"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!"

Az olvasók szavazatai avagy a beszédes számok
1300 szavazat (2008.01.21 óta)
http://www.hirhalo.com/szavazas.php

Az EU reformszerződést megszavazók aránya a leadott 416 válaszból 30 igen és 386 nem % 7.21 Államforma pt % 1 Szent Korona Országa 1003 77.1 2 Népképviseleti demokrácia 209 16.0 3 Parlamentáris demokrácia 45 3.4 4 Alkotmányos monarchia 15 1.1 5 Elnöki rendszer 13 1.0 6 Császárság, királyság, fejedelemség 10 0.7 7 Tirannizmus 5 0.3

Nyílt levél Fodor Andráshoz, és a Deák körösökhöz!

Kedves András!

Egyre nagyobb megdöbbenéssel tapasztalom, hogy mit teszel. Annak ellenére, hogy ismeretségünk azzal kezdődött, hogy ismeretlenül, meggondolatlanul lefasisztáztál, majd bocsánatot kértél, én feltételeztem a jószándékodat. Az én "bűnöm" hogy '56-ról, az Árpád-házi sávozott zászlóról, valamint a nyilas zászlóról is igazat írtam, s ez benneteket érzékenyen érint, dehát, az Igazság nem függvénye annak, hogy kiknek használ.

Ti kint éltek, jól éltek, de meglehetősen tapasztalatlanok vagytok a magyarországi történéseket, viszonyokat illetően, és igencsak elfogultak második hazátokkal, Amerikával.

Véleményem szerint nagy baj, ha kinti "emigrációban élők" tőled kérnek eligazítást, mert véleményem szerint félre tájékoztatod őket. Lehet, hogy mindezt "jó" szándékkal teszed, csak az a kérdés, hogy kinek jó a te szándékod. Mert a nemzeti érzelmű magyaroknak, és a hazánknak, Magyarországnak biztosan nem.

Meggondolatlanul vádaskodsz, viszályt szítasz, bomlasztasz és rágalmazol. Így nem tudsz a hazának segíteni, csak ártani. A pokolhoz vezető út is jószándékkal van kikövezve. Ne hidd, hogy csak a ti meglátásaitok lehetnek a jók. A véleményeket ütköztetni kell, de kultúráltan és korrekten, tényekre alapozva.

Én most is feltételezem azt, hogy csak meggondolatlanságról netán elfogultságról van csak szó a leveleidet illetően, és erre nem kért fel senki a másik oldalról, hogy szándékosan árts.

Őszintén mondom, leveleid alapján volt, hogy felmerült bennem az a gondolat, hogy így, csak beépítettek cselekszenek, de elhesegettem magamtól ezt a gondolatot.

Arra kérlek, mielőtt írsz, győződj meg az információk igazságáról, aludj rá egyet, mielőtt gyűlöletkeltésre és megosztásra alkalmas leveleket küldözgetsz szét indulatosan a világban.

Az írástudók felelőssége igen nagy.
Ezért arra kérlek, ha használni nem tudsz a hazának, ártani ne árts!
Ne tájékoztasd félre a kinti magyarokat, és főleg ne szíts békétlenséget az itthoniak között.
Ezt kérem egyébként András a levelező társaidtól is.
S egyben felajánlom Önöknek, kinti magyaroknak, ha valamiben nem tudnak eligazodni, keressenek meg, szívesen válaszolok a kérdéseikre.

Jószándékkal és szeretettel: Orbán Éva, közíró

Magyarok evakuálása

Megkezdődött az izraeli felvásárlók által fölöslegesnek tartott csonka-Magyarországi magyarok evakuálása

A nyugat-finnországi tartomány napilapjának, a Pohjalainennak egy finn emberkereskedő céggel készített riportja szerint csak Vaasa városába az utóbbi rövid két hónap leforgása alatt 30 magyar szakembert adtak el. Egyes értesülések szerint egy másik finn cég már több mint 40 munkást hozott a nyugat-finnországi város környéki üzemekbe, s további 20 várható a közeli hetekben. Ez utóbbi cég másfelé az országban már száznál több magyar szakembert is eladott. A Pohjalainen riportjában megszólaltatott finn munkáltatók szerint a magyarok "szakmailag jól képzettek és igazán szorgalmasak", szemben a hazai dolgozókkal, akikről Pentti Syrjälä, a Palosaari Metalli igazgatója a lapnak elmondta: "Sajnos a finn dolgozók hozzáállásában vannak még hiányosságok".

A budapesti finn követség konzulja nemrégiben egy értekezleten azt nyilatkozta, hogy Finnország 60000 evakuálandó magyar szakembert készül Magyarországtól átvenni családostul. Hogy erről hol és mikor született a két ország között megállapodás, s miért pont ennyit, milyen más országok vesznek még részt az evakuálásunkban, arról egyenlőre nincsenek értesüléseink.

Fenyvessy Ferenc

Cigányok vándorlása
Helsingin Sanomat, 2008. február 2.

A volt szocialista országokból EU-tagállammá lett országokból újabban az észak-európai jóléti államba vándorolnak a cigányok. Ennek oka, hogy ezekben az országokban - szemben Olaszországgal, Spanyolországgal és más több más EU-országgal - még nem szigorították meg "a koldulással kapcsolatos rendelkezéseket" - írja a finn napilap. Az EU-törvények lehetővé teszik állampolgáraik számára a szabad mozgást, s a cigányság ezt kihasználva olyan országokba vándorol, ahol a koldulásból - a maguk igényszintjén - jól meg lehet élni. A lap által megkérdezett finnországi szociális hivatal személyzete elmondta, hogy a Finnországba érkező cigányok sok alkalommal nem is kérnek se lakást, se segélyt, mert ez a kiutasításukhoz vezethet. Úgy látszik, hogy számukra elég az is, amit koldulásból keresnek. Ez annál is elképzelhetőbb, mivel Finnországban az utcán térdelő koldus látványa mindezidáig ismeretlen jelenség volt. Amennyiben EU-állampolgár egy másik EU-ország munkaerőirodáján bejelentkezik munkakeresőnek, akkor ez három hónapi ott-tartózkodásra jogosítja fel őt.

a Jobbik finn-balti szakértője

Képanyag:
http://www.hs.fi/digilehti/kaupunki/artikkeli/1135233742958

A Finnországba vándorolt cigányok éjjeleiket a városok közeli erdőkben vagy híd alatt töltik


A kolduláshoz használt írás

Kóka elismerte, hogy vörös csillaggal kampányolnak
2008-02-01 23:12 Barikád.hu

Kóka már január 24-én elismerte, hogy vörös csillaggal kampányolnak, csak úgy látszik nem emlékezett arra, hogy néhány órával azelőtt mit mondott az újságíróknak. Összehasonlítunk két hírt. Nézzük csak mit írt például a hvg:

"Az MTI kérdésére: nem jelent-e gondot, hogy a kampánynyitó meghívóján tiltott önkényuralmi jelképre, a vörös csillagra emlékeztető ábra látható, Kóka János felmutatta a meghívót, és azt mondta, hogy az azon látható csillag nem ötágú és nem is vörös."

A hvg.hu cikke ITT található.

Tiszta sor. Erről tudtunk. Akkor most nézzük csak mit is mondott Horn Gábor a tv2 Mokkájában:
"Semmiképpen nem ötágú vörös csillag. Tulajdonképpen egy korszak felidézése, egy narancssárgába hajló négyágú csillaggal.

