A Szent Korona másolata
Debrecenben

Tisztelettel meghívjuk Önt és nemzeti érzelmű barátait
A debreceni Kossuth térre
2008. február 09-én, 18.00-kor a Magyar Szentkorona hazatérésének 30. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi megemlékezésre, majd az azt követő fogadalomtételre.

Beszédet mond:
Lovag Dr. Bakos Batu
a Szentkorona Lovagrend Nagymestere
A rendezvény alatt a Szent Korona másolatának védelmét, a rendezvény biztosítását
a
Nemzeti Őrsereg állománya látja el!

Mindenkit szeretettel hívunk és várunk!

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Robbantás Izraelben, az atomlabor városában
Index/MTI 2008. február 4., hétfő 10:07

Öngyilkos merénylő robbantott, a bomba a város üzleti negyedében robbant.

Robbanás történt a dél-izraeli Dimóna üzleti negyegében. A legfrissebb hírek szerint egy öngyilkos merényló követett el merényletet, hárman meghaltak. Az izraeli katonai rádió jelentése szerint "számosan" megsebesültek.

Dimónában van az izraeliek atomlaborja, itt fejlesztették ki a hatvanas években saját atombombájukat, melynek létezését az izraeli kormány hivatalosan sosem ismerte el, bár nem is tagadta.

Mivel a robbantás az üzleti negyedben történt, az atomlétesítmények valószínűleg nincsenek veszélyben - legalábbis a híradások nem szólnak sugárveszélyről.


Párbajkihívás visszautasítása
Indok: aki a Népszavazás ellen agitál, az nem párbajképes.
Re: [magyar_oktober] Amikor a józan ész megáll és úgy marad (NH-ról hoztam)

Igen Tisztelt Halész Úr!

Őszinte sajnálattal közlöm, hogy rendkívül megtisztelő párbajkihivásának eleget tenni nem áll módomban.
Ennek kizárólagos oka, hogy számomra az, aki a Magyar Nép egészségét, jogait és méltóságát, valamint jövőjét megmenteni hivatott, a Fidesz - Polgári Szövetség által meghirdetett népszavazás ellen agitál, az - hadd használjam a legenyhébb, ide illő kifejezést - nem párbajképes.

Ön tehát nem párbajképes, s ezen nincs az a nemes, nemzetes és vitézlő felmenő, aki változtathat.

Hasonló okok miatt nem párbajképes számomra Gyurcsány Ferenc, Kóka János, Veres János, Juhász Akárki, Szekeres Imre, Lendvai Ildikó, Zuchlág János vagy Szabó Zoltán. Ők szememben ugyanaz a kategória, mint Ön.

Minősítő jelzőt nem használok.

A különbség csak annyi, hogy míg Ön a Szent Koronára hivatkozva fejt ki a népszavazás ellen nemzetellenes propagandát, addig a felsorolt elvbarátai közül van aki a vörös csillagra, van aki a tökére hivatkozva agitál a Nemzet létérdekeirol szóló népszavazás ellen, miközben mindegyik a saját zsebére gondol.

Mivel a Nemzeti Hírhálóhoz nincs hozzáférhetőségem, barátaimat, Hetényi Tamás professzort és Czékus Jóbot kérem meg, hogy a Nemzeti Hírhálóban megjelent, szerény személyemnek szóló, igencsak lovagias szemléletű - válaszom alatt teljes irodalmi szépségében olvasható, - vitézi levelére adott polgári válaszomat Önhöz eljuttatni szíveskedjenek. Előre is megköszönöm Nekik.

Mindazonáltal szent meggyőződésem, hogy egyetérünk abban, hogy a Lipótmezei Elmegyógyintézet bezárására irányuló kormányprogram teljességgel elfogadhatatlan.

Őszinte kardcsörtetéssel (bandázs nélkül):

Dr. Fodor András, magyar hazafi


CSAK A KÖZVAGYON KÁRÁRA TÉVEDTEK C. BÁN KÁROLY ÁLTAL JEGYZETT
Magyar Hírlapban megjelent cikkhez.

A VI. kerületi szociál-liberális önkormányzati vezetés elfelejtette saját családi hagyományait.

Mik voltak ezek?

Amikor a jelenlegi kerületi vezetés felmenői, az apák és a nagyapák, magukat a proletáriátus élcsapatába könyöklő bolsevik ősök, kirakat pereket rendeztek a " Magyar Népköztársaság össznépi vagyonának elherdálóival szemben".

Nagyapám nemes mezőpaniti és karatnai Bodó János mondta, aki 1922-ben Salgótarján nagyközség közigazgatásának várossá szervezésében kulcs szerepet játszott, hogy azután a kommunisták még a sirjában se hagyják nyugodni (idézet) "Ha a proli és gyökértelen jött- ment; a politika és a hatalom létráján egyszer felkapaszkodik, akkor saját proletáriátusának lesz a leggátlástalanabb kifosztója"

Milyen igaza volt az öregnek!

E sorok írója azt üzeni a magyar prolisztokráciának, hogy a jobboldalon is alakulnak már azok a szervezetek, akik egyszer őket is a törvény elé fogják idézni és teljes vagyonelkobzás és számkivetettség lesz az ítélet, ahogy nagyapáinknak is az volt, amikor egy diabolikus világban egykori kommunista őseik hatalomra kerülhettek.

Bodó Kirchsteuer Attila
az unoka


Mi lesz Magyarországgal? - az egészségügyiek is sztrájkra készülnek
InfoRádió 2008. február 4. 09:19 gondola
   
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint nem lehet az orvosok és a szakdolgozók megkérdezése nélkül reformot végrehajtani az egészségügyben. Balogh Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: álláspontjuk szerint minőségi romlás várható az ágazatban.

