MAGYARSÁG, magyarság.org, magyar

"Et tu Hungaria, mi dulcis patria,
cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis."
(Te is Magyarország, édes hazám,
a pálosokkal fogsz növekedni
és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.)

M E G H Í V Ó

Tisztelt Kezdeményezők és Érdeklődők, Magyarok!

Az Országos Választási Bizottság 2008. február 26-n kedden 17 órakor nyilvános ülést tart a Budapest V, kerület Roosewelt téren (volt Belügyminisztérium épülete) I. emelet 108. alatt. Bejárat a Nádor utcai kapun.

Az Ülésen dönt az Országos Választási Bizottság a következő szövegű országos ügydöntő népszavazást kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítéséről is:
" Akarja e, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított Nemzetközi Büntető Törvényszék vizsgálja, vonja felelősségre a Magyarországon rendőrök által Polgári lakósság ellen elkövetett Emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit, a bűncselekmények elkövetésére parancsot adó rendőrtiszteket/főtiszteket, ezen cselekmények elkövetését támogató, bűnpártoló. Kormányzati tisztségviselő személyeket."

Feltételezhető, hogy a beléptetést ismét csiga gyorsasággal bonyolítják, ezért kérünk minden érdeklődőt kellő időben érkezzen a helyszínre. Várható, hogy minden jogalap nélkül igazolvány bemutatását követelik meg. Hozzatok magatokkal, nehogy e miatt megakadályozzák a belépést.

Az ülés nyilvános. Közbiztonságra veszélyes tárgyak kivételével mindenki magával hozhatja kedvenc ingóságait (fényképezőgép, videó kamera, magnetofon...) Büfé zárva van, étkezését mindenki egyedileg oldja meg. Üdítőt, ásványvizet csak műanyag palackban hozzatok.

Tisztelettel:
Gecse Mária, Havrilla István, Hermán Péter, Sáska Béla
Túlélés 98 Egyesület
Budapest 1046. Nádor utca 36

KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNYEK, KÉRDÉSEK, ÉSZREVÉTELEK

I.
VÁLASZTÁSI CSALÁSOK

Az SZDSZ csalással lebonyolított elnökválasztási procedúrája jelentős mértékben "gazdagította" az SZK(b)P XVII. Kongresszusán, a Rákosi-éra "kékcédulás" választásán és a Gyurcsány-féle puccs, valamint választás során alkalmazott gyakorlati fogásokat. Alapelvükből kitűnik, hogy a hatalom és a vagyonszerzés érdekében hazudni, lopni vagy csalni nem szégyen, sőt némi fondorlatos magyarázkodással érdemként is elkönyvelhető!

Kókáék csupán Lenin, Sztalin, Hruscsov, Brezsnyev, Rákosi, Kádár, valamint Gyurcsány jól bevált módszereit adaptálták, miközben elfelejtkeznek arról, hogy előbb vagy utóbb oda jutnak, ahová a felsoroltak többsége: a történelem szemétdombjára...

A témához kapcsolható Kóka átszerkesztett nyilatkozata: ""Akiről kiderül, hogy csalt a választáskor, annak MENNEM kell az SZDSZ-ből""

II.
A KÉTSZERES DEMSZKY-DÍJAS

Vádat emeltek az egykori főrendőr, a vaksi és hazug Gergényi ellen, mert számos esetben megsértette a rendőrségi törvényt vagy túllépte a hatáskörét.

Ha a vádak igazolást nyernek, akkor Gyurcsánynak és Demszkynek is (mint társtetteseknek) felelniük kell a 2006. október 23-án történt rendőri brutalitásokért, hiszen Gergényi közvetve vagy közvetlenül tőlük kapta az utasítást (cinkos támogatást), sőt Demszkytől a sebtében "kiutalt" kettős kitüntetést, amit meg is érdemelt a "viperák", a "gumilövedékek", a "gázvetők", a lovas-rendőrök, a "locsoló-kocsik" újszerű (tömeges) alkalmazásáért, nem beszélve a "MŰVELETI TERÜLET" elméleti és gyakorlati bevezetéséért.

Mindezek ellenére,- félő, hogy a "balhét" egyedül viszi el, de még félőbb, hogy egyedül sem, mert bekerül abba a "szemétgyűjtőbe", amelyben az olajszőkítők, a MALÉV-esek, a MÁV-osok, Tocsik, Princz, Szabadi, Zuschlag, Aba (Botond) és mások ügyeit "dunsztolják".

III.
DEMSZKY 4 -ES METRÓJA

A fizetett hirdetésben megjelentetett hazugságáért 1990-óta főpolgármesterkedő Demszkynek sikerült gazdátlanná tenni Budapestet, és elérni, hogy egyetlenegy létesítmény vagy a főváros lakosságát pozitív értelemben érintő rendelet se kötődjön a nevéhez.

Több ezer forintos értékű jutalomtárgyra számíthat az, aki hitelesen igazolja, hogy létezik olyan város vagy nagyközség hazánkban, amely fejlődése nem előzte meg a fővárosét.

Kimagasló,- mézesmadzagos ígéreteinek csúcsát képezte a 4-es Metró-vonal kiépítésének refrénszerű ígérgetése, de már az első káoszba fulladt "kapavágásból" kitűnt, hogy még az útépítés irreálisan magas (horribilis) költségeit is felülmúló (!), Európa-és a világ legdrágább, valamint leghosszabb ideig épülő földalattijára lehet büszke, a folytonosan önmagát mutogató, látszattevékenységet végző főpolgármester.

IV.
SZÉFEK A GYÓGYÍTÁSBAN

Az orvosi és az egészségügy szervezési vonalon kimagasló dilettantizmust felmutató, országjáró Horváth Ágnes varázserőt tulajdonít a vizitdíjnak és a betegszobákba felszerelendő széfeknek. Matematikai ismereteinek teljes hiányát jelzi, hogy képtelen komplex módon értékelni a széfekre fordított költségkihatásokat és mindazon problémákat, amely a használatba-vételük során keletkezik.

Horváth Ágnes miniszterkedése alatt ugrásszerűen növekedett a bürokrácia, az egészségügy teljes területén. Csökkent az egészségügyi dolgozók (orvosok, nővérek és asszisztensek) egy betegre fordítható szakmai időtartama és az orvosok létszáma, növekedett a vizsgálatra (kezelésre) jelentkezők várakozási ideje, beleértve a számítógépekkel szépen ellátott gyógyszertárak ablakocskái előtt eltöltött várakozást, mivel a gyógyszerészek is agyon lettek terhelve olyan ellenőrzési és dekódolási műveletekkel, amelyek az Egészségügyi Minisztérium már-már idült, betegesen gyanakvó elgondolásának szüleményeként terjednek és terebélyesednek, újabb-és újabb idióta ötletekkel.

Horváth Ágnesnak csupán az arroganciája haladja meg az eddig ismert (funkcionált) egészségügyi miniszterek szakmai és személyiségi mutatóit, de az viszont magasan...

Joggal állítható, hogy egy elefánt a porcelánboltban nem végez nagyobb pusztítást, mint Horváth az egészségügyben. Ez az állítás azokkal az áldozatokkal is bizonyítható, akik a Horváth-féle reformintézkedések eredményeként költöztek át a túlvilágra.

V.
UTCÁRA KERÜLTEK A SKIZOFRÉNEK

Kapcsolódva az előző témához, sürgős vizsgálatot és intézkedést igényel, hogy mi legyen azokkal az utcára került skizofrénekkel, akik között számos ön-és közveszélyes egyén is van. Az sem kizárt, hogy a kormányból néhányan szintén pszichiátriai kezelésre szorulnak, mert bizonyítható, hogy százezrek vagy/és milliók létét veszélyeztetik.

Már többször javasoltam, hogy a különféle foglalkozást űzők számára előírt orvosi (foglalkozás-egészségügyi) vizsgálatokat ki kell terjeszteni azokra is, akik akár helyi, akár országos jellegű, vagy nemzetközi kihatású döntéshozatalra jogosultak, illetve abban meghatározó szerepet játszanak (államfők, miniszterelnökök, országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok, bírák, ügyészek, stb., stb.). Ha hasonló kontrollt bevezettek volna az egyes civilizációk vagy társadalmi formák kialakulása, valamint megerősödése során, akkor ma - nagy valószínűséggel -, szegényebbek lennénk pl.: Tiberius, Caligula, Néró, Rettegett Iván, Napóleon, Mao Ce-tung, Lenin, Hitler, Sztalin, Tito, Pol Pot, Honecker, Kun, Szamuely, Szálasi, Hruscsov, Kádár vagy más despoták neveivel (és tetteik ismereteivel), nem beszélve arról, hogy megszámlálhatatlan milliók mentesültek volna a rossz döntések vagy a terror következményeitől: a nyomortól, a szenvedéstől, a kiközösítéstől vagy a pusztulástól!

A mai magyarországi helyzetre leszűkítve ezt a kérdést, érdemes lenne vizsgálat tárgyává tenni, hogy kik vállalnák ezt az alkalmassági megmérettetést, és hányan akadnának fenn a "szűrővizsgán" a "legfelsőbb" politikai (és társadalmi-szakmai) vezetők köréből?

A vizsgálatra jelentkezőket figyelmeztetni kell arra, hogy pozitív pszichiátriai diagnózisuk esetében (kórházi kapacitás hiányában) az utcán bolyonghatnak az elmúlt hónapokban kiebrudalt betegtársaikhoz csatlakozva.

1923-ban Behtyerev (Vlagyimir Mihájlovics), világhírű orosz pszichiáter és neurológus megállapította, hogy Sztalin parainoiás tünetekben szenved, és életével igazolta a diagnózis helyességét, mert 1927-ben Sztalin kivégeztette.

Ha Gyurcsány Ferenc vagy Horváth Ágnes esetleges vizsgálata is paranoiás tüneteket mutatna, akkor (ma még) nem kell attól tartania a vizsgálatot végző szakorvosnak, hogy Behtyerev sorsára jut. Meg sem sértődhetnének az érintettek, hiszen a paranoia is egy betegség a sok száz vagy sok ezer között, azt is kezelni kell, mint a gyomorfekélyt vagy a torokgyulladást.

VI.
LAMPERTH STABIL MUNKAHELYE

Az EMEREGY Kossuth Rádióból is megtudhattuk azt az örvendetes hírt, hogy Lamperth Mónikának stabil helye van Gyurcsány kormányában. Ebből következik, hogy számtalan tanácsadója és külső bedolgozója sem kerül a hajléktalanok tanyájára.

Valójában,- ennyi szolidaritás elvárható volt a hazug miniszterelnöktől, a hazug minisztere irányába, aki nemrégiben értékelte saját teljesítményét a tévé kamerája előtt, és csupán egyetlenegy tevékenységére, az esélyegyenlőség képviseletére volt nagyon büszke, ami sokéves munkásságának és tanácsadói tevékenységének olyan szerény és semmitmondó teljesítménye, amelyet egy nyugati kormányfő egy centtel sem jutalmazna.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy Gyurcsány munkahelye távolról sem olyan stabil, mint ahogyan sokan gondolják, ezért Lamperth jövője is bizonytalannak látszik, bizonytalanabb, mint a hajléktalan kutyájának a vacsorája.

VII.
PUTYIN ÉS LENIN

Putyin szerint Koszovó függetlenségének kikiáltása precedens értékű lehet, egy olyan bot, amelynek két vége van és egyszer visszaüthet a NATO-ra.

Lenin is precedens értékűnek tartotta Finnország függetlenségének kikiáltását 1917-ben. Azonnal kapcsolatba lépett a finn kommunisták vezetőjével, Kuusinen elvtárssal, és a Finnországban állomásozó szovjet hadtest a finn kommunisták támogatásával megkezdte a hadműveletet az új finn törvényes kormány csapatai ellen, Finnország bekebelezése érdekében. A hadművelet kudarcba fulladt, csupán több mint két évtized elteltével, Sztalinnak sikerült - hatalmas véráldozat árán -, a Szovjetunió területét megnövelni a finnektől "elcsikart" kb. 160 négyzetkilométernyi területtel.

Meglehet, hogy Putyin Lenintől tanult, csupán az kérdéses, hogy mit és milyen mélységben...

VIII.
NEUE ZÜRCHER ZEITUNG

A magyarellenes NZZ múlthét pénteki kiadásában Christoph Braendle tudósító "csillogtatta" meg rendkívül hiányos történelmi ismereteit, és drámai kitételekkel ecsetelte, hogy: " A magyar nácik (nyilasok) rövid pár hónapos regnálása során nem lehetett volna 600 ezer zsidót deportálni és kivégezni, az egész magyar nép hathatós támogatása és közreműködése nélkül".

A Svájcban élő Kenessey Csaba, az MVSZ Svájci Tagozata főtitkára, az egész magyar népet sértő, hazug kijelentés ellen,- magyargyalázás miatt-, feljelentést tett az ügyészségen a szerző ellen.