Ez ITT található

Rendben a pártelnök és a kampányfőnök is elmondta, ez nem vörös csillag. De mit mond Kóka pártja honlapján?

Részlet az szdsz.hu oldalon található hírből: "A Fidesz népszavazási kezdeményezése a provokáció, nem az SZDSZ "Népszavazás a szocializmusról - 2008" címmel bemutatott meghívója, melyen egyebek közt egy vörös csillag szerepel - közölte a pártelnök kérdésre válaszolva az ülést követően, ahol az SZDSZ Ügyvivői Testülete elfogadta a liberálisok népszavazási kampánytervét, egyúttal Horn Gábor kampányfőnököt bízta meg a kampány lebonyolításával."

Liberálisék honlapja: katt a képre a nagyításért

Ezt pedig ITT találják meg.

A biztonság kedvéért egy hazafi azért feljelentette az eddig csak magyarellenes, de már kommunista pártot, tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt. Ő észrevette, amit a magyarországi sajtó nem. Persze nem lesz belőle semmi, de megnyugtató, hogy Kóka az Szdsz honlapján elismeri, hogy mégis vörös az a csillag. Tehát akkor mégiscsak vörös csillaggal kampányolnak? Ha ezek után a rendőrség, majd azt ügyészség, aztán a bíróság nem lép fel az egyértelműen elismert törvénysértés miatt, akkor ismét bebizonyosodik az, amit eddig is tudtunk, de a hatalom kategorikusan tagad.

A zsidók elfoglalják a Székelyföldet is
2008. január 29. 19:07 HunHír.Hu

A romániai ingatlanpiac már évek óta felívelő szakaszban van, így 2005-ben is 20 százalékos volt a lakásárak növekedésének mértéke. Ez a tendencia egyelőre kitart, s várhatóan még mindig két számjegyű lesz a drágulás mértéke. A zsidók eurómilliókat fektetnek be erdélyi ingatlanokba.

Tavaly 254 ezer forint körül mozgott a bukaresti új építésű lakások átlagos négyzetméterára, míg luxusingatlanoknál elérte az 508 ezer forintot.

Jelentősebb felértékelődésre még a sípályák közelében számíthatunk, ahol az egyszerűbb házak ötmillió forintnál kezdődnek, de a minden luxussal felszerelt villákért akár 100-120 millió forintot is elkérhetnek a vevők. Alacsony árakkal találkozhatunk ugyanakkor például Háromszéken is, ahol nincs sok szálloda, a legjobb befektetésnek a helyi ingatlanközvetítők a parasztházak vásárlását tartják.

Az izraeli adóhatóság mindenesetre egyre több üzletember tevékenységét kíséri figyelemmel, hogy vajon vesznek-e ingatlant külföldön, leginkább Kelet-Európában. Úgy vélik, hogy a felderített ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik, s az izraeli állampolgárok eurómilliókat rejtettek el az adóhivatal elől.

Lengyel Károly
Fényemlék
böjtelői ima

zuhog a fényesés
benne megmártózom
völgy árnya elhív
áttetszőn harmatos

porba öltözöm
fényemlék éltet
széljárta köntösöm
hordozza színedet

léptem csobbanatlan
ha éppen ezt kéred
elébed hajoltam
kezedben mind vétkem

kanócrebbenéskor
mosolyod kél bennem
fürdetnek zuhatagok
igéid meglelnek

szavad ha nem enged
életben is az tart
engedj hirdetnem
ígért szivárványokat


Budapest, 2008.
Gyertyaszentelő estéjén

[Evangelium] 2008. február 3. - Évközi 4. vasárnap

Abban az időben: Jézus, látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
"Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben."
Mt 5,1-12a

Elmélkedés:
Boldogság gyere haza
Már hetek óta nap mint nap szerepel a híradásokban, hogy az Amerikai Egyesült Államokban elnökválasztásra készülnek. Az elnökjelöltek végigjárják a nagyvárosokat, hogy találkozzanak a választópolgárokkal. Főként egy női és egy színesbőrű elnökjelöltről szólnak a hírek, hiszen bármelyikük megválasztása rendkívülinek számít, mert ezidáig csak fehér származású férfiak voltak az ország élén elnökök. Az elnökség elnyerésére vágyók mindenütt beszédeket tartanak szimpatizánsaiknak, ugyanakkor igyekeznek elnyerni a bizonytalankodók bizalmát is. Értelemszerűen csak olyan dolgokat mondanak és ígérnek, ami tetszik az embereknek, s ennek köszönhetően mindenki lelkesen és boldogan tapsolja meg őket. Más kérdés persze, hogy a szép szavakból és ígéretekből mi fog majd megvalósulni.
Bizonyára még egyetlen elnökjelölt sem ígért háborút a népnek, de mégis az utóbbi időben szinte minden amerikai elnök belekezdett egy háborúba a világ valamelyik pontján. A népszerűség érdekében jelöltként mindenki olyan dolgokat és intézkedéseket ígér, amelyek jobbra fordítják, boldogabbá teszik az emberek életét. Az emberek pedig el is hisznek mindent, ami a boldogság elérésével kecsegtet.

A mai evangéliumban arról hallottunk, hogy Jézus beszédet tart a népnek. Nem politikai beszéd ez, de az a célja, hogy megnyerje az embereket. Az imént felolvasott rész az ún. Hegyi beszédből való, amely Jézus tanításának összefoglalása, s útmutatást ad arra vonatkozólag, hogy miként lehetünk Isten Országának részesei. A beszéd a Nyolc boldogsággal kezdődik, s annak minden bizonnyal legfontosabb része. Ezt követően Jézus szól még a törvénytiszteletről, a megbékélésről, az esküről, az ellenségszeretetről, a böjtről, az ítélkezésről és az Istenbe vetett bizalomról. Az imádságról szólva pedig megtanítja a Miatyánkot. Az evangélista a következőképpen írja le a beszéd fogadtatását és hatását: "A néptömegek le voltak nyűgözve Jézus tanításától, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók" (Mt 7,28-29).

A mai ember persze inkább attól ámul el, hogy Jézus egykori hallgatóit lenyűgözte egy olyan beszéd, amely a boldogságnak egy nem éppen könnyű útját ígérte. Mert az még világos, hogy mindenki a boldogság elérésére törekszik, de a boldogsághoz vezető utat sokféleképpen lehet elképzelni. Annak idején a boldogságra vágyva egy egész nemzedék énekelte Cserháti Zsuzsával, hogy "Boldogság gyere haza, késő van gyere haza, honnan jössz nem érdekel! Gyere haza csak ennyi kell!", de sajnos a boldogság valahogy mégsem jött haza.

Hogyan képzeljük el a boldogságunkat? Legyen szép a családi élet, szeressék egymást és gyermekeiket a házastársak, legyenek szófogadóak a gyerekek, a szülőknek legyen biztos munkahelyük, legyen anyagi jólét, legyen minél több pénz, fizetés, kereset. Jézus viszont egyiket sem ígéri. Ő éppen az ellenkezőjéről beszél. Nem a gazdagokat, hanem a szegényeket tartja boldognak. S ezt még fokozza azzal, hogy boldognak nevezi a sírókat, az éhezőket és az üldözötteket. Közben arról is beszél még, hogy boldogok a szelídek, az irgalmas szívűek, s azok, akik elviselik mások részéről a gyalázkodást és az üldözést. Komolyan gondolja ezt? Valóban ez volna az igazi boldogság útja? Ha az amerikai elnökjelöltek ilyen boldogságot ígérnének manapság, aligha szavazna rájuk bárki is! Mert a mai ember egyáltalán nem így képzeli el boldogságát. Sok ember gondolja azt, hogy a pénz, a sok pénz, a még több pénz majd boldoggá teszi az életét. De hiába veti be minden erejét a pénzszerzésre, nem találja meg boldogságát, sőt, valójában egyre távolabb kerül tőle.

