyurcsány, akkor ki?

A Népszabadság által megkérdezett politikusok hozzátették: a március 29-re meghirdetett országos pártértekezlet most tulajdonképpen értelmét veszítette. A pártjogi értelemben érdemi funkcióval nem rendelkező tanácskozás (személyi döntéseket például nem hozhat) eredeti célja ugyanis az lett volna, hogy a bukott, de csak a kis arányban elbukott népszavazás után "kieresszék a gőzt". A magas részvételi arány azonban sokakat "megreccsentett", sőt, az új politikáról kiírt belső pártszavazás sem kecsegtet túl kedvező eredménynyel. Forrásaink azt jósolják, hogy a kiküldött szavazólapokat a tagok többsége egyszerűen vissza sem fogja küldeni.

Kapcsolódó cikkeink
   Tölgyessy: Gyurcsány alkalmatlan a reformok folytatására
   A világsajtó Gyurcsány egyszemélyes vereségéről cikkezik!
   Van megoldás! - nyilt levél Gyurcsány Ferenchez
   "Gyurcsány Ferenc sorsa megpecsételődött!" - már temetik a miniszterelnököt
   Orbán Viktor: Gyurcsány, mint egy durcás kisgyerek
   Totális vereséget szenvedett az MSZP


Wéber: Orbán átlépett saját árnyékán
2008. március 11., kedd 8:00 InfoRádió

Wéber Attila szociológus szerint a Fidesz népszavazási győzelme annak köszönhető, hogy a pártot vezető Orbán Viktornak most sikerült átlépnie saját árnyékát. A szakértő erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt.

Az elmúlt fél évben látott orbáni politika, amelybe beletartozik a romániai európai parlamenti választás kampánya is, egyik legfontosabb eleme az, hogy a Fidesz elnökének sikerült átlépnie a saját árnyékát - mondta a szociológus.

Erre majdnem egy évtizedet kellett várni. 1997-ben tapasztalhattuk azt a típusú politizálást, amely most Orbán Viktor folytatott - tette hozzá.

Wéber Attila szerint a Fidesz vezetőjének sikerült horizontálisan és mélységében elfoglalnia a párt centrumpozícióját, és ebben nagyon jó mellékszereplők segítették.

Tanultak a 2004-es népszavazási kudarcból. Gyurcsányt saját fegyverével, a szociális kártyával verték meg - jelentette ki a szakértő.

Sikerült egy lélektani határt átlépnie a Fidesznek azzal, hogy meg tudta szólítani az MSZP stratégiai szavazóinak egy jelentős részét is - mondta Wéber Attila.

Nagy kérdés, hogy nem jött-e nagyon korán ez a győzelem. Nagy kérdés, hogy mi lesz az őszi népszavazással, ha lesz, marad-e ez a lendület - közölte a szociológus.

Kapcsolódó cikkek:
    * Stumpf: az antiviktoriánus érzelmeket felülírhatják a tapasztalatok
    * Tölgyessy: Gyurcsány alkalmatlan a reformok folytatására
    * Szomszéd: "Az MSZP totális veresége"
    * Fűrész: Gyurcsány beszédében komoly taktikai hibák voltak
    * Német nyelvterületen is Orbán győzelmeként fogadták a népszavazást


Rózsa-Flores Eduardo: Nyílt hozzászólás a fennálló zűrzavarban
Eduardo, h, 2008-03-10 21:33 Jobbik.Net

"Történelmi lehetőséget kapott Orbán Viktor és a Fidesz pártvezetősége, hogy késlelkedés nélkül megkezdje a magyar társadalom józanabbik részének felkészítését egy előrehozott választás kiharcolására. Cs.G."
Igen. De nem fog vele élni. Mert volt már így...És ha nem akkor, akkor most miért?

Akárki akármit mond:
A "szavahihetősség" deficitje ebben az országban tragikus szintet ért el.
Az egyik oldalról Őszöd...
A másikról...
Mit is mondott O.V tavaly, amikor elindították aláírásgyűjtő kampányukat a most lezajlott népszavazásért?
Hogy mi lesz, ha sikeres lesz a népszavazás?
Tegnap este mit mondott O.V?
Hajra fiuk lányok, új népszavazás ősszel, majd még egyet jövő tavasszal, majd még...
Jön a 2010-es év, és benne egy parlamenti (mi is az?) szavazás (de minek...) és marad minden a régiben...
Azaz...egy probléma (?!) merül fel csupán:
Tudják már mi lesz a neve annak az országnak, majd, akkor, ha minden...ugyanígy, mint most?
Tudják már? Vagy csak gondolkoznak ezen? Pályázati kiírás lesz?
Merthogy Magyarországnak vége: ZICHER!
Parlamentáris demokráciának korlátai? Hogy azokat az ellenzék nem feszegetheti?
Másodpercre sem érdekes ez már. Ha a politikai elit, a parlamentáris demokráciának csúfolt valami mögé bújva teszi tönkre, fosztja ki maga, vagy másoknak -ráadásul idegeneknek, és ezen belül ráadásul olyanoknak kik az elmúlt -minimum- száz évben többször is bizonyítottal gonoszságukat és gyűlöletüket nemzetünk iránt - teszi lehetővé azt, hogy tönkretegyék és kifosszak hazánkat. Ha a politikai elit és csatolmányai, ezt teszi, és ennek a bűncselekmény sorozatnak a lehetőséget a parlamentáris demokrácia biztosítja, akkor kérem, javítsák ki, ha nem így van: a rendszerrel van a baj és azt a rendszert NEMZETÉRDEKBŐL, el kell törölni.
Mert nem csak gonosz a fegyver egymagában, gonoszak mindig ketten vannak, kettő gonosz kell a gyilkossághoz, és harmadiknak az áldozat.
Aki a parlamentáris demokrácia talaján álló mű ellenzéktől várja az első, jelző lövés eldördültét, vagy naiv, vagy...
Nem fogja megtenni, mert nem teheti meg. És legalább annyira retteg ez az ellenzéki nyakkendős réteg a változástól, az igazitól, mert TUDJA, akkor ő is megy a levesbe.

Ergo:
Ma két lehetőség áll előttünk, nemzetben gondolkodók (sovén, náci, fasiszták, stb.) előtt:
1. belenyugszunk és elfogadjuk a ránk erőltetett felállást -de akkor abba lehet hagyni a nyivákolást, a mutogatást, és egyéb marhásságot, ami tüll függönyök és bársony drapériákkal díszített szalonokban (ti. kupleráj) konzumkisasszonyok közt szokás, és egyszer és mindenkorra -megúszandó persze a -vitathatatlan- kellemetlenségekkel járó- Nemzeti Ellenforradalomról lemondunk.
2. Többé, nem dőlünk be szirénhangoknak, elismerjük végre mi az EGYETLEN ÚT, és vállaljuk, mindennemű nyávogás nélkül a Nemzet által ránk kimért sorsot.

Más nincsen.