A sztrájk a végső eszköz az egészségügyi dolgozók kezében, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a tervezett reformok ellen - emelte ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Balogh Zoltán elmondta: álláspontjuk szerint már ebben a kormányzati ciklusban minőségi romlás várható az ágazatban, mert a kormányzat felelőtlenül, a szakma képviselői nélkül hozza meg az intézkedéseket.

A kormányzat nem gondolhatja, hogy a reformfolyamat az orvosok és a szakdolgozók nélkül végrehajtható - tette hozzá.

A kamara elnöke hangsúlyozta: azt kívánják elérni, és azért emelik fel a szavukat, hogy a kormányzat értékként kezelje az egészségügyi szakdolgozókat.

Ha a kormányzat nem biztosítja a biztonságos betegellátást, akkor a kamara lép, és más szakmai szervezetekkel összefogva cselekszik. A sztrájk a végső eszköz az egészségügyi dolgozók kezében - fejtette ki Balogh Zoltán.


Példaként említette, hogy Finnországban a kormány napokon belül intézkedett, miután 13 ezer ápoló lépett sztrájkba a nem megfelelő munkakörülmények miatt.

A szakápolókat a fizikai terhelésen mellett nagy lelki teher is éri, sokan nem is bírják ezt a munkát hosszú távon végezni - mondta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

Balogh Zoltán szerint van előremeneteli lehetőség az egészségügyben az ápolók számára is, de ez az áldozatos munka sok speciális készséget is igényel.




Fórumláz MSZP-sek nélkül
2008. február 4., 10:00 fidsz.hu

Naponta szerveződnek lakossági fórumok önkormányzati és civil kezdeményezésre, hogy a lakosság kérdőre vonhassa azokat a megválasztott képviselőket, akik rábólintottak az egészségbiztosítási törvényre. A kormánypárti politikusok többsége - már aki vállalja a szembesítést - kevés sikerrel győzködi a dühös állampolgárokat.

Több helyszínen tartottak lakossági fórumokat a hét végén (így Csepelen és Érden is), hogy kérdőre vonják a megválasztott országgyűlési képviselőket az egyszer már megszavazott egészségbiztosítási törvény kapcsán. A törvény február 11-i ismételt parlamenti szavazása előtt egyre tevékenyebb állampolgárok hada igyekszik jobb belátásra bírni a szocialista politikusokat, hogy ne szavazzák meg az egészségügy magánosítását - egyelőre kevés sikerrel. Sok képviselő nem vállalja, hogy kiáll választópolgárai elé.

Jánosi György (MSZP) arra hivatkozva nem jelent meg az érdi fórumon szombaton, hogy későn hívták meg, míg az ugyancsak szocialista Podolák György és Avarkeszi Dezső a csepeli polgároknak azt üzente: nem vesznek részt a fórumnak álcázott számonkérésen.

A lakosság szembesítési hulláma mellett nagy sikert arat a Civil Jogász Bizottság (CJB) országjárása - az általuk Nemzeti Akció Programnak nevezett NAP -‚ amely során minden városban sajtótájékoztatók útján szeretnék elérni a közvéleményt szakértőik segítségével, felvilágosítást adva az új egészségbiztosítási rendszer hátulütőiről. A CJB emellett február 9-re félmillió aláírást szeretne összegyűjteni az Albert házaspár népszavazási kezdeményezésének sikere érdekében.

Szöőr Anna pszichológus-jogász, a bizottság tagja elmondta, a múlt héten öt helyszínen rendeztek fórumokat. Győrött Balogh József képviselő és a megjelent lakosság között heves vita alakult ki január 28-án. Szöőr Anna az országjárással kapcsolatban kifejtette: a CJB célja, hogy korrekt szakértői álláspontok ismertetésével kiálljon az Albert házaspár népszavazási kezdeményezése mellett, illetve a március 9-i népszavazásra buzdítsa az embereket.

Biatorbágyon mára szerveznek fórumot a Faluház nagytermében este hatkor, Keller László MSZP-s országgyűlési képviselő, Pesti Imre az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes tagja, Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője és Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatójának részvételével.
(Magyar Nemzet)


Horváth Ágnes menekülőútjai tárcavesztés esetére
Webdoki 2008. február 03. 07:20, vasárnap - Dr. Hanyecz Vince

Egy Keszthely térségében létrehozandó kórházholding igazgatói székébe távozhat információink szerint Horváth Ágnes egészségügyi miniszter.

A keszthelyihez csatlakozna Marcali, Tapolca és Sümeg kórháza.

A másik lehetséges menekülőút a hévízi Szent András Reumakórház igazgatói állása lehet a szaktárca jelenlegi vezetőjének. A kórházat működtető Hévízgyógyfürdő Kht. hetvenöt százaléka felett az egészségügyi minisztérium rendelkezik, a tárca akaratának megfelelően váltották le Vancsura Miklós főigazgatót 2006 decemberében.

A huszonöt százalékos szavazattal rendelkező hévízi önkormányzat elfogadta Molnár Lajos exminiszter javaslatát. A tavalyi évtől a Miniszterelnöki Hivatalból érkezett közgazdász, Hegedűs Lajos irányítja az intézményt, és ő Molnár feleségének testvérét, Nagy Rózát stratégiai igazgatónak nevezte ki.

Horváth Ágnesnek nem lenne idegen a környezet, hiszen apósa, Papp Péter már a hévízi kórház gazdasági igazgatójaként dolgozik.

A miniszter kötődését jelzi, hogy ősszel a keszthelyi Helikon-kastélyban tartotta esküvőjét.