Mindezek fényében most arról kellene meggyőznöm a jelenlévő hallgatóságot, hogy válasszuk az evangéliumi boldogságok útját, azt az utat, amelyről Jézus beszél. De mivel félő, hogy a végén sokan csak legyintenének egyet, mondván, hogy szép, szép, de őket bizony mégiscsak a pénz boldogítaná, ezért nem állok neki győzködni. Ehelyett inkább kérek valamit. Még évekkel ezelőtt egy hittanórára bevittem a gyerekeknek egy papírból hajtogatott madarat, melyet én készítettem. A gyerekek ámulva figyelték, hogy a papírmadár még a szárnyát is tudta mozgatni. Amikor mondtam nekik, hogy ilyet őt is tudnak csinálni, mindannyian ellenkeztek és lehetetlennek tartották. Percekig hiába győzködtem őket szavaimmal, hogy mennyire ügyesek és tudnak ilyet, ők kitartottak amellett, hogy sose tudnának ilyen madárkát hajtogatni. Ekkor aztán előkerültek a papírok, s megmutattam nekik, hogyan kell. Mozdulatról mozdulatra mutattam nekik, hogy mit csináljanak, s ők lépésről lépésre utánoztak engem. A vége persze az lett, hogy a néhány perccel korábban még hitetlenkedő gyereksereg boldogan játszott a saját maga által hajtogatott papírmadárral. Nem egyszerűen csak játszott, hanem mindenki boldogan játszott! És ehhez a boldogsághoz nem kellett egyéb, mint hogy elkezdjenek valamit megtenni, valakinek a mozdulatait utánozni.

Egyszóval: nem kérem én senkitől, hogy a szavaim alapján elhiggye, hogy tényleg az a boldogság útja, amiről Jézus beszélt az evangéliumban. Inkább azt kérem, hogy mindenki válasszon legalább egyet a nyolc boldogság közül és kezdje el azt az egyet megvalósítani. Ne mondja senki hitetlenkedő gyerek módjára, hogy ez lehetetlen! Ne kételkedjünk, hanem kezdjük el utánozni azokat, akik a boldogságnak ezt a Jézus által ajánlott útját választották.

Befejezésül még egy gondolat: a Biblia évének jelmondata a következő: "Boldog, aki olvassa". Igen, aki rendszeresen olvassa a szentírást, az megtalálja Jézust, s őt utánozva, követve megtalálja a boldogságot.
(Horváth István Sándor)

Imádság:
Urunk, irgalmas Isten, adj nekünk alázatosságot, reményt és erős hitet! Add hogy a szeretet Lelke, a te Lelked ékesítsen minket. Segíts egymáshoz tiszta szeretetben közelednünk, mert ez minden parancs foglalata és beteljesítése. Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai lehessünk, és így méltók legyünk rá, hogy boldognak nevezzen minket szent Fiad!

Evangelium minden nap

Február 6-a elé

Szent Korona Szolgálat
2008. február 2.
Veled Európa, de nélküled EU! Tájékoztatás a Szolgálatról

Amit eddig folyamatosan, utoljára szerdán (január 30-án) mondtam, ahhoz tartom magam.
Ezt foglalom az alábbiakban össze.

A Szent Korona Szolgálat nem szervezet és nem is lesz az akkor sem, amikor a PAJZS Szövetség névátalakulással felveszi a Szent Korona Szolgálat nevet.

Ezért szeretettel kérek mindenkit, hogy a Szent Korona tagságból eredő kötelezettségüket mindannyiunkért teljesítőket semmilyen körülmények között ne keverjék a társadalom megosztását akarva-akaratlanul előidéző szervezetek közé.

A Szent Korona Szolgálat nem védett név, tehát egy erre vonatkozó taggyűlési határozatot nem ügyészi jóváhagyás, hanem bejelentés-kategória, ezért nem lehet elutasítani.

A Szent Korona Szolgálat nevet felvevő párt választási párt, vagyis nincs tagsága (csak a törvényben előírt eggyel "több mint tíz") és nincs "uralkodó" vezetése. A képviselő kijelölést nem a párt végzi, hanem azok, akikre a képviselet vonatkozik.

A Szent Korona Sejtek előkészítik, kiválasztják a területi (alsóházi, jelenlegi választási törvény szerint: egyéni) küldötteket, akik leginkább alkalmasak arra, hogy településükön megszervezzék és működtessék a szerves egységgé összehangoló önellátást, amelynek indító alapja lehet a Csereklub, ami Települési Önellátó Rendszerré - működtető eszközzé - nőheti ki magát. A megalakult Sejteknek elküldöm azt a településükre vonatkozó "Kérdőívet", amely alapját képezi az igény-lehetőség összhangnak. Az alsóházi képviselők annak a területnek (településnek, településcsoportnak) a vezetői (polgármesterei, vagy polgármesterei által elfogadott képviselői), amely érdekeit érvényesíti a Nemzetgyűlésben (Országgyűlésben).

A felsőház (jelenlegi választási törvény szerint megyei és országos "listák") azokból az emberekből alakul, akik saját nemzetiségük, vallásuk, korcsoportjuk és szakmájuk Alaptörvény-kidolgozásában részt vesznek és/vagy saját társadalmi csoportjuk kiválasztja őket képviseletükre.

Akár alsóházi, akár felsőházi egy Szent Korona Szolgálatot teljesítő képviselőjelölt, jelölésével vállalja (ezt fogadalommal nyomatékosítja), hogy magára nézve nem fogadja el a jelenlegi Alkotmány és egyéb törvények által meghatározott "szabad mandátumot", hanem képviselői munkáját az őt megválasztók előtti teljes nyíltsággal, az ő véleményükkel kifejezett érdekeket teljes felelősségvállalás mellett képviseli, minden idegen-, vagy pártérdekkel szemben, vagyis megválasztásukkor "kötött mandátumhoz" jutnak. Ez alapján természetesen azt is vállalja, hogy az a település (településcsoport) vagy társadalmi csoport, amely őt mandátumhoz juttatta, jogosult mandátumának bármikori visszavonására.

Mindkét kiválasztás-előkészület célja, hogy ne csak jogszerűen (de iure)(1), hanem tényszerűen (de facto) is megvalósíthassa az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a rendszerváltással a hatalomátvételt.

Amennyiben a következő választásig nem lesz meg az Alkotmányozó Nemzetgyűlés minden feltétele (közte 2 millió háromszázezer akaratnyilvánítás), akkor a Szent Korona Szolgálat választási párt nevén indulnak a választáson a fentiek szerint kiválasztott képviselők.

Szeretettel kérem tehát, hogy

azok jöjjenek (de azok jöjjenek!), akik a fentiek szerint teljesíteni akarják a Szent Korona Szolgálatát.