Célszerű lenne az illetékes magyar szerveknek is megfelelő lépéseket tenni a történelmi igazság és a magyarság védelme érdekében, mert egyre gyakrabban fordul elő (itthon és külföldön), hogy egyes személyek vagy szervezetek részben tudatlanságból, részben elfogultságból vagy saját-és mások bűneik leplezés érdekében a magyar népet teszik felelőssé a holokausztért.

Vita tárgyát nem képezheti, hogy Európában, a hitleri csapatok által megszállt területeken, már 1938 márciusától (az Anschluss befejeztével) megkezdték a zsidók deportálását, és gyakorlatilag likvidálták a csehszlovák, lengyel, görög, román, jugoszláv, belga, norvég, holland, majd a francia és az ukrán zsidóság döntő többségét.

Magyarország volt az a sziget, ahol a német megszállásig nem volt deportálás, és Horthy volt az egyedüli európai államfő, aki nemet mert mondani Hitlernek, befogadta és védte a hazánkba menekült lenyel, osztrák, szlovák román, szerb és horvát zsidókat, miközben a svédek gerince meghajolt Hitler előtt, a svájciak pedig reszketve tűrték a GESTAPO nyílt randalírozását hazájukban, és semlegességüket féltve (éveken át) szót sem emeltek a tudomásukra jutott deportálásokról.

Nem ártana felajánlani Christoph Braendle számára egy történelmi továbbképzést (elvállalnám ennek levezetését mindennemű anyagi ellenszolgáltatás nélkül), de addig is hivatalosan tiltakozni kellene a nagy nyilvánosság elé tárt, elfogult, hazug és sértő irományának megjelentetéséért.

Érdemes lenne azt is megtudni, hogy mit tett vagy mit tesz ennek a kérdésnek a rendezésében a Bernben tevékenykedő nagykövetségünk, illetve nagykövetünk, nem sértő-e számukra, a magyar nép egészére sarat dobáló, dilettáns, bunkó és a karalábé IQ-ja alatti értékkel rendelkező zsurnaliszta tevékenysége? Kapott-e Göncz Kinga külügyminiszter jelzéseket a NEUE ZÜRCHER ZEITUNK igaztalan (folyamatos) magyarellenes fellépéséről?

Bátorkodom mindezeket a közvélemény elé tárni, a magyar nép védelme érdekében, és ha az illetékesek nem teszik meg a szükséges lépéseket, akkor megígérem, hogy megtalálom a módját annak, hogy Christoph Braendle eligazodjon a számára ismeretlen történelmi kérdések útvesztőiben.

(Prof. Dr. Bokor Imre)
a Justitia Bizottság elnöke

Gavallér János
Kötnek a könnyek

Valami csillog a szemekben.
Jól látom, hogy könnyek?
Sírassuk a másét? Nem, nem,
jól látom, örömkönnyek ezek.

A füleknek tetszik a szó,
s együtt lenni mind, oly jó.
Látod! Látom. Nézd! Nézem.
Ez az a nép, melyet kötnek a könnyek.

E nép könnyéből lettek a tengerek,
sírt, sírt, hogy élet legyen a földön,
könnyéből gyűljenek tengerek,
tisztára mossák a tetteket!

Gyűltek-gyűltek a kókler tettek.
Látod: előbb-utóbb becsömölnek.
Forrong velük már a kéj-hajó,
kihányja gázos belét az illúzió.

Úszik még a felszínen a rothadás,
míg hullámok meg nem ássák örök sírját
s a hab, mint millió tenyér,
fölöttük fehéren összeér.

E nép könnyéből lettek a tengerek
sírt, mert azt akarta a földön élet legyen.
a földön élet legyen, s vigyék az erek a halált,
óriás legyen a háborgó óceán!

S megcsillannak majd a szemek,
igen, jól látod, gyűlnek a könnyek,
ünnepelnek; ezek a szemek
a jövőből jövő örömkönnyeket.

2007.03.16.

2 milliárd a MÁV Cargoért!
2008-02-23 15:01 Barikád.hu

Elismerte a Rail Cargo Austria, hogy 7,1 millió eurós, azaz mintegy 1,9 milliárd forintos sikerdíjat fizetnek az eddig jószerivel ismeretlen, budapesti székhelyű Geuronet Bt. számára a MÁV-Cargo privatizációjában játszott lobbitevékenységéért. Ezt az osztrák vasúttársaság szóvivője közölte hozzátéve, hogy ez az összeg a MÁV Cargóért fizetett pénz 1,75 %-a, s ez egyáltalán nem számít különlegesen nagynak az üzleti világban.

A pénzt majd csak akkor fizetik ki, ha a privatizációs ügyletet az Európai Versenyhivatal is jóváhagyta. A MÁV Cargo privatizálása körüli sikerdíj történetét az osztrák Format hetilap tárta fel. A lap szerint a sikerdíjként átutalt pénz egy része magyar politikai körökhöz és döntéshozókhoz kerülhet. A hetilapnak az osztrák vállalat korábbi vezetője sem tagadta, hogy lobbiszeződést kötöttek a Geuronettel, azt viszont igen, hogy kenőpénz "fedezésére" szolgált volna a megállapodás. Gustav Poschalko leszögezte: a Geuronettel kötött ominózus szerződés túlnyomórészt lobbitevékenyégre jött létre.

A Magyar Nemzetnek sikerült egy szerződésszövegre bukkannia, amelyen a Rail Cargo Austria megbízóként, a Geuronet pedig megbízottként szerepel, de mivel nem írták alá, valószínűleg még csak a későbbi megállapodás egyik korábbi verziója lehet.

MNO - Barikád.hu

Kapcsolódó cikkek:
Fidesz: Állítsák le a MÁV Cargo privatizációját

LÁTOGATÓBAN EGY ELVTÁRSI TOLVAJNÁL
- Tóth Józsi elvtársúr elefántos panziója előtt újra a tüntetők -

Egy hónappal ezelőtt kezdődött, mikor újabb kommunista csontváz bukott ki a bolsevik kredencből, név szerint a fiktív számlás csaló polgármesteri faló, Józsi elvtárs csusszant a kövezetre. Elmekezelt Kabai, Csonka és Zuschlág és 13 bűntársa után A MI HAJDÚ-BIHARI ELEFÁNT PANZIÓSUNK került sorra, hogy meglátogassuk őt, a Nagy Szovjet Birodalomban tanult gárdistát, az elvtársáruló pojácát.

Most, egy hónap elteltével újra meglátogattunk az összeomlás jeleit magán hordozó KISZ titkár titkos embert, ki az Orbán kormány jóvoltából 50 millkából épített 3 csillagos panzióban húzza meg magát szeretett családjával egyetemben, közép iskolás fokon pallérozott elvtársi elmével. Elmentünk hát, Egerből is KISGAZDÁK és civilek, hogy megtapasztaljuk egy kiadós tüntetést is hozzá ragasztva, hogy az akkor észlelt összeomlás jelei miként hatalmasodtak el a bolsevik tananyagot birtokló neandervölgyi koponyán. Nem csalódtam. a kórisme alapján burjánzani kezdett a burján-zabi kór. A minden területre kiépülő diktatúra eszközeit dobta be, mint képzelt szalma szálat, ami nem több, mint kötél, melybe folyamatosan belegabalyodik. Az őrültek és bolondok sajátja, hogy másokkal szemben terror gépezetet üzemeltetnek, mert ez az egyedüli eszköz a biztonság megszerzése. De ez csak téveszme. Ha az őrült beveszi a rátestált pirulát, még évekig eltenghet-lenghet, ha nem, megöli magát. És közben mások is veszélybe kerülnek a környezetében, rettegésben tart mindenkit, mert kiszámíthatatlan. Tessék csak megfigyelni a kórisme alfáját, Gyurcsány Ferencet, mint a jelek hordozóját. Ha szedálják, olyan lesz, mint február 19-én, amikor évértékelő bakiját megtartotta.

Hiba nélkül ledarált mondata szinte nem is volt a ritka rövidségű, mintegy 25 perces enervált hazugság- hablatyban. Ha nincs csillapító, mely a gőzt lefogja, féke vesztett gesztikulációba kezd a gazda, majd kéjeleg, bájolog, mint út szélen szokás. Attól még zseniális pillanatai lehetnek, melyben az a defekt-defacto, hogy nincs benne rendszer. Megvásárol, kivásárol, hazudik, erkölcsi hullaként nagy utazót játszik, s ő ebből modellt csinál, mely mindenkire nézve kötelező játék elemeket tartalmaz. Különben kizár, bezár, fenyeget, s ha másként nem megy, lövet, töret. Elszabadult gyilkoló gép lesz, fékezhetetlen önjáró. Mindezt elméleti és gyakorlati szinten egyszerre építi ki. Ezért célszemély. Ki kell kapcsolni -vagy divatosabban szólva: ki kell lőni-, mint egy elszabadult állatot vagy űrszondát szokás. Nem gyilkosságról, politikai célkeresztbe állításról beszélek, mert ezen elvtársak miatt egy nap börtön is sok lenne. NEM! Ezeknek a NEMes nemzetáruló rablóknak élniük kell, soká. Nagyon hosszú életet kívánjunk nekik, hiszen látnunk kell a bűnhődésüket itt, e földi paradicsomban, amikor már nekik pokol lesz az. Mikor szélütötten, elkövetett bűneikért lakolva megroggyantan jár a vadkan!

Ilyen vadkanná vált a mi pógárjenő pógári pógármesterünk is. Az elmúlt hónapban kiépítette a rettegés birodalmát, a Szovjetunióban tanultak alapján. Nyíltan közli butikossal, segélyre szorulóval, banki alkalmazottal, közalkalmazottal és üzeni mindenkinek, ha a februári tüntetésre kimegy bárki, ő bosszút áll. Íme az őrület diagnózisa. Panaszkodtak az emberek, ahogy tudtak és szemükben a térdre esettek könyörgése, segítségért fohászkodása csillant meg. Ezért és csak ezért mentem be a rendőrsorfal megkerülésével az áruló panziójába. Az előtérben félrészeg, rendkívül arrogáns, félműveltnek tűnő legények söröztek. Az utam itt véget is ért, mert öngyilkos vállalkozás lett volna tovább mennem az őrt ülő brutalitás láttán. Most még csak két követőm akadt, kik közelebbről kívánták szemügyre venni Tóth elvtárs szeme alatt hadrendbe állt ráncokat és a gyűlölet kis táskáit.

Közben besötétedett és a kezdeti 60- 80 emberből álló tüntető sereg 300 fősre duzzadt. Lement a nap és feljött a bátorság. A félelem- itt értettem meg először- mekkora nagy úr ebben az országban, ami arra tanított meg ma, hogy vagy gyakorolni kell a bátorságot, vagy a félelem akkumulátorait kell lekapcsolni, de mielőbb, mert a ránk szabadított őrültek még a bátorság emlékét is kitörlik agyunkból vagyis, agyunkGÓL!

Antikominista üdvözlettel, liberálpukkasztó szándékkal:
Szíki Károly

Büntetőfeljelentés: szabolcsi cigányokat pénzelnek Veresék? (+videó)
2008-02-23 16:20 (hírTV)

A népszavazás befolyásolásának gyanúját vetik fel azok a telefonbeszélgetések, amelyeket a Hír Televízió stábja rögzített pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban.

Videók: Büntetőfeljelentés: szabolcsi cigányokat pénzelnek Veresék?

Munkatársunk Veres János pénzügyminiszter, MSZP-s országgyűlési képviselő választási kampányfőnöke, Tóth Viktor nevében hívott fel cigány kisebbségi önkormányzati vezetőket, hogy ellenőrizze a szerkesztőségünkbe korábban érkezett bejelentések valóságtartalmát. A bejelentések egybehangzóan arra utaltak, hogy a szocialista párt anyagi ellenszolgáltatást kínál a környékbeli romáknak azért, hogy otthon maradjanak március 9-én.

Munkatársunknak a romák ajándékcsomagokról és pénzről beszéltek és szavaikból arra lehet következtetni, hogy hasonló módszerrel vásárolta meg korábban is az MSZP a szabolcsi cigányok szavazatait.

Stábunk rögzítette egy roma férfi és Veres János kampányfőnökének telefonbeszélgetését is, amelyben a politikus hajlandónak mutatkozott pénzt fizetni a szavazatokért. A Hír Televízió büntetőfeljelentést tett a telefonbeszélgetésekben elhangzó, korábbi választási visszaélések miatt.