A minisztérium sajtóosztálya kérdésünkre azt közölte, hogy Horváth Ágnes nem csak a hévízi, hanem az ország egyetlen kórházának vezetését sem készül átvenni.
(MH)

Zas Lóránt
TE, ISTEN
(Ima győzelemért)

Te, Isten, magyaroké, aki világolsz,
és aki bünteted néped Koppány óta
szakadatlan, tudjuk, hogy a felnégyeltek,
kerékbetörtek, az akasztottak átka
az, ami minket megalázott sokszor és
bilincseket rakott kezeinkre. Sebre
gyógyirt, bánatra borogatást adjál, mert
alélünk és gonoszaink múlatnak a
bennünket körbefogó szekértáborok
árnyékában, ahol dőzsölnek és velünk
végső csatában leszámolni élezik
csatabárdjaikat. Urunk, a magyarok
nyilait vidd felhőidbe, eressz rájuk
acélos záport, hogy porba omoljanak
immár!

-- Kalifornia, 2008. febr. 3. --

---

Ezoterikus klub

Szeretett Barátaim!

Tájékoztatlak Benneteket a Napfonat Ezoterikus klub első félévi programjairól.

Február: 11 -én /hétfőn/ Ezoterikus találkozó. Téma, Kiss Manyi: Történelmi fordulópont előtt c. írásából a szellemi síkon működő fegyverek létének kitesztelése.

26-án /kedden/ Dr Tóth Zoltán József Magyar Szent Korona-tan 3. rész.
25-én /kedden/ Dr. Tóth Zoltán József Magyar Szent Korona-tan 4. rész.
22-én /kedden/ Dr. Tóth Zoltán József Magyar Szent Korona-tan 5. rész.
20-án /kedden/ Előadás
24-én /kedden/ Előadás.

Minden ezoterikus találkozó 17,30-kor kezdődik és meditációval fejeződik be.
Az előadások 18 h-kor kezdődnek, belépési díj 1..000.-Ft.

Terveim szerint az első félév folyamán minden előadást Dr. Tóth Zoltán József tart, áprilisig megállapodtunk, csak Rajtatok múlik, hogy a május-júniust is Vele fejezzük be.

Az eddigi tapasztalatok alapján az előadások lenyúgözőek, hihetetlen fontos információkkal lettünk gazdagabbak a Magyarság történelmének áttekintésekor, mindez a Szent Korona-tan fényében.

Bármikor be lehet kapcsolódni, ez alapvető célom nekem is, hiszen nagyon fontos a klub fenntartása, ezért nem mindegy, hogy 23-an, vagy 40-en vagyunk.

Kérlek ezért, tervezd be az időpontokat és szólj barátaidnak is, mindenkit szeretettel várunk.

A Napfonat Ezoterikus Klub címe: Budapest X. Maglódi út 10/b.
Örök szeretettel: Kristóff Zoltán
30-3314-024

---

Időpont: 2007. május 08.-május 12.-ig. Csütörtöktől- hétfőig.
Utazás: 50 fős Mercedes autóbusszal
Szállás: Madéfalván, családoknál. (Akik 2007-ben voltak, lehetőség szerint ugyanannál a családnál)
Ellátás: 1. nap vacsora, 2-3-4. nap reggeli vacsora, 5. nap reggeli
Részvételi díj: 36 000 Ft/fő. Előleg 15 000 Ft, mely összeget az utazás megkezdése előtt 3 héten belüli lemondás esetén nem áll módunkban visszafizetni!

Jelentkezést csak érkezési sorrendben, az előleg befizetésével tudunk elfogadni!
A teljes összeg befizetési határideje: 2007. április 25.

Program:
1. nap
Indulás. Május 08.-án 05 órakor a Budapest, Hősök Tere
08 órakor Nyíregyháza, Orosi út Shell benzinkút
10 órakor Szatmárnémeti, Nagybányai út Mol kút
Útirány: Nagybánya- Dés- Szászrégen-Szováta-Csíkszereda
Érkezés Madéfalvára. Vacsora, szállás elfoglalása
2. nap
Madéfalvi emlékmű koszorúzása
Kirándulás: Gyimesbükkösre, az ezeréves határ előtti tisztelgés
3. nap
Zarándoklat a csíksomlyói búcsúra. A csoport gyalog teszi meg az utat (kb. 15 km.) a helyi szárkereszt alatt.
4. nap
Hajnalban napfelkelte megtekintése
Délben mise a Hargita gerincén
Délután szabad program
5. nap
Hazaindulás: 06-órakor
Hazaérkezés az éjszakai órákban

Érdeklődni : Váradi Tamás tel: 06 20 496 6827
Váradi Tamásné Judit Tel: 06 42 341 203, ill. 20 9 320 218
E-mail: nyirlineaplusz@gmail.com



Mundér és becsület

Január 29-én 10 óra 40 perckor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának három munkatársa - Ignácz Tünde r. főhadnagy, Zsemlye Lászlóné Bálint Éva r. főhadnagy, valamint egy ismeretlen nevű, szintén főhadnagy rendőr személyében - házkutatást tartottak szerkesztőségünkben.

Az indok: 2006-ban több újságcikk is megjelent, amely az akkor még regnáló Gergényi(görény) Péter és legénységének cseppet sem törvénytisztelő munkáját kritizálta. Akkor ismeretlen tettes ellen a cikkben érintett személyek - így Gergényi (görény) Péter is rágalmazás vétsége miatt nyomozást rendelt el a szerző kilétének megállapítására, pontosabban tartózkodási helyének felkutatása céljából, amely ügyben személy szerint engem is kihallgattak. Utána úgy értesültem, hogy a nyomozást lezárták. Ezért is volt érthetetlen számomra, hogy egy 2006-os ügyben újraindítva a nyomozást, 2008. januárjában azonnal házkutatást tartanak és elviszik a számítógépemet, amelyen a Magyar Világ nemzeti hetilapot hétről-hétre szerkesztjük.