Minden jelenlévőt kérek arra, hogy ismerkedjék meg az alábbiakkal:
- Szent Korona
- Gondoskodó Magyarország
- Gondoskodó Magyarország
- A "demokráciánál" magasabb minőség: Szent Korona Önigazgatási rendszere

1. Akik Szent Korona Sejtet alakítottak vagy tudnak alakítani.
  a./ Kérem, olvassák el az Önellátó Rendszer anyagát.
    Aki további ezzel kapcsolatos ismeretet is akar szerezni, olvassa el az Üzleti tervet. A címek:
    Fejlap
Referencia 1
Referencia 2
Tartalomjegyzék
Üzleti terv szöveges
Pénzügyi terv
  b./ Azoknak a településeknek (kerületeknek) az adatai - közte a "Települési kérdőív" -, ahol élnek olyan emberek, akik aláírásukkal kifejezték akaratukat a Szent Korona Szolgálatára (és eljutott hozzám az akaratnyilvánítás) a http://szksz.hu honlapon szerepelnek. Elérés térképen: megye (Budapest) - választókörzet (vagy kerület) - település. (A térkép karbantartását a jelenleg ismert adatokkal 2008. február 3-án fejezem be.)

2. Akik a Társadalmi csoportok érdekeinek alaptörvényi megfogalmazásában részt vállalva, vagy megyéjük társadalmi csoport szerinti képviselő-kiválasztásában érzik Szent Korona Szolgálatukat.

Társadalmi csoportok:

  Tájékoztatás, kapcsolattartás
  Emberi környezet
    Települések összehangolása
    Jog és közigazgatás
    Kultúra és tudomány
    Egészségügy
    Nevelés-oktatás
    Védelem
    Család
    Nemzetiség
    Vallás
  Gazdaság
    Mezőgazdaság és élelmiszeripar
    Ipar
    Könnyűipar
    Nehézipar
    Energiaipar
    Szolgáltatás
  Közellátó szolgáltatás
  Szociális szolgáltatás
    Idegenforgalom
    Kereskedelem
    Szállítás, közlekedés
    Egyéb (pl. pénzügy)

(Az előkészítő anyagok az Eunyet honlap Könyvtárában a "Miért - mit - hogyan" címe alatt érhetőek el füzet, html, A4 vagy dia formában.)

Az Alaptörvény kidolgozását részterületenként és nyilvánosság előtt végezzük. Egyelőre az Árpádhír tv vállalta fel a nyilvánosság lehetőségét.

Magánközlemény:

1. A "hogyan csináljuk", "mit csináljunk", "egyáltalán csináljunk-e valamit", "az nem jó", "ez nem jó", de "jó az EU" és "jó a NATO", vagy "ha nem is jó, de nincs mit tenni", "mi az a Szent Korona", "kell-e nekünk Szent Korona", "elég a kormányváltás, majd a FIDESZ (vagy Orbán Viktor) megold mindent" kérdésekkel nem foglalkozom.
2. Február 6-a el fogja dönteni, hogy ki az, aki vállalni akarja a jelenlegi érzelmi-értelmi helyzetében a Szent Korona Szolgálatot.
3. Február 6-án kialakul egy munkamegosztás. Amit nekem kell tennem, az a Szent Korona Eszme érvényesülésének biztosítása a területi és a társadalmi csoportok képviseletének kiépítése terén és a politikai elemzések végzése.
4. Február 6-a, az Ismeret-átadó beszélgetések, a társadalmi csoportokban történő alaptörvény-előkészítések elindítása kivételével nem utazom Szegedről sehova, mert a politikai elemzésekre kell időm döntő részét fordítani.
5. Az 500. nappal kapcsolatban meg kell állapítanom, hogy a budapesti Kossuth tér elveszett, de a Forradalom nem! Ez a megemlékezés nem a rendszerváltók, hanem a "mintha"-forradalmárok díszszemléje volt, akikhez semmi közöm.

Kelt Szegeden, 2008. február 2-án.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

(www.eunyet.hu)

A történelemtudomány erre a kérdésre, jelenleg, sajnos, nem tud felelni. Akkor legkevésbé, ha " anonymusi szakszerűséggel!" igyekszik arra választ adni. Tudniillik főként levéltárak anyagából, hivatali aktákból, bírósági tárgyalások jegyzőkönyveiből. S ezekből akarja rekonstruálni a magyar nép múltjának e világhírre emelkedett korszakát. De ezek az iratok, dokumentumok többnyire azok kezenyomát viselik, akiknek lelkét, lelkiismeretét e nemzeti tragédia terheli. Még ma is azoknak harsonáit halljuk, - mert ezek kapnak hatalmas anyagi támogatást, - azokét, akik történelmünk legsúlyosabb, s több évtizedig tartó hazaárulásában játszott sajnálatos szerepüket kívánják fehérre mosni. A fiatal generációk s személyes utódaik előtt pedig titkolni szeretnék felelősségüket.

Igyekeznek olyan hajmeresztő tételeket hirdetni, hogy a Forradalmat voltaképpen egy világméretű összeesküvés provokálta ki, például maga a Szovjetunió, s népünk csak beugrott ennek a provokációnak.
Lényeg az, hogy nem a mi érdemünk 1956, hanem éppen naivitásunk árulkodó jele.

A legnevetségesebb az, hogy a világszerte kommunizmus ellenesnek tartott felkelést (idézem a francia állami televízió, FRANCE 2 kalendáriumát: "1956.október 23. kommunistaellenes felkelés Budapesten") maguk a kommunisták hozták volna létre! Ez szándékos történelemhamisítás!

Történelmi anakronizmus az is, hogy léteztek volna 1956-ban reformkommunisták.

"Reformkommunista" - ez a szó, ez a fogalom, ez a szóösszetétel több, mint tíz évvel később született. A Prágai Tavasz idején, amikor a cseh értelmiség arra gondolt, hogy nem ingerlik a szovjetet, és ezért csak "emberarcú szocializmust" fognak követelni. 1968-ban Prágában voltam nyáron és ott ellenzékiek társaságában latolgattuk a jövőt. Többek közt azt kérdeztem tőlük, hogy miért csak baloldali pártok alakulnak, s egyetlen nemzeti, hazafias programmú párt sem?

- Miért provokáljuk őket? - kérdezte vissza az egyik. - Én egy nemzeti pártnak voltam a háború után vezetőségi tagja. Most meg egy erősen baloldali, marxista pártba léptem be! " Mi bizony tanultunk a magyar 56-ból!"

Ingerülten jegyeztem meg: - S gondoljátok, a szovjet meg nem tanult belőle?

1956-ban a magyar nép nyilt, őszinte volt. Nem köntörfalazott. Emlékezzünk! Amikor kommunista klasszikusokat, Marx-Lenin és Sztálin műveit égették* Budapesten, a nagykörúton, komolyan gondolja akkor valaki, hogy a felkelők, a forradalmárok azokat követték, akik reformkommunistáknak vallották volna magukat? (* Ami indulatos, ösztönös és felesleges volt, de nem megszervezett, mint a göbbelsi könyvégetés.)

Mi nyíltak és határozottak voltunk, s magunk mögött éreztük az egész világ rokonszenvét - még Szovjetúnióban is volt jele ennek - s bátran követeltük a Varsói Szerződésből való kilépést, a többpártrendszert, a semlegességet.