Ha a Kóka megbukna, akkor vele buknának ?k is
Riport Mali Zoltán SZDSZ-es polgármesterrel
2008-02-23. Molnár F. Árpád - HÍRHÁTTÉR RÁDIÓ

A felvételen: Beszélgetés Mali Zoltánnal és az Ormánságban végzett munkájáról. A 9. perctől az SZDSZ-ről és a Kóka Jánossal kapcsolatos botrányokról.
Az adás meghallgatása MP3O

Mali Zoltán, Drávapiski SZDSZ-es polgármestere már 2007-ben a média fő híreibe került, amikor a lakosság érdekében 10 nap alatt gyalogolt Budapestig, hogy tiltakozzon a pártok vezetőinek a lakosság és a hátrányos helyzetűek érdekeit sértő intézkedései ellen.

Az utóbbi időben azzal került ismét a figyelem origójába, hogy a választási csalásba bukott SZDSZ-es pártelnök, Kóka János menesztését követelte. Kóka János a médián keresztül éles, fenyegető támadásokat intézett - az egyébként azóta jó párszor nyilvánvalóan nem a nép tagjai, hanem a Kóka Jánost védő politikai maffia részéről életveszélyesen megfenyegetett - Mali Zoltán ellen.

A Hírháttér utána járt Mali Zoltán polgármester munkájának és lakossági megítélésének, akit az "Ormánság pitbullja"-ként és az "Ormánság Messiása"-ként szoktak emlegetni: Mali Úr széles elismertségnek örvend a térségben. Nem túl hosszúnak mondható polgármesteri ideje ellenére - az előző polgármesterrel szemben - települése jelentős fejlődésnek indult. Az addig fogyatkozó népesség létszáma hirtelen meredeken megemelkedett. Új építkezések és fejlesztések kezdődtek, új üzletek nyíltak. Mindezen fejlesztések korábban nemhogy nem léteztek, de a lakosok az ellenkezőjéről számolnak be: korábban, Mali előtt a település gyakorlatilag minden ízében hanyatlott.

Idézetek a riportból (Mali Zoltántól):
- ...nemzeti liberálisnak vallom magam. (...) Rettentően elfelejtettek [az SZDSZ] nemzetben gondolkodni, rettentően elfelejtettek családban gondolkodni... (...) ...profitban és tőkében gondolkodnak.
- ...az országban évente 5000 ember vakul meg, akinek szüksége lenne rehabilitációra, jelenleg 25 embert rehabilitálnak ebből az 5000-ből.
- Nem véletlenül mondtam én, hogy még nagyon komoly kis csontvázak vannak abban a szekrényben...
- ...most vasmarokkal kéne valakinek irányítani a magyar liberálisokat, hogy térjenek végre észhez, és kezdjenek el végre építkezni, ne rombolni.
- [Fodor Gábornak] van most a legnagyobb támogatottsága (...) párton belül.
- ...ez az ő dolguk, hogy egy bukott embernek [Kókának] (...) a halálvágtájához adják a nevüket (...). ...sehol nem fogják komolyan venni a szavukat...
- Tehát tudják azt, hogy ha a Kóka holnap reggel megbukna, akkor vele buknának ők is...
- [A több-biztosítós rendszer és a vizitdíj, valamint a kórházi napidíj kapcsán] El kell döntenie az embernek, hogy ember marad vagy pártkatona ebben a kérdésben.
- nem is tudom, hogy hívják azt a kopasz srácot... Gusztos... (...). Ezeket a srácokat már nem veszik komolyan (...) sem az emberek torkán már nem lehet ledugni őket.

- Ezt nem reformnak gondolom, hanem megnyomorításnak.
- Én elveket nem láttam.
- Nekem ez inkább ilyen ámokfutásnak tűnik jelenleg, amit a Kóka-vezetés csinál.
- ...a családom és a környezete most már nagyon-nagyon sok életveszélyes fenyegetésen van túl. (...) ...a kollégám autóját elviszik a háza elől, és aznap éppen megígérik a feleségemnek, hogy előttem fogják megerőszakolni...
- ...azt hiszem, hogy [akciónkkal] meg fogjuk tisztítani a magyar közéletet ezektől az emberektől, akik jelenleg a nyomorúságainknak a netovábbjai.
Molnár F. Árpád

Kulcsár-Gyurcsányi-Draskovics

1999. máj 7- szept 17 Draskovics Tibor igazg. tag ABN Amro Equitiesné

2001. Febr-2002. febr László Csaba a K&H Bank és az ABN Amro Bank fúzióját koordinálta

2001 ápr 20 KA nagyobb mennyiségben Synergon részvényt (NSZ szerint az Britton-csoport állhatott. Erre ezt követoen választják FB taggá Kerék Csabát, a Britton egyik ügyvezetojét, 2003 ig volt a tranzakcióról tudott a K&H Bank akkori vezérigazgatója, Rejto E. Tibor is,

2001 ápr 27 ABN AMRO Magyar Bank Rt beolvad a K&H Bank Rt.-be, az alábbiak szerint: igazgatóság:
Dr. Szalkai I Rejto E. T, Várkonyi Edit, H Agnessens, D Mampaey, B Yoncourt, Draskovics Tibor Dr. László Csaba, J P Schmittmann, I van Waesberghe; FB J P Van Keirsblick, Gerard Hunt, Hitesy Á Windheim József, Négyesi János,Johan De Decker, Samák Lajos)

2001 jún 19-én megalakul K&H E Értékpapír-keresk Rt (botrányos-sikkasztás, pénzmosás).

2001 jún Gyurós Tibor és vezetotársai (Synergon) balesetben meghalnak. KA és köre többé nem jelent meg a közgyuléseken

2001 aug 1-jéig Draskovics Tibor a K&H Befektetési Rt FB tagja (Kulcsár ekkor portfoliókezelo)
2001 aug.tól Pinizsi Hajnalka segít a sikkasztásban Kulcsár Attilának..

2001 szept-ig Draskovics Tibor a KandH igazgatóh

2001 nov A bírságot kapott cégek és intézmények között van Gyor Város Önkormányzata, az ING N-N Biztosító, az Avonhouse (Czakó Ferenc és Szalóczy Zsolt Synergon vezetok cége), a Banker Trust és a The Bank of New York is. A megbírságolt magánszemélyek között található a már említett Civin János és Korányi G. Tamás mellett gyakorlatilag a Humet nagyobb magánszemély tulajdonosai, valamint Kopits István, a Kartonpack korábbi 5 százalék feletti tulajdonosa is. http://tozsdehir.freeweb.hu/forum2/th/bennfent.htm

2002
2002 jan 25-Szalóczy szabadon,
2002 máj kormányváltás,
2002 máj-2004 feb 15 László Csaba PüM min
2002 máj-2004 feb 15 Draskovics Tibor MEHben MP kabinetfonöke, majd LaCsa leváltásakor PüM min
2002 máj a kormány Rejtot az MFB élére.de Szász Károly, a PSZÁF elnöke nem hagyta jóvá,
2002 május Szász helyére Bodnárt (NA RT vezérig) tennék.-nem sikerült
2002 júl KA MEH belépot kap Kodela Lászlótól
2002 aug Szász Károlyt már nyíltan el akarják távolítani

2003
Feb 7.APEH elnök Király L. Gy. visszautasítja h APEH teljes adatbázisa illetéktelen kezekbe került. MTI Feb 24 LaCsa elismeri h magához kérte a teljes APEH-es adatbázist, de Szász K a(PSZAF) megtagadta az adatszolgáltatást http://www.p-m.hu/Dokumentumok/Hirek/Sajto/Kozlemenyek/sajtokozl.htm
Márc PH vallomása Kulcsárról: "Márciusban még nem tunt fel nekem, amikor eloször hallottam eloször a TV-ben, hogy sikkasztás és csalás, akkor esett le, hogy ezek azok, amiket esetleg velem csináltatott.
Ápr 23 Fehér Erzsébet (PP vezérig) beadvánnyal fordul a PSZÁFhoz a PP befolyásszerzése ügyében"
Máj 5 Adatmentési vizsg biz Kiss E Szász K meghallg http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=10447
Máj 8 PSZÁF Helyszíni vizsg a K&H Banknál, a K&HE nél, a PPüggyel összefüggésben, Kulcsár A tanú meghallg
Máj 26 PSZÁF-bírság a K&H-nak http://www.index.hu/gazdasag/magyar/khe030710/ Internet
Máj 29 Juszt Szász Károlyt lejárató TV interjúja
Jún 9 Áder másodszor találk. KAval a képviseloi irodaházban, ekkor a bróker arról tájékoztatta, hogy a PSZÁF vizsgálata megnyugtató módon lezárul, "ilyen értelemben nem is lesz ügy a dologból". http://ma.hu/page/cikk/aa/0/56811/1
Jún 11 PSZÁF:KA újbóli tanumeghallg (K&HE Rt, PannonPlast ügyben, másnap folyt.
Jún 12 PSZÁF KA-t újbóli meghallgat(Kulcsár szerint megegyeztek?? a PP ügyben Szásszal) http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=121811&DocID=108845
Jún 13 a Britton képvis. ügyfél meghallg (Kerék Csaba és Mészáros János K&HE Rt, PannonPlast ügyben)
Jún 15-ig Hungexpo Reklám Rt. MFB tulajdona. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=160490&rvt=2
(ügyvez. ig Kerék Csaba)
Jún 16 Szász Károlyt megtámadják, http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=11721
Jún 16 Szász feljelenti a HandKEt a ORFKán sikkasztás gyanúja miatt (NOL, júl 18 cikk?? http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=31894...
Jún 16 PSZÁF tájékoztatja Medgyessyt és LaCsa-t a PP ügyrol, az érintett állami cégrol K&HE Rt,rol
Jún 17 megjelenik a PSZÁF határozat a PP- új tulajd.nak Britton, Pevdi KartonPack (6 cég közrejátszott)
Jún 16 ORFK kérdések a PSZÁFhoz (=Keller féle kérdések) http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=12756
Jún 16 a PSZÁF tájékoztatja Polt P-t, Salgó L-t, Tóth A-t a PPügyrol, a K&HE Rt,rol, érintett áll. cégrol
Jún 16-17 BRFK Életvéd. O. tanú-meghallgatások: PSZÁF, PPügy, K&HE Rt kapcsolatosan
Jún 17 Draskovics Tibor Medgyessy megbízásából megkéri a PPügy anyagát a PSZÁFtól
Jún 18 Draskovics Tibor megkapja a 20 o. PSZÁF támadás cáf-t http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=31975
Jún 18 H. Agneessens KBC ü.ig. személyes tájékoztatást kap a PSZÁF által feltárt pénzmosási gyanuról, etc
Jún 19 újabb BRFK Életvéd. O. tanú-meghallgatások: PSZÁF, PPügy, K&HE Rt, Kulcsár kapcs
Június 21-i, 22-i és 24-Kulcsár -Bácskai beszélgetést a NBszakszolgálat lehallgatta http://www.origo.hu/bunugyek/20030917egyalairt.html
Jún 23 PSZÁF elinditja célvizsgálatait a K&HE Rt, K&H Banknál, K&H Értékpapir Rt http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=31894...
Jún 23 PSZÁF ÁSZ vizsgálatot kezdeményez, ill átadja a dokumentumkat
Jún 23 ORFK adatgyujtése a KHEnél PP-ügy miatt Tóth NBH vez szerint is
http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=12815
Jún 23, Kulcsár kihallgatása ORFK Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója megerösítve az Index információit közölte: a rendorség feljelentéskiegészítés keretében vizsgálta az ügyletet, ennek során június 23-án, illetve 25-én meghallgatta Kulcsár Attilát is. Garamvölgyi hangsúlyozta: a meghallgatás nem egyenérték? a kihallgatással, de július elseje elött a feljelentéskiegészítés keretében folytatott adatgyüjtésbe beletartozott az ügy érintettjeinek meghallgatása is. A rendörség június 30-án a nyomozást megtagadta az ügyben
Jún 24 Molnár Csaba, ORFK adatgyujtése a PSZÁFnál feljelentés kiegészítés ügyben
Jún 25 Molnár Csaba, ORFK adatgyujtése a PSZÁFnál feljelentés kiegészítés ügyben
Jún 26 a PSZÁF további dokumentumokat ad át Molnár Csabának
Jún 26 Kulcsár ismételt kihallgatása, ORFK, KandHE házkutás?, lefoglalás? adatgyujtés?, ezért mehet külföldre mondja Tóth késobb visszavonja
Jún 26 KA látogatás Tóthnál (önvallomás), http://www.mno.hu/index.mno?cikk=169121&rvt=2
Jún 26 Juszt elismeri h nem mondott igazat lejáratta Szászt a Tv interjúban http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=12104
Jún 28 Kulcsár és asszisztense: "szombaton. Egész héten beszéltünk arról, hogy. mert meg kell csinálnunk néhány dolgot. van egy kis baj és muszáj találkozni. Aztán felmentünk a Lejto utca 17-be, a Medicina épületébe, ahol már várt minket Orosz András, aki kikapcsolta nekünk három helyiségben a riasztót, hogy tudjunk dolgozni. (Tóth András) a titkosszolgálati miniszter és én, merthogy én írom... mert neki csináltuk. Tehát az o kérésére kellett felállítani egy listát az ügyfeleirol és azok egyenlegérol." http://www.fidesz.hu/index.php?CikkID=14938
Jún 30 A PSZÁF szerint szükséges büntetoeljárás, de az ORFK megtagadja (Júl 21 PSZÁF határozat) http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=31894...
Júl 1 KA, "elautózik" Erdos Endre K&HEt ügyfél, K&H exfooszt.vez, MALÉV ig tag?, kirgiz konzul gk-val,
Júl 1 ÓVADÉK MO-on http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=118445&DocID=106455
Júl 1 Karl Imre MSZP képv. vele megy http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=7712
Júl 3 a PSZÁF megtagadja a Ppügy jelentés átadását az Országgyulés Költsvet. AlBizottságának
Júl 4 a PSZÁF kiterjeszti a célvizsgálatotaKand HE Rt-nél
Júl 7 az ORFK megküldi a PSZÁFnak a nyomozás megtagadását a jun 16 PSZÁF hat-ra, gyanú hiány miatt
Júl 8 ORFK nyomozást rendelt el a K&H Equities-nél http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=31488
Júl 9 a PSZÁF tájékoztatást kap a belso KBC ellenorzésrol, H. Agneessenstol
Több, egymástól független hírforrásunk állítja: Rejto és Kulcsár bukását a Pannonplast-ügy kirobbanásakor a bank tulajdonosai által Budapestre küldött belga revizorok okozták. Megjelenésük megakadályozta az ügyben érintett banki dolgozókat és vezetoket a buncselekményekre utaló bizonyítékok eltüntetésében. Kulcsár, aki már kora tavasszal arról panaszkodott ismeroseinek, hogy már o sem tudja követni az egyes ügyfelek számlái közti illegális (azaz a tokeszámla-tulajdonosok tudta és jóváhagyása nélkül végzett) átutalásokat, a botrány kirobbanásakor egyik bizalmasának azt mondta: "Rejtovel összefogva egy év alatt rendbe hoztuk volna a dolgokat. A nagybefektetokkel lenyelettük volna a veszteséget, és akkor folytatódik minden úgy, mint a botrány kirobbanása elott." Csakhogy a belga revizorok, majd a különbözo hatósági vizsgálódások, végül a rendorségi-ügyészségi eljárások lehetetlenné tették a terv megvalósítását. http://www.nepszabadsag.hu/Default.a...=116690#116690