A rendőrnyomozók arra sem adtak lehetőséget, hogy a rendszergazdát értesítsem, és másolatot készíttessek a gépen található valamennyi adatról, mondván, köszönjem meg nagy jóindulatukat, hogy legalább azt engedélyeztek: az erre a hétre tervezett újság megjelenéséhez legszükségesebb adatokat egy lemezre kimentsem. A házkutatás, amely kb. egy órahosszát vett igénybe, érthető körülmények között elég feszült hangulatban zajlott le, miután közöltem a rendőrségtől kiérkező személyekkel, hogy 2006. október 23-a óta számomra ez a testület, amely azonosítószám nélküli pribékjeivel összevert sokszázezres ünneplőt, az elkövetett aljasságaik miatt nem mások, mint törvénytelenül működő bűnszövetkezet, amely maffiamódszerekkel garázdálkodik, és az azóta megkezdett bírósági eljárások során is tanúbizonyságát adta törvények felettiségének, pontosabban az alkotmányos rend lábbal tiprásának.

Legfőbb ügyész úr! Miután korábban a katonai ügyészségnél teljesítette feladatát, önnek nem kell vázolnom, hogy az elmúlt évtizedekben micsoda aljasságoknak volt elősegítője az ügyészség, amelyről jogosan állította a magyar nemzet, hogy vérügyészek, mint ahogyan a sok száz - vagy ezer, ki tudja? - ártatlan áldozatot bitófára juttató bírákat pedig vérbíráknak. Az igazságszolgáltatás testülete épp úgy, mint az ügyészség és a rendőrség, ma sem lett átvilágítva, a régi bűnök elkövetőitől végérvényesen már csak azért sem tisztultak meg, mert a vörösakadémiás, gyorstalpalós tagjaikat nem vetették ki maguk közül, mint ahogy az ügyvédi kamara is mind a mai napig erkölcsileg semmi kifogásolnivalót nem lát a körömletépéseiről elhíresült, sok száz ártatlan honfitársunk halálba kínzásához asszisztáló Bauer Miklós ügyvéd praktizálásában.

Mindez egyenes következménye volt annak, hogy ma Hazánk kifosztva áll az idegen érdekek kiszolgálói előtt, s mára egy izraeli terrorista minden következmény nélkül nyíltan agitálhat Magyarország elfoglalására, miközben sem politikusaink, sem az igazságszolgáltatásnak csúfolt testület vezetői, de még az ügyészség sem érezte fontosnak tiltakozni ez ellen a megszállás ellen. De nincs mit csodálkozni, hiszen a mundér becsületének (eléggé nevetséges becsületről beszélni a jelen esetben!) védelme ellenére is naponta tucatjával lepleződnek le a nyomozóhatóságok körében is elkövetett törvénytelenségek, legutóbb éppen a büntetés-végrehajtás intézményeiben követték el a legdurvább visszaéléseket. De nyílt titok az is, - lapunk elsőként hónapokkal ezelőtt jelezte, ám sem az ügyészség, sem más szerv füle botját sem mozdította - hogy a Baranya megyei rendőr-főkapitány jelentős értékre elkövetett tolvajlásban vett részt korábban, méghozzá rendőrként szolgálva. S akkor az olajszőkítéseknél, robbantásos, leszámolásos ügyeknél asszisztáló rendőröket, nyomozóhatósági személyeket még nem is említettem.

Dr. Kovács Tamás úr! Önnek bizonyára pontos ismeretei vannak arról, hogy mi zajlik Hazánkban. Eddig legkevesebb 40.000 milliárd forintot tüntettek el a nemzeti javaink elprivatizálása - egyértelműbben fogalmazva: szétlopása - során, amely miatt senki ellen hivatalos nyomozást nem folytatnak. A Postabankban eltüntetett 400 milliárd forint ellenére a volt igazságügyér ágáll a legjobban az ÁVH-s kötődésű Princz Gábor ártatlansága mellett! A legfőbb bíró a zsidó bírák világtalálkozóján arra tesz ígéretet, hogy a magyarok szájára szájkosarat rakat, miközben idehaza már a látszatra sem adva adják-veszik a köztulajdont, lopják, ami még mozdítható! Főügyész úr! Az ön és a legfőbb bíró mandátuma is lejár egyszer. Ma még van rá lehetőség, hogy emelt fővel végezzék munkájukat, s tisztítsák meg a közéletet attól a szennytől, amely a rendszerváltozásnak hazudott két évtizedben rárakódott, különben szeretett Hazánk végérvényesen a maffiózók kezébe kerül, s emiatt hamarosan a hetvenes évek Szicíliájában tapasztalt állapotok következnek be. Akkor, amikor a köztársasági elnök nyugodtan tudomásul veszi a jogtalanul hatalmon lévő kormányfőtől, hogy meghamisították a választási adatokat, hogy orvosi igazolás sem kell már annak felismeréséhez, hogy a miniszterelnök annyira zavart személyiségszerkezetű, hogy véleményem szerint nem ura cselekedeteinek, amely körülménnyel a beosztottai és a parlamenti képviselők is tisztában vannak, ám mivel mindenkinek érdeke a hallgatás, senki nem kiált orvosért, rendőrért, ügyészért. Az alkotmány adta lehetőség szerint is amennyiben nyíltan visszaélnek a közhatalommal, valakinek önök közül meg kellene kezdeni végre még ennek a sztálini múltból ránk eröltetett tákolmánynak a hatálya alapján is a megtisztulást, addig, amíg nem késő. Aki nyitott szemmel jár, nem kell különösebb ismerettel sem rendelkeznie ahhoz, hogy lássa, mi zajlik Hazánkban.