A magyar nép felelősségtudatának az is félreérthetetlen jele volt, hogy nem volt antiszemitizmus sem, de az is, hogy a marxista szocializmust elvetette és undorodott tőle. Mit is mondhattak volna nekünk a "reform-kommunisták"? Azok, akik a Petőfi-Körben pofozták egymást a hatalomért? Mert azokat nem az ország gondja érdekelte, hanem a párton belüli hatalom. Engem, magyarszakos tanár létemre, be sem engedtek maguk közé. Nem voltam párttag. Ahogy Németh Lászlót sem engedték volna be. A párttagok a hatalom újrafelosztásán dolgoztak.

Konkrét bizonyíték áll e tétel igazolására:

A műegyetemen október 22-én este viták alakultak ki, hány pontba foglalják össze követeléseiket? A párttagok 14 pontba foglalták össze, a többség, a többiek, 16 pontba. Az előbbiek 1. pontja a Párt "megújhodását" követelte, tehát ezt tartotta legfontosabbnak és csak a 3. pontban a szovjet hadsereg kivonását Magyarország területéről. A többség viszont az utóbbit helyezte első helyre, mert a Párt támaszának, azaz a szovjet csapatoknak kivonását Magyarországról a nemzet legelső s legfontosabb követelményének tartották.

A párttagok megpróbáltak taktikázni. S ebben a hatalom még ép szervei támogatták őket. Míg a párttagok 14 pontját az Athenaeum Nyomda kinyomatásra elfogadta, a 16-pontot, a túlnyomó többség követelését, egyetlen egy nyomda sem vállalta! Kénytelenek voltak tehát felszólítani egyetemi kollégáikat, hogy mindenki kézírással annyit másoljon le belőle, ahányat tud. Így kellett megoldaniok követelésük közzétételét.
Ezt akarták aztán október 23-én beolvasni a rádióba.

Hol álltak tehát a párttagok?

Az 56-os Intézet százezernél több példányban megjelenő "tankönyvében" ugyan szó esik mindkét változatról, de annak eredetéről, sorsáról, az előbb említettekről, semmi, de semmi!!

Hamisítjuk a történelemet? Magyarország hírnevét mocskoljuk be azzal, hogy a Magyar Forradalom a kommunisták, a "reformkommunisták" érdeme volt. S főként az utóbbiaké, akik nem is léteztek!

A forradalom, kizárólag a magyar nép, az elnyomott és feltámadt magyar nép érdeme.
A történettudomány az írásbeli dokumentumokat nagyra becsüli, s joggal. De gyakran elfelejtik, hogy a teljes magyarországi anyagnak csak a fele áll rendelkezésünkre. S éppen a hamis fele! A többit elpusztították,
megsemmisítették. Hol vannak vajon az önigazgatások, a forradalmi bizottságok, a munkástanácsok megszervezésének dokumentumai?

Pedig már október 26-án jelenti a rádió, hogy gomba módra szaporodnak a munkástanácsok, forradalmi bizottságok, forradalmi bizottmányok. Hol vannak ezeknek jegyzőkönyvei? Hol vannak az üzemek, vállalatok, intézmények írásos anyagai?

Ami kétségtelenül fennmaradt, az a koncepciós perek iratai. S ez vajon mire szolgál bizonyítékul? Arra, hogy Aczél György, aki halála előtt azzal szeretett volna könnyíteni lelkiismeretén Tóth Ilona kivégzésével kapcsolatban, hogy azt mondhatta: "Nem tudtunk semmit sem tenni érdekében. Bevallotta." - S ezzel a per jegyzőkönyvére utalt.

Vagy hol van az a több ezernyi levél, amelyek között sokáig böngésztem november 3-án a Parlament egyik termében, hogy a következő nap, november 4-én, majd beolvashassuk a legszebbeket a rádióba?
Megindító volt olvasni azokat. Olyan írások voltak ezek, mint amilyent minden ember ír egyszer-kétszer életében, amikor érzelmei túláradnak, amikor megindultságának hőfoka szinte elviselhetetlen számára, s tollat ragad, hogy kicsorduló érzelmeinek hangot adjon.

Ma is látom magam előtt az 5 vagy 6 méteres, de keskeny íróasztalt, mely oly annyira púpozva volt levelekkel, hogy egy-kettő le is csúszott, s ott feküdt a földön, a padlón.

Az Országházba küldött levelek legtöbbje verses formában íródott, hazafias költemény - persze nem hibátlan ritmussal. De talán így még meghatóbbak voltak.

Vajon hová kerültek a magyar nép érzelmeinek ezen írásos dokumentumai?

Mi történt 1956-ban?

Nem a diktatúra dokumentumai, hanem az előbbiek, a naplók, a visszaemlékezések adják meg elsősorban a választ. Ezek lehetnének a leghitelesebb dokumentumok, ezek idézhetnék fel az események eszmei, világnézeti rugóit, mely népfelkelésben, forradalomban s végül szabadságharcban teljesedett ki. (Én a forradalom szót használnám elsősorban, mert a magyar nép akkor ezzel az elnevezéssel illette.)

Ezek a viszaemlékezések már csak azért is hitelesek, tárgyilagosak, mert az egész nép egyöntetűen állt akkor a forradalom mellé. A barrikádnak nem volt két oldala. Főként november elseje után nem. Mert valójában azon a napon győzött a forradalom! Az emberek olyan békésen, boldogan jártak az utcán, mintha minden nap ünnep lenne. Úgy emlékszem, hogy azokban a napokban számunkra tisztább, világosabb, fényesebb volt az egész világ.

Csak a hazárulók állíthatják, hogy nem voltunk egységesek.

Azok hangoztatják ezt a hazugságot, akik Márai Sándor szerint nem valami eszmét, hanem a judáspénzt, a zsákmányt féltették. A "testvérharc" kifejezéssel ma is csak ők hozakodnak elő. Persze a szovjet már 1957-ben kezdte hangoztatni ezt a nyilvánvaló hazugságot olyan formában, hogy ők azért avatkoztak be, hogy ne törjön ki nálunk polgárháború. Az ENSZ 1957-es Különjelentése ezt a híresztelést kereken és határozottan visszautasította: "a Magyarországon lefolyt harcoknak semmiképpen sem volt polgárháborús jellegük,.." (XI. fejezet)
És ez nemzetközileg elismert bizonyíték!

Ezt az alattomos, hazug vádat a német autóklub, az ADAC, Magyarországot és hazánkat ismertető tájékoztatójában évek óta, tiltakozásom ellenére, hangoztatja. Kinek a bíztatására teszi? - Az "ország-imázs" intézményének fizetett alkalmazottai, hiába szólítottam fel őket 2001-ben is, nem tiltakoztak.

Sajnos, korabeli feljegyzéseket, naplókat az itthon maradottak, életük védelme érdekében maguk semmisítették meg, nehogy házkutatás alkalmával, vagy családi viszály esetén, maguk ellen szolgáltassanak bizonyítékot. Egészen ritka azoknak a korabeli írásos feljegyzéseknek a száma, melyeket a Magyar Történeti Hivatal őríz, s amelyek regénybe illő módon maradtak fenn. Egy 30 oldalas napló például úgy, hogy írója amerikai rokonainak küldte el levelek formájában, s csak 1990 után kerültek azok vissza az időközben meghalt író fiához, de csak akkor, amikor Magyarországon már ellenforradalom helyett forradalomról lehetett ismét beszélni. Különös érdeme ennek az írásnak az, hogy Rákosszentmihály lakosságának nemcsak egységes gondolkodásáról, teljes egyetértéséről beszél, hanem a különböző korosztályok életkor szerinti magatartását is megkülönbözteti, s itt különösen megható, az idősebb korosztályok óvatosságra intő, de aggódó szeretete a bátor, a merész fiatalok iránt. (Lásd pl. Tihor Péter festőművész levelei.)