Gyurcsányi mégis Gyurcsány?
2004-09-17 12:09

Emlékezetes, a K&H-botrány lehallgatási jegyzokönyve szerint létezik egy bizonyos "nagy ember", Gyurcsányi. A Reform címu hetilap egy vállalkozásban rá is talált Gyurcsányi Ferencre, akinek a cégadatok szerint édesanyja neve és lakcíme megegyezik a miniszterelnök-jelöltével.

Két cégbejegyzés furcsa azonossága - a Reform egymás mellé tette oket

"Vajon ki lehet az a Gyurcsányi, akit a lehallgatási jegyzokönyvekben lehet olvasni?" - tette fel a kérdést az idén áprilisban az Országgyulésben Demeter Ervin, miután betekinthetett KulcsárAttila, az elozetes letartóztatásban lévo álbróker és az ügyben ugyancsak gyanúsítottként szereplo Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelo Rt. (AKA Rt.) vezérigazgatójának lehallgatott telefonbeszélgetésének jegyzokönyvébe. A Fidesz képviseloje a jegyzokönyvre hivatkozva kitért arra, a vezérigazgató arról beszéltKulcsárral, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatójának tudomására adták, baj van a papírokkal, majd ezt követoen azt mondta Bitvai Kulcsárnak: "Gyurcsányival akar beszélni a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója, hogy intézkedjen." Elhangzott az is, hogy az AKA Rt. vezérigazgatójának 12 órára kell mennie a legnagyobb emberhez. Demeter feltette a kérdést: "Ki ez a legnagyobb ember?"

A titokzatos Gyurcsányi személyét firtató kérdésre Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelo államtitkár kijelentette: "Semmi sem támasztja alá, hogy Gyurcsányi egyenlo lenne Gyurcsány Ferenccel, és hogy a sportminiszter bármilyen módon kapcsolatban állt volna Kulcsár Attilával." Szerinte a vonatkozó lehallgatási jegyzokönyvben arról van szó, hogy két személy arról beszélget, hogy egy harmadik személy felkereshetné Gyurcsányt, akit "olyan jól ismernek, hogy még a nevét sem tudják pontosan". Semmi sem támasztja alá, hogy ilyen találkozó létrejött volna - mondta Tóth.

A céginformációs adatbázis szerint azonban az ARK Vagyonkezelo Rt. felügyelobizottsági tagja 2001. május 26. és 2003. május 7. között egy bizonyos Gyurcsányi Ferenc volt, akinek mind az anyja neve (Varga Katalin), mind a lakcíme (Budapest, Szemlohegy utca 42.) megegyezik Gyurcsány Ferencével. A politikus 2003 májusában lett sportminiszter. Ekkor bejelentette, hogy megválik cégei irányításától, ám korábban szerzett tulajdonrészeirol nem mondott le.

A cégadatok megerosítik a Gyurcsány és Gyurcsányi közötti, Demeter Ervin által vélt összefüggést.

A Reform álláspontja szerint az lenne a megnyugtató, ha egy vizsgálat minden kétséget kizáróan tisztázná, hogy Gyurcsány Ferencnek van-e köze ahhoz a Gyurcsányihoz, akinek a neve szerepel a lehallgatási jegyzokönyvben. A kormányfojelölt édesanyja is elmondta a lapnak, gyakran félreértik a nevüket, ezért meglehet, hogy a lehallgató tiszt és a cégbírósági munkatárs is így járt. Ez minden érintettnek jó lenne, hiszen ha az eljárás azzal zárul, hogy a lehallgatási jegyzokönyvben említett Gyurcsányi nem azonos a miniszterelnök-jelölttel, akkor végleg eloszlik a gyanú, hogy olyan ember készül beülni a miniszterelnöki székbe, aki korábban esetleg részese volt a magyar történelem egyik legnagyobb buncselekményének - írja a hetilap.

Reform

Gavallér János
Vér utca

Borongós bús fájdalom minden.
Túldobogott izgalmában szívem:
S nem a perc, nem a katarzis ölt,
agyon a semmi változás gyötört.

Ezeréves búbánatban
vergődök hazug csillogásba,
s lelkemre bilincset rakva,
hallgatok, hallgatok morogva.

Nem ébredtem mosolyogva,
soha víg-éltekre gondolva,
gondpólyába sírt a lelkem,
hunhalomban ősi testem.

Ott a lelkem, éltem, vermem,
ahol dobog értem szíved;
ahol nincs vád, nincsen kérdés,
simogat csend s békeérzés.

Rég világok nyugalmába,
bujdosott a vér magába,
nem szerették, kivetették,
agyon torz dogmák gyötörték.

2008.02.22.

A vizitdíj ellen foglaltak állást a békési orvosok
2008-02-22 15:15 hírTV

A vizitdíj ellen tettek közzé állásfoglalást békési orvosok. A tiltakozók szerint a vizitdíj bevezetésével a házi orvosok bevételei nem növekedtek, a rendszerből több pénzt vontak ki, mint amennyit a vizitdíj hozott.

Korábban egy budapesti háziorvos kezdeményezett aláírásgyűjtést a vizitdíj mellett. A vizitdíjat támogató orvosok szerint átlagosan harmadával nőttek a bevételeik, mióta vizitdíjat fizetnek a betegek. A békési orvosok szerint ez nem igaz. Az állásfoglalásukat a helyi lapban közzétevő orvosok egyike dr. Pálmai Tamás háziorvos szerint az alapellátás költségvetése összesen 20 milliárd forinttal csökkent tavaly óta, ugyanakkor a vizitdíjból csak 15 milliárd forint az orvosok bevétele.
FH

Kapcsolódó cikkek:
   Kormány közeli háziorvos kampányol a vizitdíjért
   1000 forintra növekedhet a vizitdíj
   Molnár: Orvos helyett vérnyomásmérő
   Orbán: Komoly leckét kapnak az ország vezetői március 9-én
   Egyre kevesebb a háziorvos hazánkban

Mikola becsületszóra vár
2008-02-21 Magyar Hírlap

Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva a vizitdíj elkerülhetetlen emelésére hívta fel a figyelmet tegnap Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa. Az ellenzéki képviselő szerint a vizitdíj veszteséget hozott a kórházaknak, ezért el kell törölni.

Ezer forintos nagyságrendű vizitdíj bevezetésére is sor kerülhet, erre egyre több jel utal - mondta Mikola István. A Fidesz szakpolitikusa felidézte a koalíciós képviselők két évvel ezelőtti, röviddel a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése előtt tett nyilatkozatait, melyekben határozottan tagadták az egészségügy fizetőssé tételét, és a kórházak eladását. Most hasonlóképpen cáfolják a vizitdíj megemeléséről szóló híreket, már csak a legőszintébb becsületszavuk hiányzik.

Mikola István szerint a nyereségérdekelt biztosítók világszerte az önrész, azaz a vizit- és kórházi napidíj növelésével igyekeznek lefaragni a kiadásaikat, ugyanis az elriasztja a betegeket az orvosi ellátás igénybevételétől. Ezért a népszavazás tétje ennek az ezer forintos nagyságrendű vizitdíj bevezetésének a megakadályozása, ugyanis biztosra vehető, hogy megtörténik a díjak drasztikus emelése. A vizitdíj nem a kórházak bevételét, hanem a veszteségüket növelte nyolc-tíz százalékkal, a betegek távolmaradása miatt. Ezzel egy időben emelkedtek az intézmények működési költségei, ráadásul a dolgozók béreinek emelése is elmaradt. Sikeres népszavazás esetén a kormánynak pótolnia kell az ellátórendszerből kieső összeget, ez alkotmányos kötelessége. A fideszes politikus szerint a fizetős egészségügy legsötétebb mélységeit idézi az a hír is, amely szerint bank jön létre, amely huszonnyolc-negyven százalékos kamatra ad hitelt a húszezer forint feletti gyógyszerek kiváltására.

Az egészségügyi minisztérium cáfolta a díjemelésről szóló híreszteléseket. A tárca szerint a jelenlegi háromszáz forint az az összeg, amelynek megfizetése már ésszerűsíti az ellátórendszer igénybevételét, de még senkit sem tart vissza az orvoshoz fordulástól.
Koczka István Pál

Elcsalta a választásokat a szocialisták által támogatott Gajdos
2008. február 22. 10:10 MNO

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete szerint Gajdos István 2002-ben választási csalás útján került be Kovács Miklóssal szemben az ukrán parlamentbe. Az ítélet kárpótlásra kötelezte az ukrán államot. A Medgyessy-kormány ismerte a csalásról szóló panaszokat, mégis Gajdos szervezetét pénzelte.

Gajdos István (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség - UMDSZ) és Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség - KMKSZ) harca évek óta meghatározza a kárpátaljai magyarság politikáját. A KMKSZ-esek a "jobbosok", míg az UMDSZ-esek a "balosok", ha egyszerűsíteni lehet a problémát. Az utóbbi években az UMDSZ kapta, illetve oszthatta tovább az anyaországi támogatások jelentős részét. A Magyarországról érkező állami támogatások kilenctizedét kapja Gajdos szervezete Kovács Miklós szerint.

2002-ben a két komoly rivális egymás ellen indult. Gajdos a később narancsos forradalomban megdöntött Viktor Janukovics vezette szociáldemokrata párt színeiben indult, Kovács függetlenként. Az előzetes eredmények szerint Kovács nyert, ám váratlanul négy választókörzet eredményeit megsemmisítették, és így mégis Gajdost hozták ki győztesnek. Évekig ő képviselte Kárpátalját Kijevben, és Beregszász járás közigazgatási hivatalát is ő vezethette.

Kovács közvetlenül a választás után jelezte, hogy szerinte a négy választókörzet eredményeit mondvacsinált okokból törölték. (Gajdos pártjának megfigyelői szerint három helyen ismeretlenek érvénytelen szavazólapokat dobtak az urnába, majd elfutottak, egy helyen pedig sérültnek vélték a szavazólapok csomagolását.) Az ukrán legfelsőbb bíróság elutasította Kovács keresetét, így került az ügy Strasbourgba. Ott 2008 februárjában hoztak ítéletet: eszerint a választást tényleg elcsalták, mert a szavazatok megsemmisítése megalapozatlan volt.

A 2002-es magyarorszái választások után a Medgyessy-kormány Gajdos szervezetét támogatta. Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori szocialista elnöke - aki ismerte a választási csalással kapcsolatos észrevételeket, panaszokat - azt mondta, hogy Gajdos győzelme legitim volt, tehát a magyar kormánynak is őt kell elismernie. Így a magyarországi támogatások többsége is Gajdosnak és szervezetének jutott. A KMKSZ a mai napig csak a második lehet az elosztásnál, annak ellenére, hogy továbbra is Janukovics emberének számít a beregszászi polgármester, a magyar diplomácia viszont egy ideje már Juscsenkóékat támogatja.