Nyílt nemzetirtást, és hazaárulást követtek el mindazok, akik a hatalom közelébe kerültek, akár a honvédségünket, a rendőrségünket, igazságszolgáltatásunkat, közigazgatásunkat, vagy éppenséggel az egészségügyünket, nyugdíjrendszerünket, oktatásunkat említjük. Minden stratégiai szempontból létfontosságú nemzeti tulajdonunk idegen kézre lettek átjátszva, méghozzá egyértelműen korrupciós úton. Üsse fel az Autóker, a Hajógyári-sziget, a bank-konszolidáció, a FIK Rt., a Henger-malom, a Magnezit, a Traubi-szóda, a Malév, a Magyar Villamos-ipari Művek, a makói olajmezők - és bármelyik ügylet aktáit, amelyeknek se vége, se hossza, s láthatja, mi zajlik napjainkban. Több mint hatezer halálesetet nem nyomoztak ki az utóbbi másfél évtizedben, miközben eléggé gyanús bizonyítékok alapján másokból gyilkosokat kreálnak. Hát ez volna az a híres magyar bűnüldözés és igazságszolgáltatás, amely a Csemeghy kódexre és Kozma Ferenc tanításaira hivatkozna! S akkor, ha valakik szót mernek emelni azért, amelyet önnek épp úgy kell tudnia, azért, hogy az In-Kal szekuriti embereit milyen parancs alapján öltöztették rendőri egyenruhába, s ki jogosította fel ezeket a pribékeket arra, hogy fegyveresen rárontsanak a nemzeti ünnepre kisereglett több százezres tömegre, akkor az ellen folytatnak nyomozást. Az egész nyugati sajtót bejárta az az újságcikk, amelyet lapunk csak kivonatosan mert lehozni, mert így is gyomorforgató volt, a rendőri vezetés és politikusi körök orgiáit taglalva, ahol a Parlament szomszédságában zajló fajtalankodásoktól kezdve a megrontásig mi mindent folytattak azok, akik magukat méltóságnak, köztiszteletben állóknak neveztetik, s hivatalosan erre sem érkezett semmilyen vélemény, még cáfolat sem, holott annak a mundérnak a becsületét nem a leplezéssel, hanem a tisztára mosásával lehetne csak védeni, ha még egyáltalán védhető.

Főügyész úr! Magam részt vettem a 2006. október 23-ai ünnepi felvonuláson s, mint az azt megelőző tüntetéseken is. Már korábban, szeptember 18-án ott voltam a Köztársaság téri vérengzésnél, ahol jobbára egyetemista fiatalok énekszóval, zászlókkal érkeztek a térre, hogy tiltakozzanak eme cionista gyilkosok színhelyéül szolgáló téren a kunbélás-kommunista örökösök garázdálkodása ellen, amikor az épületek takarásából kilépő fiatalokra az azonosítószám nélküli maffiózók nyíltan lőni kezdtek. Magam is súlyos sérülést szenvedtem a lábamon, majd a füstgázzal elvakított tömegre lovas rendőrök rontottak, és kardlappal ütöttek-vertek, felszólítás nélkül mindenkit. Ezt követően a Rákóczi úton zajló több órahosszás rendőrattaknál szem és fültanúja voltam, amikor a megbilincselt fiatalokat a rendőrautóba tuszkolták, majd kegyetlenül összeverték. Amikor az ott álló parancsnokfélének szóvá tettem, hogy magam is anya lévén, nem tudom elviselni, ha egy megbilincselt, magatehetetlen fiatalt ütlegelnek, azt a választ kaptam, fogjam be a pofámat és örüljek, hogy nem lőttek közénk, mert ezt érdemeltük volna.

Főügyész úr! Hát ez volna az a megtisztulás, amelyet meghirdettek még 1989-90-ben? Ilyen gyűlölet és ilyen fokú terror csak idegen zsoldosokra volt korábban is jellemző, illetve azokra, akik kápókként a megszállókat kiszolgálták! Ez a szeptember-októberi eseménysor pedig éppen annak a ténynek adta tanúbizonyságát, hogy sem az ügyészség, sem a rendőrség, sem az igazságszolgáltatás nem tudott a lenini-sztalini-kunbélás örökség emlőiről leszakadni, a korábbi gyilkosok és verőlegények eszmeiségét átörökítve ma is a bűnt, a hazaárulást, a nemzet kifosztását szolgálják, a magyar nemzettel szemben.

Tudom, könnyűszerrel el tudnak bánni mindenkivel, hiszen ízelítőt kaphattunk abból is, ahogy az Aranykéz utcai robbantásnál egész egyszerűen eltüntették azokat, akik ellent mertek mondani a bűnözői tobzódásnak, mint ahogyan Döhert és társait is likvidálták, s mint ahogy Kuzma Mihályt és négy társát "öngyilkosságnak" lekönyvelve némították el, mert nem tűrhették, ha valaki szólni mer. Mindezek ellenére sem félek továbbra is a tudomásomra jutott törvénytelenségeket feltárni, s legyen bár házkutatás, vagy ahogy most is felvilágosítottak: "tudunk másként is beszélni" módszer a következménye, akkor sem veszítettem el a hitemet, hogy egyszer a szennytől, a mocsoktól képes lesz a magyar nemzet megtisztulni. Ma ez a sajtó feladata és nem az, hogy a Szeva-bácsik és más, maffiózók szolgálatába álljanak, még ha kirekesztés, megfélemlítés és börtönnel való fenyegetettség is a része. Magam és a lapunkban rendszeresen író munkatársaim hatodik éve munkanélküliként - van, aki azóta már legalább nyugdíjat kap - vállaltuk, hogy nem fogjuk be pörös szánkat, és amit csak tehetünk, megteszünk a magyarság népirtása és rabszolgasorsba való hajtása ellen, amíg csak tehetjük. Rendszeres zaklatás, megfigyelés, lehallgatás, fenyegetettség volt az osztályrészünk eddig is. Magam, éppen azért, mert a hazai média (az egygyökerű bal és jobb egyaránt) elhallgatta a lakásmaffia térnyerését, 42 napig éhségsztrájkoltam, bebizonyítva, hogy nem lehet megfélemlíteni. S csak amikor már az intenzív osztályon ápoltak, társaimmal együtt, és a ránk küldött titkosszolgálati alkalmazottak is meggyőződhettek arról, nem lehet eltántorítani elhatározásomtól, akkor tört meg a jég, s akkor adtak hírt a maffiamódszerekkel történő kifosztásokról. Mindezt azért említem, hogy jelezzem, sem házkutatásokkal, sem börtönnel, sem egyéb módszerrel elhallgattatni nem tudnak egyikünket sem, továbbra is minden, tudomásunkra jutott aljasságot, gátlástalan korrupciót feltárunk, legyen annak érintettje a rendőrség, a politikai "elit", a bankárvilág, vagy az ügyészség, ügyvédi kamara, vagy éppen az igazságszolgáltatásnak csúfolt gyülekezet.