A történelemtudomány számára a visszaemlékezések a legdöntöbb anyagok, a leghitelesebbek, a fennmaradt írásos dokumentumokkal szemben. Csak szorgalmazni tudom azt, hogy a résztvevők, a szemtanúk rögzítsék emlékeiket, amíg tehetik.

A magyar nép történelmének talán legdicsőbb, de minden esetre az egész világon tiszteletet és elismerést kiváltó korszakának hiteles történetének megírásához járulnak hozzá. S határozottan fel kell lépni a torzítások, hamisítások ellen!

Átnéztem Gosztonyi Péter német nyelvű "ismertetőjét" a Magyar Forradalomról. Az óvatos történelemhamisítás magasiskolája. Hogyan hihetünk a történelemtudománynak, ha ez olvasható a német nyelvterületen arról a történelmi eseményről, amit mi átéltünk, részesei, küzdőtársai, s áldozatai voltunk?

Meginterjúvol korabeli járókelőket. Meginterjúvol szovjet katonákat. Nem azokat akik átáltak, hanem olyanokat, akik ellenünk harcoltak. Ez helyes is. De nem interjúvolja meg azt a jogászprofesszort, dr. Révész Lászlót, akit a jogi kar forradalmi bizottsága elnökéül választott a Forradalom alatt, akinek azt köszönhette Gosztonyi, hogy múltja ellenére alkalmazták a Schweizerisches Ost-Institutnál, a könyvtárban. Nem interjúvolta meg pedig egy épületben dolgoztak s Révész László természetesen magasabb, és tudományos beosztásban! Még a nevét sem említette könyvében Révész doktornak. (Érthetetlen, hogy a két német folyóirat, a Stern és a Spiegel miért őt, s miért nem Révész professzort kérte fel 1956 állandó szakértőjéül. A színvonalbeli különbség bizonyítására elegendő a Zeit-Bild a Forradalom 20. évfordulójára megjelenő jubileumi számát /11.évf. 22.szám/ átlapozni.)

Amikor az Institut folyóiratában a Zeit-Bildben megjelent a szabadság fogalmáról írt filozófiai elemzésem, négy egymást követő számában, felkerestem Gosztonyit a könyvtárban s elmondtam neki, hogy eredeti naplóm van a Forradalomról. Meglepetésemre nem mutatott érdeklődést. Nem készített interjút sem a Parlamentben 1956. november 3-án és 4-én átélt élményeimről s ott végzett végzett munkámról.

Könyvei azt a hiedelmet kívánták sugallani, hogy a kommunistaellenes, a világot megrázó, s a szovjet hatalmat aláásó forradalom a kommunista párttagok érdeme lett volna, azoké, akik 1953-ban könnyes szemmel, ódákkal, megrázó elbeszélésekkel, érzelgős költeményekkel búcsúztatták Sztálin elvtársukat. (Déry Tibor, Háy Gyula, Aczél Tamás, Kuczka Péter, stb. - Tessék csak elővenni az Írószövetség korabeli folyóiratát!)

Viszont Mindszentyt, Pongráczékat, a Széna térieket (Szabó bácsi), a dél-budaiakat (Oltványi László), tehát a forradalmárokat, csak statisztákként említi, röviden. Azt viszont állandóan, sokszor is említi, hogy az egyetemisták a 14 pontból álló követelést akarták beolvasni a Rádióba. Ez tudatos hamísitás! (Gosztonyi tudta, hogy hamisít, ezért egyetlen egyszer egy 16 pontos követelést is említ, kommentár nélkül, úgy mellékesen. Óvatosságból.) Mindezt nem vitairatként írom, hiszen a szerző már tíz éve, viszonylag fiatalon, meghalt, s meg kell jegyezni azt is, hogy 56 hírnevét igyekezetével kétségtelenül növelte. - De figyelmeztésként szolgáljon az, hogy így is lehet történelmet hamísítani. Így csinálják azt a Kádár utódpárt idősebb tagjai ma is. Így tették tönkre, a várva-várt 50.évforduló méltó megünneplését. Szégyenünkre, az egész világ előtt.

Ezt teszik, véleményem szerint, az állami pénzen létrehozott 56-os ("párttörténeti?") Intézet kiadványai is.
Nem tudok arra időt szentelni, hogy az Intézet és kiadványainak ellenőrzésével és kritikájával részletesebben foglalkozzam, de a Magyar Forradalom olyan értéket jelent a magyar nép számára, hogy megérdemli, olyan kép és történelmi értékelés szülessen róla, amit tanítani lehessen tiszta lelkiismerettel, iskolákban s melyek nem sértik az áldozatok és hősök emlékét.

Visszatérve az ENSZ-dokumentumhoz, mely főként tanúvallomásokon alapul, tehát olyan tényezőkre épít, melyeket 1991-ig nem lehetett eltüntetni, utána pedig meghamisítani. A tanúságot tevők lehettek ugyan elfogultak, ahogy az egész világ közvéleménye is az volt, de emlékezetük a maival szemben frissebb lehetett. Ennek ellenére az a benyomásom, hogy történészeink nem eléggé méltányolják az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett átfogó u.n. KÜLÖNJELENTES-t. A különbizottság tagjait öt semleges állam, nevezetesen: Ausztrália, Ceylon, Dánia, Tunézia és Uruguay delegálta. Első titkárát az ENSZ főtitkára nevezte ki W.M. Johnson személyében, majd másodtitkárát is, P.Bang Jensent. A bizottság 111 tanú kihallgatását rendelte el. Ezen kívül 200-nál több írásos tanúvallomás érkezett be. A különbizottság jelentését 1957.június 7-én a közgyűlés egyöntetűen elfogadta.
Ebben a jelentésben központi helyet foglal el a forradalmi tanácsok, a munkástanácsok központi szerepének emlegetése. "Ezek a testületek néhány nap leforgása alatt jöttek létre mindenfelé Magyarországon." (IX. fejezet)

És ebben különbözött a Magyar Forradalom az 1953-as berlini, az 1956-os póznani és az 1968-as prágai felkeléstől. Ebben rejlik jelentősen hosszabb és szívósabb ellenállásunk titka. (1957 tavaszán még taníthattam a Dolgozók Gimnáziumában. Magyarórán József Attila "Lebukott" című versét így szavaltam:
   

... börtönről, gyárról lehull a lakat.
   Éljen a Szovjet??? A munkástanács!!!
   Testvér, segítsd a lebukottakat!)

A tárgyilagos történetíráshoz nem illik sem pátosz, sem romantika. Elképzelhetetlen az a feltételezés, hogy az egyöntetűen emlegetett egység abból adódott, hogy minden magyar egyszerre, szinte varázsütésre becsületes, igaz ember, hős és nagy hazafi lett. Hát hová tűnt a gátlástalan, a bűnöző, a szemét ember?