(index.hu, MNO)

Kihátrálnak Orbán mögül a jobbra szavazók
2008. február 22. 12:47 FigyelőNet

A múlt havi mélypont után valamelyest emelkedett az MSZP támogatottsága, ám még mindig kétszer annyian szavaznának a Fideszre. A Százedvég és a Forsense felméréséből kiderül, a kormány után már az ellenzék munkájával is elégedetlen a többség. Már a fideszesek is kihátrálnak Orbán mögül.

Az összes választó mindössze 13 százaléka támogatja az MSZP-t, míg a Fideszre pontosan kétszer annyian voksolnának. Most vasárnap csak a megkérdezettek 57 százaléka menne el biztosan szavazni, úgy tűnik, kétpárti lenne a parlament, mivel az MDF 3, az SZDSZ 2 százalékon rekedt meg.

A biztos pártválasztók között nem változott az MSZP támogatottsága (26 százalék), míg a Fidesz esetében három százalékpontos növekedés (64 százalék) tapasztalható. A választani biztosan tudók között sem éri el az MDF és az SZDSZ a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot.

Lassan az ellenzék is megközelíti a kormányt az elutasítottság tekintetében. Míg a második Gyurcsány-kabinet munkájával a megkérdezettek 60 százaléka elégedetlen, addig az ellenzék munkája is már 57 százaléknak szúrja a szemét. 31 százalék pedig mindkét oldallal elégedetlen.

Összességében jelenleg is relatív többségben vannak a kormányváltás pártolói, azokkal szemben, akik szerint a kormánynak folytatni kellene a munkáját (44 illetve 33 százalék). Ugyanakkor továbbra is körülbelül minden ötödik megkérdezett (23 százalék) nem tud, vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.

Csökken a különbség

A két politikai oldal támogatottsága közti különbség csökkenéséről tanúskodik az a kérdés is, ahol öt opcióból választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP- vagy Fidesz-kormány, a jelenlegi vezetővel, Gyurcsány Ferenccel, illetve Orbán Viktorral, vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése.)

Míg januárban hat százalékponttal többen támogatták a Fidesz számára kedvezőbb két válasz valamelyikét az MSZP-opciókkal szemben, addig mára eltűnt ez a különbség.

Kevesebb a tábor

A változás egyértelműen annak köszönhető, hogy 21-ről 15 százalékra csökkent azok tábora, akik egy Orbán Viktor vezette Fideszt látnának hatalmon. Az ellenzéki párttól történő elpártolás azonban nem egy másik párt támogatottságát növeli, hanem egy jelenleg nem létező ötödik opcióé, egy - a mai politikától független - új párté.

A Fidesz-szavazóknak is csak a fele választana egy újabb Orbán-kormányt, 18 százalékuk viszont Orbánban már nem gondolkozik. Az MSZP szavazóinak viszont kétharmada támogatja Gyurcsány Ferencet és kormányát.

A jelenlegi miniszterelnök alkalmasságát ugyanannyian kérdőjelezik meg (27 százalék szerint alkalmas), mint korábban, Orbán Viktor ugyanakkor a korábbiakhoz képest most jóval kevesebben tartják alkalmasnak a kormányzásra (37-ről 31 százalék mondja most, hogy alkalmas).

Kapcsolódó írások
   Orbán: az otthonmaradók a nemet támogatják
   Orbán: a kormánypárti szerep felé mozdulunk
   Orbánnak 40 százalék kevés

Kupa Mihály: Gyurcsány programja propagandacélokat szolgál

2008. február 22., péntek 8:40 InfoRádió

Az Antall-kormány pénzügyminisztere szerint a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által bejelentett új tulajdonosi program egyrészt propaganda célokat szolgál, másrészt egy újfajta szemléletet is meghonosíthat. Kupa Mihály arra is rámutatott, hogy Magyarországon kevesen takarítanak meg.

Az Antall-kormány pénzügyminisztere szerint Gyurcsány Ferenc terve elsősorban a társadalmi léleknek szól, és azt sugallja, hogy bárkiből lehet tulajdonos. A programnak ennek ellenére meg lehet a gazdasági haszna.

Magyarországon a részvénypiaci kultúra a lakosság jelentős részében ismeretlen vagy gyenge, ezen azonban változtathat a miniszterelnök által hétfőn bejelentett program - mondta el az InfoRádióban Kupa Mihály.

"Egyszer már meg kell tanulni, hogy nem csak bankbetétek vannak, amelyek alacsony kamatot adnak, hanem más megtakarítási formák is. Egyik ilyen a részvény, amely általában jó hasznot hoz a tulajdonosainak" - mondta, hozzátéve: figyelembe kell venni azt is, hogy a lakosságnak csak kis hányada képes valóban megtakarítani.

Kupa nem fektetne egészségbiztosítóba

Kupa Mihály az egészségbiztosítás átalakítása kapcsán elmondta: a jelenlegi gazdasági helyzet miatt igen megfontolandó egy befektető számára, hogy belép-e erre a piacra. Az egykori pénzügyminiszter, aki maga nem fektetne be ebbe a szektorba, elmondta: az üzlet nagyon alacsony osztalékot ígér, és csak kisebbségi tulajdont jelent.

Hozzátette: ez így nem valódi biztosítói feladat, a belépő cégek szinte csak pénztárakként működnek majd.

A közigazgatás átalakítása kapcsán Kupa Mihály azt mondta: bár elbocsátottak 45 ezer embert, ennek semmilyen hatása nem látszik, és a struktúra sem változott. Miközben létrejöttek a regionális központok, megmaradtak a megyei szervezetek is.

A felsőoktatásban még a változások előtt állunk - vélte Kupa Mihály, aki szerint több intézménynek, elsősorban főiskoláknak kell szembenézniük azzal, hogy nem lesz hallgatójuk.
Hanganyag: Németh Zoltán

Kapcsolódó cikkek:
    * Török: "Már a kormány hívei sem hisznek a győzelemben"
    * Dávid Ibolya: Szerény eszköz Gyurcsány programja
    * Navracsics Orbánhoz iskolázná be Gyurcsányt

Csurka a kormányváltás után új alkotmányt is akar
2008.02.17. Függetlenség.hu

Január 26-án elsöprő többséggel újabb két évre Csurka Istvánt választották meg a párt 15. országos gyűlésén a MIÉP elnökévé. A párt népszerűségét a közvélemény-kutató cégek szinte már nem is tudják mérni, a tisztújító ülésről is alig adott hírt a sajtó - pedig a botrány sem maradt el.

Egy csoport, amelyből többen sosem voltak tagjai a pártnak, és olyanok, akiket azért kellett visszahívni tisztségükből, mert hamis okirat vagy egyéb súlyos szabálytalanság útján lettek küldöttek, nem kaphattak küldöttigazolványt, és így vendéget sem delegálhattak a gyűlésre. A számok, amelyeket a kívül rekedtek bedobtak, légből kapottak. Ha valaki a MIÉP alapszabályának megfelelően a párttagokból álló szervezetek húsz százalékától szabályos jelölést kap, indulhat bármely tisztségért. A meghívókat a MIÉP ellenőrizte, a rendőrség közrendvédelmi feladatot látott el. A kívül rekedtek mégis bírósággal fenyegetőznek - legalábbis így látja Csurka István, akivel a kialakult helyzet hátteréről és az örökzöld antiszemitavádak állásáról beszélgettünk.

- Miért nem akar visszavonulni, Csurka úr? Most már egészen komoly csapat állt fel, hogy átvegyék öntől a MIÉP irányítását. Pár évvel ezelőtt azt mondta, ha lesz alkalmas utód, akkor szívesen átadja a stafétát. Most meg mintha ragaszkodna a hatalmához.

- Muszáj-Herkules vagyok. Engem nem lehet úgy eltávolítani, hogy én azt nem akarom. Nagyon jól bírom magamat és a munkát is, hála istennek. Itt összeesküvés történt, amelybe belejátszott egyesek intrikus természete is, de külső nyomás, külső megbízatás is érzékelhető volt.

- Már a MIÉP-en belül is összeesküvést érzékel?

- Majdnem minden országos gyűlés előtt kiderült, hogy valakik mást akarnak, mint mi. Útban van a MIÉP. Akármekkora a párt, útban van. Ezt tudomásul kell venni. Volt idő, amikor csak én voltam útban, előbb az MDF-ben, majd a MIÉP-ben is. Mindig felvetődik egyesekben, hogy milyen előnyöket lehetne elérni, ha beilleszkednénk. De én ebbe a rendszerbe nem akarok beilleszkedni, én ezt meg akarom változtatni.

- Tehát a kormányváltásnál többet szeretne? Végül is mit akar elérni?

- Nem csupán a kormányt akarom lecserélni. Azt is. Azt tartom az első szükséges lépésnek. Azután egy új alkotmányozó nemzetgyűlést tartok szükségesnek, új alkotmányt és azt, hogy az új alkotmány alapján új rendszer álljon fel. Ez a célom. Ebben nem hagyom magam megakadályozni ilyen összeesküvők által. Amikor észrevettem, mi folyik a háttérben, hogy felállt egy jól összejátszó csapat, amelyik azt mondta, ő a tagság hangja, felvetődött bennem: hogy a fenébe lehet, hogy én nem hallom meg a tagság hangját? Hiszen én jártam a az országot, mind a két választás előtt. Senki nem mondta nekem, hogy mi a tagság hangja. Ezt velem nem lehet megetetni. Valakik úgy léptek fel, hogy a tagság hangja az, hogy nekem mennem kell. A Szabolcs-Szatmár megyei vezető, akit nem engedtünk be az országos gyűlésre, azzal toborozta a tagokat, hogy "gyere koma, lépjél be a MIÉP-be, kirúgjuk Csurkát". "Na, és miért?" - kérdezték tőle. "Mert antiszemita"- ez volt benne a legaljasabb.

- És ön nem antiszemita?

- Hogy volnék antiszemita?! Bár mindig megmondom a véleményemet, nem teszek különbséget zsidó és nem zsidó ember között, csak igaz és bűnös között. De hogy engedhetném meg, hogy így toborozzanak híveket a MIÉP-en belül ellenem és az egész MIÉP ellen? Ez a MIÉP halálát jelentené.

- A MIÉP-et már az ön bizalmi emberei is elhagyták.

- Alig vannak olyanok, akiket én küldtem el. Akik most felléptek ellenem, őket én hívtam vissza a pártba az országgyűlési választások előtt. Akik kint az utcán ordítoztak, azok között olyanok is voltak, akik nem is MIÉP-tagok, csak a balhéért jöttek, mert úgy gondolták, addig ordítoznak és randalíroznak, amíg feloszlik a gyűlés. Én ezt átláttam és megakadályoztam, hogy bejöjjenek. Olyanok is jelöltették magukat, akik nem is tagjai a pártnak.

- Ők azt mondják, ha beengedik őket, ön akkor is simán nyert volna, miért kellett mégis kizárni őket?

- Mert akkor meghiúsult volna az országos gyűlés. Ezt már két gyűlésen kipróbáltam, és túljártam az eszükön. A MIÉP és a Jobbik által létrehozott Harmadik Út választási párt, december 10-én tartotta gyűlését. Erre a Harmadik Út alapszabálya szerint fel lehet venni új tagokat. Megszavaztuk, hogy felveszünk kilenc embert, öt MIÉP-est és négy Jobbikost, hogy a kiesettek helyén lehessen szavazni. És Bükkfalvy Beatrix, amikor látta, hogy ki lesz egészítve kilenc taggal ez a zártkörű párt, a Harmadik Út, odahozott Vecsésről kigyúrt, tetovált embereket, akik bejöttek, és azt mondták, hogy vegyük fel őket, és ők most szavazni akarnak a költségvetésről és a pénzről. Na kérem, ugyanezeket kellett most rendőrrel kivezettetni. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kör a MIÉP pénzhez jutását akarja megakadályozni azzal, hogy meghiúsítja az országos gyűlés megtartását, és át akarja venni a hatalmat.

- Csurka úr, szinte már nem is látszik a MIÉP. A közvélemény-kutató cégek nem is mérik a népszerűségét, miért ragaszkodik mégis annyira a párthoz akkor, amikor önt a ma élő legjobb drámaírók között tartják számon?

- Maga nagyon téved. 1989 óta egyetlen darabomat sem játszották.

- Ki se adják? Hiszen magának kiadója van.

- Természetesen én kiadom magamat, de semmi más kiadó, semmi más újság, rádió, semmi. Sehol nem vagyok, meg sem említenek. Éhen halhatnék mint "a legnagyobb magyar drámaíró". Abban az időben, amikor még a "másik" rendszer volt, csak Pesten öt darabomat játszották egyszerre. És nem tettem érte semmit. Egyszerűen csak jók voltak ezek a darabok, és a színészek követelték.