A Magyar Világot ért támadás azért is nevetséges, mert tudom, hogy ennek hátterében politikai indok áll, hiszen amit kerestek, azt a tudtom nélkül is a nemzetbiztonsági szakszolgálat könnyűszerrel megnézheti, mivel az internetes levelezés épp úgy visszakereshető, mint a mobil telefonos beszélgetések, tehát a rendőrségnek nem ilyen információkra volt szükségük, hanem a kapcsolattartásunkat, baráti köreink adatait, levelezési szokásainkat akarták kikutatni. Megnyugtatom önöket, hogy bármit írunk, teszünk, beszélünk, semmi nem titkos, mindent a legnagyobb nyilvánosság előtt teszünk, hiszen nekünk egyetlen védelmünk a nyilvánosság. Magam szeretett nagyszüleimtől tanulva megjegyeztem, ha valamit el akarok rejteni, azt tegyem ki a főtérre, tehát ezután is bármit keresnek, azt lapunk hasábjain hétről-hétre olvashatják, azért fölösleges elhurcolniuk a munkaeszközeinket, megakadályozni a munkavégzésünkben és lejáratási szándékkal becsöngetni a szomszédokhoz, lakótársakhoz. Már csak azért sem, mert a "rendőrök" (tudják, 2006. október 23!) által keresett újságcikket nem én írtam, s e ténnyel a nyomozók is tisztában voltak, tehát a szerző számítógépét kellett volna lefoglalni, ha valóban az után nyomoznak.

Lapunk olvasóival együtt még mindig nem adtuk fel a reményt, hogy a több száz "méltóság" közül talán akad egy, aki valóban tanúbizonyságát adja annak, hogy esküjéhez híven a magyar igazságot, csakis az igazságot, az igazságot szolgálja.

Ennek reményében várom válaszát. Címem továbbra is változatlan:
Budapest, Üllői út 109. földszint 2.

Rozgics Mária (Megjelent: Magyar Világ 2008. 01.31.)




A magyarság mai nemzeti jelképeinek eredetéhez, a szakrális ereklyéink evolúciójának ismerete nélkül nem tudunk közel férkőzni. Ahhoz, hogy legalább az eredetüket behatárolhassuk, ismerni kell a nép valódi származását, az igazi gyökereit. A mai világunkban egyre inkább elhallgatott, és a származásunkat jegelő társadalmi gyakorlatban, a történelemtudományok nem a nemzeti ereklyéink valódi ismeretének a tanítása felé haladnak. Ameddig nem tisztázódik a magyar nép valódi eredete, addig nem lehet a nemzeti ereklyéink pontos ismeretéről sem szó. A hivatalos történelemtanítással szemben, és nem a Magna Hungária őshaza teória mentén, egyre erősebben kezd kibontakozni egy kis-ázsiai, mezopotámiai, de akár egyiptomi őshazai kép a viták során. Ebben a tanulmányomban kihangsúlyozom a magyarság származásának újabb bizonyítékai szerint, a nemzeti jelképeink valódi és bizonyítható eredetét. Hogy milyen sikerrel, nem csak rajtam fog múlni. Szándékomnak megfelelően, bevezetésként a mellékcím kérdésével kezdem a leírásomat.

Igen! A leghatározottabban állítom, hogy az elfelejtetett piramisépítők népének titkában, a magyar őstörténet valódisága rejtezik. Mit gondol az olvasó arról, hogy a Szent-István óta eltelt ezer év, de különösen a Rákóczi szabadságharc leverése (1711) óta, mégis mi folyik a Kárpát-medencei magyarság történelemtudatával? A világtörténelem legnagyobb mértékű történet hamisítása! Ez a folyamat olyan jól sikerült, hogy a mai magyar emberek már úgy halnak meg, hogy fogalmuk sincs arról, hogy ők a földtörténet legfényesebb ókori történelmével rendelkező nép tagjaiként éltek. Talán ez a tudatlanságban tartás még nagyobb kegyetlensége az elkövetőknek, mint maga a hamisítás. Nincs sok illúzióm! A mintegy emberöltőnyi történelemtudományi magánkutatásaim eredményeként a kezembe került ókori történelmünk rejtvénykulcsa, miszerint a magyarság származása az ókori Egyiptomi-birodalom Hunmagyar államalkotó nemzetiségéig vezethető vissza, a teljes értetlenség veszi körül. Pedig sokszor az elsőre hihetetlennek tűnő dolgok adják magát az igazságot eredményként. Ennek a tudatában kezdtem hozzá a valóság közzétételéhez. A magam részéről a legtöbbet, amit egy átlagember adni tud a népének, elvégeztem. A továbbiakban a néptől és a vezetőitől függ a magyarság igaz történelmének az újra megtalálása.