Észrevette, hogy kisebbségben és, hogy szem előtt van! Félt. Hiszen gombamódra alakultak ki a kis és áttekinthető közösségek. Munkahelyen, lakóházakban, utcákon, kerületekben, mindenütt. S mindenki tartozott valahová. Nem lehetett eltűnni, meghúzódni. A nap folyamán nyilván többször, több közösséghez is tartoztunk. A bűnözésre hajlók nem mertek cselekedni. A szemét emberek visszahúzódtak és engedelmeskedtek. Alkalmazkodtak.

Ezzel magyarázható, hogy rend uralkodott a győzelmét kivívott Budapesten, s nem kellett hozzá rendőrség!
Ezt a hatékony társadalmi struktúrát a véletlen, helyesebben a szükséghelyzetben uralomra került többségek hozták létre. Eredményessége s nyilvánvaló előnyei arra késztetnek, hogy Forradalmunk e sajátos és világhírünket megalapozó jelenségét az eddiginél alaposabban s ráadásul tudományos szinten elemezzük!

Nemcsak magunknak, hanem minden demokratikus országnak nagy szolgálatokat tennénk vele.

Kérem hát a magyar történészeket, és minden igazságszerető magyart, tegyünk valamit annak érdekében, hogy Forradalmunk történetét ne a ma már valóban meglévő barikád egyik oldalán lévők ismertessék csak.
Hanem mi is. S arányosan! Elegendő példányszámban, idegen nyelven is megjelenő kiadványokkal, államilag elismert tankönyvekkel, s nem utolsósorban volt pártagoktól mentes, független kutatóintézettel. Hiszen ez hozzátartozna a Magyar Forradalom tárgyilagos, igaz történetéhez.

Ezt várja el tőlünk, s jogosan, a magyar ifjúság! - És persze az utókor is.
Nekünk nincs szükségünk hamisításra!

Rőczey J. János

Európa, Genf, 2008. január 29-én.

Aláírásokat gyűjtött a 33 Civil Szervezet

Szombaton délelőtt a Magyar Szociális Kerekasztal 33 civil szervezete Budapesten a Lehel téri piacnál gyűjtötték az aláírásokat az egészségbiztosítási pénztárak magánkézbe adása ellen.

A szervezetek képviselői kitelepített asztaloknál és "lábon" gyűjtötték az aláírásokat reggel 9-től délután 1-ig. Ez idő alatt több mint 1000 ember látta el kézjegyével az aláírásgyűjtő íveket.

A közös civil kezdeményezés résztvevői voltak többek között a:
Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztala
Egészséges Egészségért Egyesület
Élőlánc Magyarországért
Független Városi Szövetség Magyar Egyesület
Levegő Munkacsoport
Civil Jogász Bizottság
Október 23. Bizottság Alapítvány
Gyermeki és Ifjúsági Jogvédő Alapítvány
(MAREVOSZ) Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége
Polgár Info
Szent István Országos Környezetvédő Egyesület
Magyar Kommunista Munkáspárt
Szabad Magyarországért Mozgalom
(KÖZTE) Közszolgálati Műsorszolgáltatók és Társadalmi Kurátorok Egyesülete.

Az aláírásgyűjtés rendbontás nélkül zajlott. Bár voltak hangoskodó ellenzői a megmozdulásnak, az emberek többsége egyetértését fejezte ki a népszavazás kérdésével kapcsolatosan.

Az Albert házaspár kezdeményezte népszavazási aláírások számát a jövő héten - még a február 9-i parlamenti szavazás előtt - hozza nyilvánosságra az EDDSZ és a Liga Szakszervezetek azzal a reménnyel, hogy sikerül jobb belátásra bírni azokat a kormánypárti képviselőket, akik törvény megszavazása mellett voksoltak legutóbb.

Amennyiben mégis támogatják az MSZP és SZDSZ parlamenti képviselői az egészségbiztosítási törvényt, úgy az aláírások folytatódnak az április 13-i határidőig.

Törőcsik Attila
Polgár Info

Olvasói levél: (Polgári Hírszemle)

Hogy milyen veszedelmes, az MSZP 5. hadoszlopának szerepének megfelelo a szélsojobbos internetes média, azt bizonyítja, hogy itteni (amerikai) magyarok kétségbeesetten kérdezték tolem, hogy mi igaz abból hogy Orbán "ismét" cserbenhagyta az erdélyi magyarokat.

A Hazai Hírháló egyik minosíthetetlen, rágalmazó írása két hazugságot is tartalmaz.

Egyik az, hogy "cserbenhagyta" Erdélyt, a másik az, hogy "ismét".

Aki ezt az írást közzétették, azok a liszaboni szerzodés aláírását is kifogásolják, vagyis EU tagságunkat is megkérdojelezik.

Ezek az ostobák vagy csirkefogók - nem tudom, melyik a helyes szó - szóvirágokkal "bizonyítják" hazafiasságukat, a leggyakoribb fedoszavuk, szómágiájuk a "Szent Korona".

Ettol ugyanis illik minden derék magyarnak haptákba vágni magát, és elhinni, amit a koronás ember mond.

Nos, ezek a derék EU,- és Orbán ellenes honfitársaink az EU alternatívája, Moszkva mellett agitálnak.

Orbán gyalázával pedig Gyurcsány mellett.

Persze, ezt nem mondják ki, csak "szentkoronáznak".

Azzal a tiszteletteljes kéréssel küldöm ezt a levelet, hogy a Hazai hírhlóban - senki nem tévessze össze a Polgári Hírhálóval - ilyen hazug, kártékony, a külföldön élo honfitársainkat megtéveszto - írások megjelenhessenek.

A valós az Orbán-Erdély relációban az hír - igazi, nem álhír, Tokés László azt hiszem, elég autentikus forrás ebben a kérdésben állástfoglalni - az, amit itt alább olvashattok: -
Fodor András
*******

A Fidesz elnöke Tokés Lászlóval és Szász Jenovel tárgyalt
2008. február 01. 14:41 | Forrás: MTI

A Romániában idén esedékes önkormányzati és parlamenti választás erdélyi vonatkozásairól is tárgyalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Szász Jenovel, a napokban bejegyzett erdélyi Magyar Polgári Párt elnökével és Tokés Lászlóval, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetojével pénteken Budapesten.

A találkozóról Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetoje és Szász Jeno számolt be a sajtónak.

Szász Jeno, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szembeni alternatívaként létrejött új erdélyi párt vezetoje hangsúlyozta: a romániai önkormányzati választásokon illdomos és kell" a versenyhelyzet, de amíg a magyarság számára fennáll az öt százalékos választási küszöb, az rákényszerít minden politikai felet, hogy párbeszéd útján alakítsa ki a romániai magyarság parlamenti képviseletét.

Hozzátette: közép- és hosszú távon azért küzdenek, hogy a kisebbségek számára töröljék el a választási küszöböt, és szabad verseny alapján doljön el az erdélyi magyarság 7 százaléknyi parlamenti mandátuma.

Szász Jeno - aki a vasutassztrájk miatt mintegy egyórás késéssel érkezett a találkozóra - történelmi pillanatnak nevezte, hogy január 29-én a bukaresti törvényszék elrendelte a Magyar Polgári Párt bejegyzését. Szerinte ez azt jelenti, hogy több mint 17 évvel az 1989-es események után most tudták kiépíteni az erdélyi magyarság számára a demokrácia alaptételét, a politikai pluralizmust.