- Hány tagja van most a MIÉP-nek?

- Bár több mint tízezren kaptak tagkönyvet a MIÉP megalakulása óta, de aktívan, szervezetekbe tömörülve talán ha háromezren dolgoznak. Minden megyében működnek szervezeteink, de a legerősebbek Budapesten, Pest megyében, Hajdú-Biharban, Fejér megyében, Csongrád megyében vagyunk. A helyettesem, Kovács László a hódmezővásárhelyi MIÉP-elnök, és ő egy időközi választáson tizenhét százalékot is elért. Melyik parlamenten kívüli pártot jegyzik, amelyik egyáltalán el tudott volna indulni legutóbb a XI. kerületben? Igaz, csak három százalékot értünk el az első fordulóban Fenyvessy Zoltánnal. Nem egyet, meg nem nullát, hanem hármat!

- És mégis, a Jobbik többet szerepel a hírekben. Ön szerint miért?

- A jobbikosok úgy léptek fel, hogy nekik az antiszemitizmus, a zsidókérdés történelmi kérdés, és ők azzal nem foglalkoznak. Ehelyett megcsinálták a Magyar Gárdát. Amikor megnéztem, hogy mi ez a Magyar Gárda, majdnem összevesztem velük. Most meg mi derült ki? Miért nem írja meg a jobboldali sajtó, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, meg mindegyik: hány bűnöző fészkelte be magát a gárdába?

- Ön szerint kik finanszírozzák a Magyar Gárdát?

- Lehetséges, hogy az SZDSZ és a titkosszolgálatok környékéről finanszírozzák. És éppen azért, hogy legyen elég muníció a holokauszt-törvényhez, és hogy állandóan ébren lehessen tartani a cigányügyet.

- Korábban a MIÉP töltötte be ezt a szerepet.

- Ez nem igaz, ezt ránk fogták. 1992-ben, amikor megjelent a tanulmányom, Tom Lantos rendezett egy napirend utáni szeánszot a washingtoni képviselőházban, és ott kiáltottak ki szélsőséges antiszemitának. Tom Lantos akkor a zsidó világkongresszus egyik oszlopos tagja volt. Ez tény. Miért volt erre szükség? A betelepítés miatt. A Ferihegyi repülőtéren maguk vámolják, maguk számolják magukat, nem látja őket senki. Busszal viszik őket ide-oda, van hely, építik nekik a lakásokat. Menjen, gyűjtsön kopogtatócédulát, csengessen be (még itt is, ebben a híres budai kerületben is!) egy-egy lakásba, azt hallja majd, hogy "nem beszélek magyart, orosz, orosz...". Nem mind Izraelből jött, de Izraelből is, és lehet, hogy aztán innen szélednek tovább. Oroszországból is érkeznek.

- Mi a baja Izraellel?

- Izrael helyzete tarthatatlan. Ha megnézzük a térképet és a szaporodási arányokat, akkor azt kell mondanunk, hogy tarthatatlan. Vagy mind kiirtják a palesztinokat és az arabokat, vagy egy másik helyet kell választaniuk. Ez a hely pedig az Európai Unió és ezen belül a Kárpát-medence. Ezért van az egészségügyi rendszer elfojtása, hogy haljon meg minél több ember, minél előbb, ne kelljen eltartani őket. Ötmillió elég a kiszolgálásra.

- Milyen kiszolgálásra?

- Őket kiszolgálni. Meg kell nézni a történelemben, hogy folytak le ezek a helycserék.

- De ha itt tombol az antiszemitizmus, miért jönnének mégis ide?

- Mert ez a nép nem antiszemita. Ez a nép olyan türelmes, hát honnan volna itt antiszemitizmus, pláne a vidéki emberekben, akik negyven évig nem is láttak zsidó embert, nem is tudják megkülönböztetni őket a nem zsidóktól. A kínaira haragszanak, meg a négerre esetleg, meg természetesen a cigányra, azért tolják a cigánykérdést előre, minden tekintetben, hogy arra menjen a harag, mert az felismerhető.

- De amikor ön a globális multinacionális nagytőke térnyerését szidja, azt gondolom, mégsem feltétlenül csak az, úgymond, zsidó tőkére gondol. Vagy mégis?

- Ember legyen a talpán, aki megállapítja, hogy egy nagytőkés csoport kiféle-miféle. A Magyarországon mozgásba hozott tőke többnyire "látható", még ha ciprusi offshore-cégeken keresztül érkezik is ide. Az a tény, hogy valaki ezeket a kérdéseket felveti, még nem teszi antiszemitává. Az eszkimó tőke túlzott méretű beáramlása ellen is ugyanígy tiltakoznék.

(Forrás: Magyar Hírlap)

DÖNTÉS UTÁN, NÉPSZAVAZÁS ELŐTT

Fórum az egészségünkről, az egészségügyről, a jövőnkről
a vizitdíj, a napidíj, a több biztosítós rendszer tükrében.

MEGHÍVOTT VENDÉGEK:

DR. NAGY KÁLMÁN gyermekgyógyász
országgyűlési képviselő KDNP
DR. NAGY ATTILA urológus közíró
Nyíregyháza város kormánypárti és ellenzéki képviselői

HELYSZÍN: REFORMATUS GYŰLEKEZETI HÁZ
NYÍREGYHÁZA BESSENYEI TÉR

IDŐPONT: 2008. 02. 26. / kedd / 18 óra

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK

Magyar Orvosok Szövetsége

Meghívó

A Nemzeti Pedagógus Műhely
Nemzet és nevelés
címmel rendezi a 10. - jubileumi -
háromnapos, nemzetközi konferenciáját.

A program időpontja 2008. febr 22-24., helyszíne a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (XI. ker. Villányi út 27.). Az ünnepélyes megnyitó február 22-én, du. 3 órakor lesz.

A részletes program elérhet a www.n-p-m.hu oldalon.
Információ: konferencia2008@gmail.com

Kampány 2008. március 9.

Tisztelt Címzettek!

Azokat a megrögzött, és kritikát kedvenc pártjuk irányába el nem viselő olvasóimat, akik a Fidesszel kapcsolatban csak Madách Imre Ember tragédiájának sokat idézett sorát, a "Dicséret illet, nem bírálat..." megállapítást fogadják csak el, már most arra kérem a DEL billentyű használatával kíméljék meg magukat az alábbiak elolvasásától.

A többieket, pedig mély szomorúsággal tájékoztatom, hogy lakhelyemen (azok kedvéért, akik személyesen nem ismernek: Budapest IV. kerülete, Újpest) hozzájutottam a Fidesz 2008. március 9-re felkészítő reklámanyagához, melyet az egyértelműség kedvéért az alább bemutatok:

Nincs módomban megállapítani, hogy ez a három, 8x11cm méretű, öntapadós, tematikáját tekintve valamely baromfikeltető vagy forgalmazó cég által szponzorált matrica helyi ötlet vagy országos kezdeményezés.

Egy azonban biztos: országos blamázs!

Blamázs, mert addig, amíg a főváros, s nyilván az ország is, már jó ideje tele van a kormányoldal "3 NEM" szavazatra buzdító, hozzávetőleg 5x3m-es óriás-plakátjaival, most, nem kis késéssel megjeleni az ellenzék három, zsebben, sőt mellényzsebben hordható mini-plakátja.

Hurrá!

De nézzük a részleteket! Nem vagyok sem kampány, sem reklám szakember, de megítélésem szerint, és itt szabadjon a másik oldaltól átvett ötletekkel is előhozakodni, melyek már 1919-ben is sikeresek voltak (!), egy plakátnak első pillantásra, első blikkre "hozni kell" a mondanivalót, jelen esetben a "3 igent", meg azt, hogy ki javasolja.

Ha nem ezt teszi: mint plakát megbukott!

Ez a három is, bizony megbukott! Ha valaki, 4-5m-ről fel tudja ismerni, mondjuk a harmadik plakát grafikáját (mely grafika leginkább a gépjármű vezetői engedélyek kiadásánál, a szürkületi viszonyok közötti kontúrok felismerésére használt elmosódott tesztlapra emlékeztet), az felkelti érdeklődését, közelebb megy, szemüvegért nyúl, s végre elolvassa a bal alsó sarokban szerényen megbújó "3igen"-t, majd a jobb alsó sarokban felismeri a "Fidesz-logó"-t, annak én nagy nyilvánosság előtt hajlandó vagyok kezet csókolni.

De e három szórólap kitalálójának akkor sem!

Mély szomorúsággal Dobai Miklós

ifj. Tompó László: A "választott nép" és a magyarság

    Gróf Széchenyi István 1844-ben a Magyar Országgyűlés Felsőházában kifejtette: "Az angol nemzet egyenjogosíthatta a zsidó fajt. Mert ha például én egy palack tintát töltök egy nagy tóba, azért annak vize nem romlik el, és mindenki ártalom nélkül megihatja. A nagy angol elemben a zsidó elvegyülhet. Ugyanez áll Franciaországra nézve is. De ha a magyar levesbe az ember egy palack tintát önt, megromlik a leves, és azt nem eheti meg az ember"
    Mit ismert el ezzel a "legnagyobb magyar", ha nem a zsidókérdés létezését?
    1945 után ez a két szó: "zsidó" és "zsidókérdés", tabu lett. A kommunista és liberális tömegtájékoztatók, a politika, az oktatás, a sajtó- és könyvkiadás irányítói fantomkérdésként könyvelték el a zsidókérdést. Szerintük ma már az is antiszemita, aki valakiről megállapítja: zsidó. Az önmagát - a Talmud alapján - "választott nép"-nek tekintő zsidóság magyarországi történelmének tanulmányozása nélkül aligha érthető meg nemzeti történelmünk. Ezért ebben az előadásban két kérdésre adunk választ. Milyen nyomokat hagyott Magyarországon a zsidóság Szent Istvántól napjainkig a politikai, kulturális, kereskedelmi életben? Mit és hogyan válaszolt a zsidó lelkiség hatásaira Magyarország?