A némi történelmi érdeklődéssel rendelkező ember a rengeteg történelmi kutatásról szóló híradások, könyvek között alig-alig tud eligazodni. Megint az egyszerűsítő gondolkodást kell, elővennünk segítségképpen. Az adathalmazból ki kell tudni válogatni azokat az elemeket, amelyek támpontokat nyújthatnak az elemzésben. Ehhez két út is alkalmazható. Egyiknél a régmúltból indulunk és érkezünk el a mába, a másiknál a mától indulunk el és próbálunk a múltba jutni, ameddig csak lehet. Az első út logikailag értelmetlen, mert ami nem bizonyosság, abból egyszerűen kiindulni sem lehet, igaz útra. Érdekes, hogy a magyar történelemtudomány - legalábbis a tanított - ezzel a módszerrel él. Kijelöli a magyar őshazát, a Magna Hungáriát, és ebből vezeti le a magyarság származását. Teljesen tévút, tovább nem is foglalkozom vele.

A sokkal logikusabb út a mától, vagyis ha a mai ismert biztos tényekből indulunk ki, és haladunk a régmúltba. Ennél a formánál legalább az út eleje biztosan igaz út, és kevésbé lehet eltévedni rajta. A történelemben néhány leírt adat mellett csak a közvetett bizonyítékok, a legmodernebb összehasonlító nyelvészeti vizsgálatok, és régészeti adatok alapján lehet következtetni régmúlt eseményekre. Én csak a történelemkönyvekben leírt írásos adatokból tudok következtetéseket levonni. A tudománynak lehetnek módszerei az állításaim igazolására.

Vegyük a középiskolai történelmi atlasz első oldalán az emberiség őskori fejlődése lapot, és rajzoljuk fel rá a magyarságról szóló írásos adatokat a mai időponttól kezdve visszafelé. Legyenek az adatok a következők: 1. Kárpát-medence, 2. Etelköz, 3. Levédia, 4. Kazár-birodalom, 5. Alán nép szomszédsága, 6. Maeotis, a monda szerint, 7. Hun-ország a Kaukázusban (4-5. szd), 8. Szkíta-birodalom, 9. Szavard magyarok, 10. Ősiráni szóegyezés területe, 11. Sumér szóegyezés területe, 12. Ókori Egyiptom. Szinte 100%-os pontossággal tudjuk meghatározni a magyarság törzsfejlődésének, és államisága történetének nagy pontosságú eredetét. Ha ehhez a modern tudomány adatait feldolgozhatnánk, megkapnánk a magyar ősiségnek, megbízható, mások által is elismerhető történetét.

Kérdezhetik, miért nem ezt tanítják az iskolákban? Ez teljesen érthetetlen magyar viselkedésmód. A Magna Hungáriáról alkotott tanítás csak abból a meggondolásból lehet érthető, mintha egy láthatatlan hatalom érdekében, maga a magyar hatalom változtatta meg valamikor az őstörténetét. Úgy tűnik, hogy ez a törekvés szántszándékkal, a magyar történelem meghamisításával kívánja megzavarni az összetartozás érzését, az ősiségtudatot, hogy ezzel megossza a magyarságot, ami a magyar államiság elvesztéséhez is elvezethet. Sajnos ez eddig nagyon is jól sikerült, látjuk a Trianoni eseményekben. De a továbbiakban maradjunk a címbeli kérdéskörnél.

Hogyan lehet értelmezni azt a történelmi vélekedést, hogy az ókorban egy egész Egyiptomi-birodalmat alkotó (de nem csak azt!), az akkori legmagasabb kultúrát megteremtő nép csak úgy nyomtalanul, emberestül eltűnik a semmiségben? Hogyan magyarázható az a tény, hogy az Egyiptomi-birodalmat már évszázadok óta kutatják régészek más tudósokkal együtt, és nem akadnak a nemzetiségének történelmi nyomaira? Ez akkora tudománytalanság, hogy a további következtetések levonását az olvasóra kell bíznom.

Néhány magyar származású történelemtudós (nem finnugor történész), és lelkes történelemkutató nyomán én is eljutottam, a fentiek szerint, a magyar őstörténeti kutatásaimban időben visszafelé egészen Egyiptomig. És itt az olvasóval el kell fogadtatnom más kutatók eredményeit, hogy az Egyiptomi-birodalom ókori népessége hunmagyar nemzetiségű és ómagyar nyelvű embereket jelent! Az ókori történelem nagy része az egynyelvű (magyar) népek történetéről szól, lásd a Biblia bábeli nyelvzavar tételét. Ezt a gondolatot a mai Hungária névnevünk egyezőségével bizonyítom. Az angolok, a németek és a szlávok ősei, a magyarokról alkotott népnevükben ezt mindig is tudták. Érdekes módon pont azok felejtették el, akik belőlük származtak.

A magyarság származásának bizonyítását a nemzeti ereklyéink eredetével szeretném a cikk további részében elvégezni. Kapcsolódni szeretnék a Magyar Köztársaság Alkotmányának szövegezésében a 76. paragrafus (1), (2) pontjaihoz, melyek a nemzeti zászló és a címer megfogalmazásáról szólnak, mert ezek eredete a legkevésbé tisztázott történelmi kérdései a magyarságnak. Szerintem az alkotmánynak kellene rendelkeznie a Szent-Korona és a koronázási jelvények szerepéről is a magyar közéletben. Ezért javasolnám kiegészíteni hatályos alkotmányunkat a 76. § (3) pontjaként a koronázási jelvényeink megnevezésével. Ebben a tanulmányomban már a fenti kiegészítés szerint tárgyalom a nemzeti ereklyéink témaköreit. Próbáltam a kialakulásukról tájékozódni szakkönyvekben, de nem jutottam közelebb a témához. Egyetlen magyar szerző sincs abban a helyzetben, hogy ismerné a magyar ereklyék biztos eredetét. Nem volt más lehetőségem, saját kutatásokat kellett végeznem e kérdéskörben.