1. A zsidóság Magyarországon Szent Istvántól a kiegyezésig

    Magyarországon már a Krisztus születése utáni X-XI. században éltek szórványosan zsidók. A Déli-Kárpátokból érkeztek, lélekszámuk a középkorban azonban nem érte el hazánk össznépességének 0,5 %-át.
    Semmilyen magyarországi zsidó írásos emlék vagy régészeti lelet nem maradt fenn a középkorból. A zsidók létezésére e-gyedül az Árpád- és Anjou-kori magyar törvényekből következtethetünk.
    Szent László király (1077-1095) 1092-ben a szabolcsi zsinaton megtiltotta a zsidók és a nem zsidók közötti házasságot. Zsidó férfi tehát keresztény nőt nem vehetett el. Könyves Kálmán (1095-1116) előírta, hogy zsidók keresztény szolgákat nem tarthatnak, és - miként az akkori Európában általában - csak püspöki városokban lakhatnak.
    Mivel a XII-XIII. században az országgyűlések állandó témája volt a zsidók uzsorakamat-szedése és a királyi jövedelmek (a "regálék") kisajátítása, a nemesség kérte a királyt a zsidók pénzügyi és kereskedelmi tevékenységeinek korlátozására. II. András (1205-1235) ezért 1222-ben az Aranybullában meghagyta: zsidók nem lehetnek nemesek, pénz- és só-kamaraispánok, vámosok, köztisztséget sem viselhetnek. (A rendelkezések betartatására azonban nem került sor, így IX. Gergely pápa 1232-ben "egyházi tilalom"-mal - "interdictum"-mal - sújtotta hazánkat. 1223-ban megfogadta ugyan II. András, hogy betartatja az Aranybulla idézett előírását, de nem tette meg sohasem.) 1279-ben Budán egy zsinati kánon kötelezően előírta a zsidóknak az arasznyi sárga folt viselését.
     IV. Béla (1235-1270) engedett elődei szigorúságából: 1251-ben iskoláikat középületeknek nyilvánította, szabad letelepedést biztosított számukra. Viszont Anjou Nagy Lajos (1342-1382) száműzte őket, de ötven éven belül visszatelepedtek. Az 1351-ben hozott törvények közül az "ősiség" (aviticitas) ugyanakkor biztosította a nemesi vagyon magyar öröklődését, feltéve, hogy nemesek zsidók nem lehetnek ezután sem.
    Anjou- és vegyesházi királyaink uralkodása idején (1301-1526) korlátozás nélkül élhettek. A Hunyadi Mátyás által Budán felállított "Zsidó tanács" célja is csupán iparűzésük ellenőrzése és helyenkénti korlátozása volt. A magyarságtól elkülönülten éltek: gettóikba visszahúzódva szabadon közlekedhettek, házasodhattak, kereskedhettek. Budán kívül a szabad királyi- és bányavárosokban hoztak létre önmaguknak gettókat. Ahol nem voltak gettók, megtörtént, hogy kiűzték, de ki soha sem irtották őket. (1391-ben Nagyszombat, 1494-ben Buda, 1526-ban Sopron keresztényei így szabadultak meg tőlük.)
    A középkor évszázadai során a magyar törvények már fel-ismerték a zsidó lelkiség hatásait: királyaink a magyar birodalmi gondolat és a Szent Ágoston-i "Civitas Dei" ("Isten országa") megteremtése érdekében hoztak korlátozó rendelkezéseket, amelyek foganatosítására? főleg IV. Béla korától - ritkán került sor. Sem irodalomtörténeti, sem egyháztörténeti, sem művészettörténeti forrás nem tanúskodik arról, hogy a zsidóság Szent István korától bármilyen mértékben is kivette volna részét a magyar kultúra ápolásából.
    A XVIII. század végéig szinte nyomtalanul telt el a magyar zsidóság élete. Nincs bizonyíték arra, hogy részt vettek volna a török elleni végvári harcokban (a tizenöt éves háborúban), Buda visszafoglalásában, a Rákóczi-szabadságharcban. Magyar nyelvű írásos emléket nem hagytak maguk után. Lélekszámuk alig növekedett: 1720-ban 12 000-en voltak, ami hazánk népességének 0.5 %-át jelentette.
    Számarányuk feltűnő növekedését szerte Európában, politikai téren az 1789-es francia forradalom, a jakobinus diktatúra és a szabadkőművesség, szellemi téren a "szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszavait magáénak valló, a természetes erkölcsi jót és a krisztusi hitet tagadó felvilágosodás írói (az "enciklopédisták": Voltaire, Rousseau, D?Alembert) idézték elő. Lélekszámuk a kontinensen száz év alatt megháromszorozódott, bár a növekedés mértéke a földrész nem mindegyik országában volt azonos.
    A XIX. század első felében már a magyar statisztikai adatok is mutatják a tizennyolcadik századvég hatását. 1840-ben hazánk népességének 2,2 %-a volt zsidó (számuk 120 év alatt megnégyszereződött), 1850-ben 3,2 %-a (366 000 fő).
    Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos politikai gondolkodása, az akadémiai mozgalom, a nyelvművelés, végül az 1848-as pesti forradalom közömbös maradt számukra. Korábban színmagyar (vagy német ajkú) városokba költöztek: kereskedelemmel, iparral foglalkoztak továbbra is. A magyar politikai gondolkodás iránti passzivitásukat a magyarság nem hagyta válasz nélkül. 1848. április 19-én a pesti utcák magyarjai a zsidóknak "a Magyar Szent Korona országából" való kiűzését és ennek megtörténtéig a Nemzetőrségbe történő felvételük megtiltását követelték. 1848. április 22-én gróf Batthiány Lajos miniszterelnök elrendelte: a törvényhatóságok zsidókat ezentúl nem sorozhatnak be a Nemzetőrségbe.

2. A judeokrácia megteremtése

    A zsidóság és a magyarság egymáshoz való viszonyát az 1840-es évektől leginkább az ortodoxok és neológok egymás közötti harca határozta meg. Az ortodox zsidók a Talmud, a Sulchan Aruch és a Kabala tanításait szóról szóra követték. Vagyonjogi és kereskedelmi, pénzügyi törvényeik, viseletük, étkezési szertartásaik betartása által törekedtek önmagukat megóvni a nem zsidókkal való vérségi keveredéstől, vagyis a beolvadástól, az "asszimiláció"-tól. A neológ zsidók elhagyták a szertartásokat, de megmaradt politikai messiástudatuk (a zsidó "Isten kiválasztott népe"), éppen úgy. mint faji mivoltukból következő lelki-szellemi tulajdonságaik bármelyike. Megtanulták a magyar nyelvet, vezetéknevüket magyarosították, anélkül, hogy fajilag, szellemileg és erkölcsileg magyarrá váltak volna.
    Az ortodoxok és a neológok szenvedélyesen támadták egymást: amíg az előbbiek sokallták a neológok "engedményeit" (a magyar nyelv elsajátítása, névmagyarosítás, rituális öltözet és étkezés elhagyása), addig az utóbbiak az ortodoxok politikai hódítás iránti érzéketlenségét és őseik rituális szokásaihoz történő ragaszkodását ostorozták. A valóságban azonban csak a befogadó nemzet iránti kötelességek megtagadásának módjában különböztek egymástól: politikai messiástudatuk összeforrasztotta a látszólag szembenálló két tábort.
    A neológ zsidóság politikai, gazdasági, kereskedelmi, kulturális hódításra leginkább alkalmas képviselőit judeokratáknak, a zsidóság politikai, gazdasági, közjogi és sajtóbeli hatalmi hálózatát judeokráciának nevezzük.
    A judeokrácia magyarországi történetének négy korszakát különböztetjük meg. Az első az 1840-es évektől a kiegyezésig, a második a kiegyezéstől 1919-ig, a harmadik 1919-től 1945-ig tartott, a negyedik a jelené.
    Az első korszak fő jellemzője az ortodox-neológ harc, az asszimiláció meghirdetése, a törvényhozás területén önmaguk vallásfelekezetként való feltüntetése. Az ortodox elem a magyar társadalomból ellenszenvet váltott ki. Az ortodoxok elutasítottságát azonban már ebben az időben is kihasználták a neológok azáltal, hogy nevüket megmagyarosították és megtanultak - de nem irodalmi szinten - magyarul.
    A második korszak a neológok politikai és közjogi hatalomátvételért folytatott harca: a kiegyezés és az emancipációs törvény (1867: XII. törvénycikk) lehetővé tette, hogy a pénz- és bankvilág, hírközlés, igazságszolgáltatás és közjog vezető személyeinek többsége zsidó legyen. Az ortodoxok fokozatosan háttérbe szorultak, kereskedelemmel és iparral foglalkoztak, míg a neológok országgyűlési képviselők, bankárok, egyetemi tanárok és lapszerkesztők lettek. Mind az ortodoxok, mind a neológok lélekszáma hirtelen megnőtt: számuk 1869-ben 542 000, 1910-ben közel egymillió - a népesség 5 %-a. A Trianonig fennálló történelmi Magyarországon alig fél évszázad folyamán a judeokrácia legerősebb európai központja jött létre.
    A harmadik korszak - a magyarságnak 1918-1919 és Trianon okaira való rádöbbenése ellenére - a judeokráciának főleg a 'földalatti' szabadkőműves mozgalom általi megerősödését, a tőzsde és a piaci élet, a hírközlés minden korábbinál erőteljesebb zsidó irányítását idézte elő. Az 1930-as nép-számlálás adatai szerint például Budapest 2225 - köz, illetve magánszolgálatú - orvosa közül 1494, vagyis 67,2 % volt zsidó. A neológok váltak a zsidók valódi vezetőivé, az ortodoxokat foltként megtűrték: rájuk továbbra is csupán a faji beolvadás megakadályozása céljából számítottak.
    A negyedik korszak a zsidóság 1945 előtti hazai, vagy pá-rizsi, moszkvai emigráns politikai, kulturális és pénzügyi köreinek továbbélését és befolyásuk növekedését eredményezte. A judeokraták - a korábban egyedül üdvözítőnek hirdetett liberalizmus álarcát levetve - a bolsevizmus álarcát öltötték magukra. (Marschalkó Lajos két tanulmányában - a "Világhódítók"-ban és "Országhódítók"-ban - máig egyedülálló részletességgel bebizonyította a kommunizmus zsidó eredetét a Talmud törvényeinek és a bolsevizmus alaptételeinek azonosságára való hivatkozással.)
    A kiegyezés utáni magyar politika és kultúra történetének tanulmányozása során két következtetésre juthatunk. Először is: a judeokrácia létezésének elismerése még nem antiszemitizmus, hiszen nem a judeokrácia létének elismerése, hanem maga a judeokrácia vált ki a nem zsidókból antiszemitizmust (pontosabban antijudaizmust). Másodszor: valójában nem a zsidóság számarányának robbanásszerű újkori megnövekedése váltott ki antiszemitizmust, hanem politikai, jogi, szellemi befolyásuk mértéke. (Ugyanakkor nem mindegy, hogy a statisztikai adatok az ortodoxokra és a neológokra milyen arányban vonatkoznak.) Ha a zsidóság és a magyarság viszonyát pontosan akarjuk meghatározni, konkrét politika- és szellemtörténeti, statisztikai adatokkal kell érzékeltetnünk, milyen hatással volt a zsidóság Magyarország újkori életére.