Hogyan következhetett el az a társadalmi sötétség a magyar népre, hogy egyszerűen senki sem tudja a magyar állami jelképek eredetének hiteles történetét? Minden népre jellemző kell legyen, hogy a kialakulásuk után az állami jelképeik szerves fejlődésen mennek keresztül. Minden nép fennmaradása a saját ősiségén keresztül megvalósuló folyamat. Az a nép, amelyik elveszti az összetartozás szimbólumait, a végítéletre, vagyis a megsemmisülésre van kárhoztatva. Ehhez két út vezet. Vagy nincs ősisége egy népnek, vagy szándékosan elveszik a megsemmisítésre ítéltetett nép ősiségét. Ezzel összezavarva az együvé tartozás érzéseit, és így idegen hatalmak kiszolgálóivá válva, lassan beolvadnak azok nemzetiségébe.

Eredetileg nem volt szándékomban más szerzőktől idézni a címertannal kapcsolatos műveikből, de egy esetben kivételt kell tennem. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogyan lehet olyan elképesztően lenéző módon ehhez a szent kérdéskörhöz nyúlni, mint ahogy Bertényi Iván a Mecénás Könyvkiadónál 1993-ban kiadott, Új magyar címertan könyvében a 70. oldalon teszi: "Elképzelhető, hogy egyszerűsítve - az akinek nincs címere, oroszlánt visel - elv hatására rajzolt fantáziacímerről van szó". A kérdéses esetben II. András (1205-1235) királyunk hét oroszlánt ábrázoló királycímeréről ír a szerző. Én csak annyi kommentárt fűzök a megdöbbenésemhez, hogy a téma iránti magasztosság, képes lett volna a teljeskörű tudatlanságot is ellensúlyozni. II. András királyunk és környezete, még a legpontosabb ismertekkel rendelkezett a magyar nép eredetét illetően. Ők még tudták, hogy a magyarság származása abból a kultúrkörnyezetből ered, ahol az oroszlánok őshonosan élnek, és ahol a hetes szent számmisztika szerint szerveződött a nép állama és vallása.

Nagyon érdekes lenne elemezni egy történésznek, hogy miként fogadta el az országgyűlés a mai állami jelképek használatát, ha senki sem ismeri a pontos eredetét? Vagy ez a mai államvezetést, a többpártrendszert már nem is érdekli? Itt egy nagyon sarkalatos nemzeti kérdésről lenne szó, de ennek feltárása egy másik írás feladata lehet. De az is megkérdezhető, vajon akik elfogadásra javasolták a mai jelképeinket, azok tudták-e az eredeteiket? A több tízezer diplomás magyar történész miért nem ismeri a magyar szimbólumok igazi eredetét? Szintén rejtély! Hogy miért sikerült nekem rábukkanni remélhetőleg a valóságra, nem másnak, csak annak köszönhető, hogy valószínűleg én ástam a legmélyebbre a magyar történelem régmúltjában.

A mai meghatározó történészeink közül néhányan odáig merészkedtek, hogy megkérdőjelezik a ránk maradt magyar ősgesztáink hitelességét. Pedig ezekben a leírásokban a színtiszta igazság került leírásra. Semmi mást nem kellett volna tenni egy nemzeti elkötelezett tudósnak, csak a fellelhető ősgesztáink összedolgozását elvégezni egy új magyar őstörténetben. Ugyanis a teljes igazság nem egyenként, hanem az összes ősgesztában van leírva, néhány ellentmondás feloldásával. Egy irodalmi leírás sohasem tartalmazhatja a teljes igazságot, erre a szubjektív elemek sem adnak lehetőséget. Csak említem, hogy talán a Kézai krónika megy legmesszebbre vissza a magyar őstörténetben, az Evilát földjéig (Vörös-tenger észak-keleti szarva). De a leírásokban említést tesznek a forró égövi emlékekről, mint Dankáliáról, Etiópiáról, Núbiáról, Egyiptomról is. Miért nem tud a magyar közvélemény ezekről a dolgokról? Pedig én is ezekből a gondolatokból indultam ki kutatásaim során.

A történeti leírások törvényszerűségei alapján fel kellett tételeznem, hogy a magyarság állami szimbólumai nem az utóbbi ezer év terméke, de még csak nem is honfoglalás korabeli. Hogyan tételezheti fel a finnugor történészet, hogy csak úgy összeáll hét törzs, és elfoglalnak egy nagy országot, a Kárpát-medencét területileg és a lakossággal együtt? De ha még el is foglalhatják, hogyan tarthatják meg államilag egységesen hosszú időszakra? Egy ilyen feladatot csak már előzőleg hosszú évezredekig egységesült, egygondolkodású néppel lehet elvégezni. Minden logikai jel szerint, a magyarság már a honfoglalás előtt évezredekig együtt élő, egységesült társadalmat feltételez, a sikeres új államisága megalkotásához.

De hol lehet azaz őshaza, amelyikben a fejlett társadalmi tudatunk kialakult? A finnugor történészek semmivel sem bizonyítható Magna Hungária őshazaképe, a fentiek szerint elvetendő álláspont. Ezzel kapcsolatban pont arról írnak, hogy pogány és barbár nép voltunk. Persze lehettek az Ural környékére vándorolt peremlakó (permi) magyar ajkú néprészek arrafelé, de nekünk a nép törzsét, vagyis a nép központi magját kell megtalálnunk. A fenti tizenkét pont szerinti magyar tartózkodási helyek ismertetésétől ebben a tanulmányban eltekintek. A magyar nép szerves fejlődésében csak a tizenkettedik, tehát az ókori egyiptomi jelenlétünkkel foglalkoznom, a nemzeti jelképeink kialakulásának ismertetésében.

A megnevezett alkotmánytervezethez igazodva, a nemzeti szimbólumaink közül a kérdéses eredetűeket - a reális hipotézisem szerint - az alábbi csoportosításban tárgyalom:

1. 76.§ (1) pontja: Magyarország zászlaja.
2. 76.§ (2) pontja: Magyarország címere, a Szent Koronával.
3. 76.§ (3) pontja: Koronázási jelvények.

Teljes írás: http://web.tvnetwork.hu/~taara/ereklye.html