3. Politika

    Az 1830-as évektől a magyar politikai gondolkodás klasszikusai - akik olykor írók és költők is voltak - egyre gyakrabban foglalkoztak a zsidóság magyarországi helyzetével. Kölcsey Ferenc 1830-ban "A szatmári adózó nép állapotáról" írt tanulmányában a magyar kultúra iránti közömbösségüket érzékeltette, Berzsenyi Dániel a falusi zsidókat "demoralizált népcsalók"-nak és "orgazdák"-nak tekintette.
    Kossuth Lajos 1844-ben a Pesti Hírlap hasábjain a zsidót "a növény tápláló nedvét elszívó gombá"-hoz hasonlította. Hírlapi cikkében ő fogalmazta meg elsőként hazánkban, hogy a zsidóság nem vallásfelekezet, hanem népfaj.
    A Bach- és Schmerling-korszakban a Habsburg Birodalom magyarellenességét jól kiegészítette az ortodox zsidóság uzsorakamat-politikája s a neológok folyamatos előrenyomulása. Az 1867-es kiegyezés után sem az Andrássy Gyula, sem a Tisza Kálmán vezette kormányzat nem törekedett törvény-erővel megakadályozni a Galíciából menekülő lengyel és orosz zsidóság korlátlan letelepedését a Kárpát-medencében. A magyar országgyűlésben mégis voltak olyan magyar politikusok, akik megkérdőjelezték az asszimiláció megvalósíthatóságát. Vezérük Istóczy Győző (1842-1915) képviselő lett, aki az 1870-es években megalapította a - jobbára függetlenségi képviselőkből verbuválódott - Magyar Antiszemita Pártot.
    1875. április 8-án Istóczy parlamenti beszédében a zsidóság Palesztinába költözését javasolta. A zsidónélküliség, az aszemitizmus (helyesebben antijudaizmus) híve volt: ő hirdette meg elsőként Európában a cionizmust.
    Az emancipációs törvény hatályba lépésétől (1867. dec. 28.), akik a judeokráciát ellentétesnek tartották a nemzet érdekeivel, azokat az országgyűlési képviselők és újságírók, banktisztviselők jelentős része kigúnyolta vagy elhallgattatta. Amikor például az 1870-es években a Magyar Antiszemita Párt egyik képviselője, Zimándy Ignác törökbálinti plébános a Parlamentben egyik beszédében a Talmudból és a Sulchan Aruchból vett idézetekkel bizonyította a zsidó és a keresztény világnézet összeférhetetlenségét, a képviselőház elnöke csaknem belefojtotta a szót. Egy liberális képviselő pedig azt ajánlotta Istóczynak, költözzék el, ha nem tetszik neki a zsidók viselkedése. Az európai pénzügyi életben már akkor is kulcsszerepet játszó Rotschild-család egyik tagja nemcsak a tiszaeszlári bűnper vádlottjainak azonnali felmentését kérte Tisza Kálmán miniszterelnöktől, hanem Istóczy és hívei képviselőházból való menesztését is: a Rotschildok ugyanis ettől tették függővé a vasúti kölcsön további folyósítását. A miniszterelnök teljesítette a judeokrata báró kívánságát. Istóczy elnémítását követően alig akadt politikus, aki bírálta volna a judeokráciát. Csak két kivételt ismerünk. Az egyik Asbóth János aki 1897. január 14-én korántsem egyedülálló esetre hívta fel a figyelmet a képviselőházban: "A millennium megünneplésekor egy nagy alföldi városban a zsidók a nemzeti címerből kidobják a keresztet és egy csillagot tesznek a helyébe." A másik Egan Ede, aki a rutén parasztok hitelellátását biztosította - Darányi Ignác földművelésügyi miniszter jóváhagyásával - a ruténföldi zsidóság akarata ellenére. (Róluk és a magyar antiszemita mozgalmak történetéről részletesebben olvashatunk Bosnyák Zoltán "A magyar fajvédelem úttörői" című tanulmányában.)
    Még a XIX. század végén is jobbára csak közjogi harcok folytak az országgyűlésben: a felszólaló képviselők többsége a "48-as hagyományok" sérthetetlenségéről, a nemzetiségek jogegyenlőségéről, a zsidók polgárosodásáról szónokolt. Hiába készült az ország ezeréves fennállásának megünneplésére, a mégoly európai hírű kiállítások és építkezések sem tudták elfelejtetni a tényeket: nőtt a kivándorlás, a magyar parasztság elszegényedett, a főváros a judeokrata bankoligarchák szállás-csinálója lett. Nem véletlen, hogy például Vázsonyi-Weiszfeld Vilmos képviselő a magyar történelemoktatás "reformját" hirdette egy szabadkőműves közlönyben: szerinte túl sokat hallanak a gyerekek az iskolákban a végvári harcokról, a kurucokról és Rákócziról, holott mindez szégyenfolt, mert a tankönyvek a pacifizmus és humanizmus helyett a "vérontás apológiáját" hirdetik.
    A judeokrácia céljaira a magyar nemzet csak 1919-ben döbbent rá. A "budapesti szovjetköztársaság" irányítói csaknem teljesen zsidók voltak. Miután 1919. március 21-én gróf Károlyi Mihály átadta a hatalmat Kohn-Kun Bélának, Magyarországot a következő személyek vezették a trianoni koporsóhoz: Kohn-Kun Béla, Pogány-Schwartz József, Erdélyi-Erlich Mór, Rákosi-Roth Mátyás, Varga-Weiszfeld Jenő, Landler Jenő, Kunfi-Kunstätter Zsigmond, Böhm Vilmos, Szamuely-Samuel Tibor, Kalmár-Kohn Henrik, Lukács-Löwinger György, Ágoston-Augenstein Péter, Rabinovics József, Szántó-Schreiber Béla, Hevesi-Honig Gyula. A 133 napon át teljhatalmú kormányzótanács tagjai, valamint Szamuely és Cserny "különítményesei" is - többnyire ortodox - zsidók voltak (kivéve Garbai Sándort): Morgenstern Árpád, Feldmár Marcell, Beck József, Keller József, Korvin-Klein Ottó, Dormán Árpád, Ellenbaum Ignác, Kohn Ignác, Danczinger Ernő, Ellenbaum Náthán, Lázár Henrik, Bienenstock Ármin, Greiner Ferenc. (A korszakot hűen bemutató Tormay Cecile a "Bujdosó könyv"-ben említi, hogy egy francia tábornok - Franchet d? Espérey - megkérdezte Károlyitól: "Önök valamennyien zsidók?" Majd hozzátette: "Nem hittem volna, hogy ennyire lesüllyedtek!")
    A judeokrácia ellen az 1920-as évek elején országszerte megtapasztalt politikai és közjogi harc - melynek egyedüli emléke a "numerus clausus" - ellenére a kereskedelmi, gazdasági és értelmiségi pályák élén változatlanul több neológ állt, mint amennyit a "numerus clausus" engedélyezett. Ezen állapoton a Horthy-korszakban hozott négy zsidótörvény sem változtatott gyökeresen. Az ortodoxok gettóikba visszaszorulva éltek, míg a neológok egy része a bankokat, a jogi, gazda-sági intézményeket és a hírközlést tartotta kezében - miközben a "földalatti" szabadkőműves mozgalmat irányította -, más része a moszkvai, bécsi, párizsi emigrációban fejtette ki ugyanazt, amit 1919-ben.
    A judeokrácia hazánkban 1945 után korábban soha nem tapasztalt hatalomra jutott a politikai életben. A kommunista párt meghatározó alakjai világnézetileg semmiben sem különböztek 1919-es elődeiktől: elég utalni Rosenfeld-Rákosi Mátyásra, Singer-Gerő Ernőre, Weinberger-Vas Zoltánra, Auspitz Bejaminra (Péter Gáborra), Wolff Izraelre (Farkas Mihályra), Kahána Mózesre (Révai Józsefre), és Appel-Aczél Györgyre. A magyarság lelki-fizikai értékeit még Rosenfeld-Rákosinál is hatékonyabban pusztító Csermanek-Kádár János uralkodása alatt jóllehet maga a párt is vigyázott arra, hogy ne minden vezető állás élén álljon zsidó, nehogy tömegméretű antiszemitizmus legyen, amely véget vet uralmuknak, mégis ők nyomták rá bélyegüket a korra: gondoljunk csak Appel-Aczél Györgyre. (Még az SZDSZ-es tömeg-tájékoztatók is kénytelenek elismerni, hogy a Kádár-korszakban minden oktatási és kulturális, művészeti kérdésben Appel-Aczélé volt a végső szó.) A hetvenes-nyolcvanas években a neológok közül egyre többen vették észre, hogy a kommunizmus nem jó álarc már, ezért úgy tettek, mintha ellenségei lennének a "létező szocializmusnak": egyszerre ők látszottak annak élére állni, amit eddig valóban tagadtak. 1989 után magukat "demokratikus ellenzékiek"-nek nevezték, és ők lettek a hatalomirányítók, ezért nyilvánvaló, hogy nem történt rendszerváltozás Magyarországon, csak álarccsere: a néhai moszkoviták, maoisták egyszerre hangos antikommunistáknak mutatkoztak, s ezzel milliókat tévesztettek meg. Mindent meg-tettek, hogy álarcuk többé ne hulljon le olyan hamar, mint addig. De nem így lett. Csurka István1992-ben figyelmeztette a nemzetet: létezik egy "ejtőernyős csapat", amely Moszkvában, Párizsban, Budapesten vagy Tel-Avivban eldönti, miként éljenek a magyarok. (Ha arra gondolunk, hogy tanulmánya éppen olyan gyűlöletet váltott ki az érintettekből, mint valaha Istóczy beszédei, beláthatjuk: a judeokrácia céljai mindig ugyanazok.)

4. Irodalmi élet

    A magyar irodalomra a zsidóság mintegy nyolc évszázadon át semmilyen hatást nem gyakorolt. Magyar nyelven a XIX. század első felében kezdtek írni egyes hazai zsidók: rabbik, tanárok, újságírók. Az első magyar nyelvű zsidó könyv is csak 1818-ban jelent meg, Krakauer Salamon nagykőrösi rabbi zsinagógaavató - prédikációja?. 1827-ben a "Tudományos Gyűjtemény" egyik szerzője a zsidó írókat "Mózes tudományának habartnyelvű követői"-nek nevezte. 1841-ben Toldy Ferenc meg is állapította: a "héber-magyar irodalmat" Bloch Móricz munkái jelentik.
    A XIX. század második felében a zsidó írók többsége megtanult magyarul, anélkül, hogy irodalmi nyelvünket megértette volna. Ezért egy részük újhébert (ivrit), más részük szláv-német-héber keveréknyelvet (jiddist) használt. Többségük az utóbbihoz alkalmazkodott. A jiddis tájszólássá vált, főleg a fő-városban. (Bárczi Géza nyelvész "pesti nyelv"-ként azonosította.) A jiddis jellemzésére elég idéznünk a neológ Szerb Antal véleményét (?Magyar irodalomtörténeté?-ből): "Kétségtelen, hogy a pesti zsidó tájszólás nem tartozik a szép nyelvek közé, öszvér-nyelv révén." Hosszasan idézhetnénk a magyarországi magyar nyelvű zsidó szépirodalmi lapokból cikkeket, amelyek bizonyítják, mennyire nem ismerték a zsidó írók anyanyelvünket, a sok közül csak egyet emelünk ki. Kiss József, "A Hét" megalapítója és főszerkesztője, lapjában a "matyókok"-ról közöl írást, mert egyetlen szerkesztője sem volt, aki tudta volna: a matyók többes szám.
    Verseikben, drámáikban, novelláikban a materialista világnézetet hirdették: Weisz Mór (Szomori Dezső), továbbá Bródy Sándor, Veigelsberg Hugo (Ignotus), Deutsch-Hatvani Lajos, Fleischmann-Fenyő Miksa, Goldmann-Gellért Oszkár, Schön-Szép Ernő, Neumann-Molnár Ferenc regényei, elbeszélései szellemükben sem magyarok. Ugyanez vonatkozik verseikre is. Kiss József írta az első magyar nyelvű kommunista verset, a "Knyáz Potemkin"-t. Párizsi bordélyházak hangulatát idéző verseket írt Szilágyi Géza. Fischer-Makai Emil drámái közül megemlítendő a Vörösmartyról szóló, amelyben klasszikus költőnket "egy léha szerelmi történet keretében mint ifjú szerelmest mutatta volna be a színpadon. Vörösmarty gyermekei és rokonai azonban a darab előadását egyszerűen betiltatták." (Zoltvány Irén: Erotika az irodalomban, 146-147. old.)
    A kommunizmus évtizedei alatt Appel-Aczél György határozta meg, ki mit, mikor, hol közölhet nyomtatásban. Többek között Eörsi-Schleiffer István (Sztálin-óda és pornográf "versek" írója, Heine műfordítója és követője), Konrád György, Petri György, Kornis Mihály, Nádas Péter, Szilágyi Ákos, Szabó Magda, Vámos Miklós, Kertész Ákos, Faludy-Leimdörfer György és társaik képviselték a magyarországi zsidó irodalmat. A magyar kultúra iránti ellenszenvük közismert, például Spiró György 1987-ben "Jönnek" című versében (?) így írt: "Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint, / fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból..."
    Nem elég azonban a zsidó írók magyarországi működését feltárnunk, mert csak akkor kapunk hű képet a zsidó irodalomnak a magyar irodalmi életre kifejtett hatásáról, ha azt is megvizsgáljuk: miként fogadták íróink, költőink, kritikusaink a zsidó írókat? Ezen oknyomozás azt mutatja, hogy a magyar irodalom klasszikusai először a XVIII. század végén vették észre a zsidóságnak szellemi, politikai életünkre tett hatását. A pálos Virág Benedek Tolnai Festetics Lászlóhoz írt költői levelében így fogalmazott 1798-ban: "...Zsidók jőnek lármázva, mekegve, / Mert a városnak bérlelt szolgái lopásért / Hajtották: nagy zaj támadt, Mózes követői / Mint a hangyaboly, úgy forrtak. Várj egy kis időig: / Többen lesznek ezek, mint Árpád magzati; ritkán / Vesznek, szüntelenül szaporodnak."
    Kuthy Lajos a "Hazai rejtelmek" című regényében (1847) az alföldi ortodox zsidók uzsorakamat-szedése ellen tiltakozott. Vörösmarty szókincsgazdagságára emlékeztető regényét máig sem értékelte emiatt jelentőségéhez méltóan irodalomtörténetünk. Nagy Ignác a "Magyarok titka" c. regénytrilógiájában (1846) a magyar jellemet állította szembe a "bevándorolt idegenek" legfőbbikével, a zsidókéval.
    Bartha Miklós "Kazár földön" című, szociográfiai tanulmánya (1901) nem "regényköltészet": a máramarosi, Galíciából és Oroszországból a pogromok elől menekülő zsidóság - a "kazárság" - valóságos életét tárta olvasói elé. Közgondolkodásunkra és irodalmunkra főleg az első világháború végén volt jelentős hatással. Szabó Dezső "Az elsodort falu" c. sorsregényében (1919) a neológoknak az ortodoxoknál sokkal veszélyesebb - mert rejtettebb - magatartását vette górcső alá. A századforduló Budapestjének Marxon felnevelkedett szociológusainak, a Jászi-Jakubovics Oszkár vezette "intellektuelek" szellemiségét Harsányi Kálmán "Kristálynézők" és Ritoók Emma "A szellem kalandorai" c. regénye fedte fel.
    A két világháború között a nemzeti öneszmélésre szoruló magyarság írástudói olykor visszanyúltak a múltba: Szépvízi Balás Béla "Kánaán pusztulása" c. regénye a tiszaeszlári bűnper történetét ókori keretbe ágyazva beszélte el. Felpétzi Győri Jenő 1941-ben a zsidók Sopronból 1526-ban történt kiűzését örökítette meg. (?A soproni zsidókapu?). Líránkban Erdélyi József és Sértő Kálmán adott hangot azoknak, akik velük együtt felismerték: az emancipáció, az asszimiláció kudarcot vallott, és a magyarság "kisebbséggé" lett saját földjén.
    A második világháború idején jelent meg folytatásokban a Rajniss Ferenc szerkesztette -Magyar Futár? hasábjain Dövényi Nagy Lajos (könyv alakban mindmáig kiadatlan) korregénye, a "Tarnopolból indult el". Realizmusa egyedülálló a magyar irodalom történetében: Jókai regényszövésével szemben szociológiai pontossággal rajzolta meg a zsidók útját Galíciától Magyarországig. Senki sem ábrázolta Dövényinél alaposabban az ortodoxok és neológok küzdelmét. Központi regényalakja, a tarnopoli jeshivák légkörében felnőtt Brandstein Juda 1911-ben átlépte a történelmi Magyarország határát. Munkácstól Budapestig hosszú utat tett meg, anélkül, hogy megszerette volna a magyar népet. Amikor az író Brandstein Juda útjának állomásait rögzítette, Istóczy látomását igazolta: az asszimiláció élettani és szociológiai képtele