Olyasmit tudtunk kiharcolni, sajnos az RMDSZ akaratával ellentétesen, amit Magyarországon 1989-ben már elértek - fogalmazott a székelyudvarhelyi polgármester. Azt mondta, 1989-ben Magyarországon "olyan egypártrendszerbeli elvtársak vezették az országot, akik leültek egy tárgyalóasztalhoz és megállapodtak a demokrácia alapfeltételeiben". Hozzátette: azóta eltelt 17 év, a romániai magyarság számára ez nem volt lehetséges, "az RMDSZ-t olyan politikusok vezetik, akik erre nem képesek, mind mai napig elzárkóznak a párbeszédtol".

A nemrégiben lezajlott romániai európai parlamenti választás Szász Jeno szerint megmutatta, hogy a választás szabadsága nem gyengíti, hanem eredményesebbé, sikeresebbé tette a magyar nemzeti közösségeket.

Németh Zsolt elmondta: a Fidesz, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt delegációja a magyar nemzetpolitika helyzetét tekintette át, és kiterjedt a figyelmük arra is, hogy Erdély elott bo egy év leforgása alatt három választás áll: önkormányzati, parlamenti és (2009-ben újra) európai parlamenti voksolások.

A Fidesz nem egy pártot vagy személyiséget támogat, hanem világos nemzetpolitikai elvek alapján tárgyal. A határokon átívelo nemzetegyesítés folyamatát akarjuk segíteni, ehhez keresünk partnereket - jegyezte meg.

A külügyi bizottság fideszes elnöke központinak nevezte a Magyar Állandó Értekezlet újraindítását és Székelyföld területi autonómiájának ügyét pártja Erdély- és Románia-politikájában.

Ha a határon túli magyarok számára van létjogosultsága a területi autonómiának, akkor vitán felül áll, hogy Erdély esetében ezt Magyarországnak hosszú távon támogatnia kell - jelentette ki Németh Zsolt.

STOP

Berta Zoltán
irodalomtörténész elmondott beszéde a debreceni tüntetések 500. napon

Kedves Magyar Testvérek!
Kedves Tüntető Barátaim!

Ötszáz napja zajlanak a tüntetések országszerte, ötszázadik napja tüntetünk mi is azzal a céllal, hogy végre a történelem szemétdombjára kerüljön az a söpredék, amely ma Magyarország kormányhatalmát bitorolja. A társadalom, a nemzet elnyomorítóira, megrontóira és pusztítóira csak mint banditákra és bűnszövetkezetre fog emlékezni az értő utókor, azok pedig, akik ellenük felkeltek, fellázadtak és népmozgalmat indítottak, a történelem örök dicsőségének fényében fognak ragyogni! Mert ők képviselik az igazságot és hordoznak minden értéket, amelyért ötvenhat hősei is kiálltak és szenvedtek, sőt életüket áldozták. Ötvenhatban előzetes szervezkedés nélkül, a méltóságában és igazságérzetében mélyen megsértett nemzet gyönyörű egységben és minden alantas érdek és haszonlesés nélkül, a legtisztább eszmények jegyében robbantotta ki társadalmi forradalmát és vállalta nemzeti szabadságharcát, a világhatalmi gengszterizmussal szemben. Éppen úgy, mint ma. A betört boltkirakatokból semmi nem tűnt el, mert a lélek és az erkölcs igazsága vezette a népet. Éppen úgy, mint ma, amikor mindnyájunkat az emberség és a szabadság legnemesebb törekvései mozgatnak, szemben az ötvenhatot is leverő kommunista gazemberekkel, akik minden embertelenségre készek, akik ma is képesek fizikailag is ölni és gyilkolni. Akik vérbe fojtották szent ötvenhatos forradalmunkat, azok fosztották ki a magyarságot és kommunizálták el minden javát a háború után, s most is ugyanazok - utódaik és tettestársaik - privatizálják el minden maradék vagyonát és tulajdonát, a jóvátehetetlenül eltorzított úgynevezett rendszerváltozás után. A rablómaffia vígan garázdálkodik ebben a banán nélküli banánköztársaságban, államdiktatúrát vezet be minden értelmes szándék és akarat elfojtására, a rettegés fokozására, bármily demokratikus igény kicsorbítására és manipulálására. Erőszakkal és hazugsággal védi a koncot a gyarmati sorba süllyesztett néppel szemben. Attól a néptől fél, amelyet mérhetetlen nyomorba fullasztott, amelynek elemi létére tör az egészségügy, az oktatás, a gazdaság tönkretételével, a kultúra, a média lezüllesztésével. Amely népet egy szerencsétlen, eszméletlenné depolitizált, kiszolgáltatott, állásféltő, fél-állati rabszolga- vagy zombi-tömeggé alázott. Amelynek minden életérdekét semmibe veszi és eltiporja. Egy szava sincs a határon túli magyarság érdekében, már annak autonómiakövetelését is kétségbe vonja, és süketen hallgat, amikor Szlovákiában megerősítik, újraszentesítik a kollektív bűnösség vádját hirdető magyargyilkos, fasiszta-kommunista Benes-dekrétumokat. A szociális igazságtalanság és a trianonista nemzetpusztítás minden gyalázata az ő fejükre száll, a nemzetgyilkos hordára, a népirtó csürhére.

De mi ne ijedjünk meg tőlük. És attól sem, hogy a tavalyi forradalmi láz hőfokát nem lehet évekig ugyanúgy fenntartani. Attól ez még igenis forradalom; és a forradalmi tűz is akármikor újra és újra fellángolhat. Mert azt nem időegységben mérik, hanem az erkölcs, a lélek, a szellem, a tisztánlátás minőségében. A spanyol filozófus, aki nagy hatással volt a magyar népi és nemzeti írókra a harmincasa években, Ortega azt írta, hogy a forradalomnak semmi köze nincs a véres erőszakhoz, mert a forradalom nem más, mint szellemi állapot. Évekig, hosszú ideig is eltarthat, csak a szellemi értékrendjét kell megőrizni, azt, ami előbb-utóbb felőrli az elviselhetetlen, a tűrhetetlen hatalmi rendszert. S még ha leverik, felmorzsolják, akkor is mutatja a helyes utat, nekünk a magyarság önálló, egészséges jövőjét, nem még ha esély is van a győzelemre. Mert ha egyszer mégis megvilágosodik minden tisztességes ember előtt, hogy mit művelnek ma vele, akkor akár egy tollvonással elkergetheti bűnöző zsarnokait. Ma már nem politikai erők, világnézetek, ideológiák küzdenek egymással: hanem egyszerűen az értelem és a tisztesség az aljassággal és a butasággal.

A kormányprogram-kidolgozó államreform-bizottság egyik illusztris tagja nemrég így nyilatkozott (olvasható a Magyar Nemzet Magazin 2006. május 20. számában): "Az oktatással kapcsolatban sincs a racionalizációnak alternatívája. Ne zárjuk be az iskolákat a kistelepüléseken? Az orvosi rendelőket is be kell zárni, a postát is! A biztosítók és a bankok már elvonultak onnan. (...) Az állam feladata, hogy arra ösztönözze az embereket, mozduljanak el onnét, ahol vannak. (...) Aki a kistelepülések érdekeit védi, valójában az ott élők és azok gyermekei ellen beszél." S amikor erre a megdöbbent riporter megkérdezte, hogy "költözzenek el onnan és szűnjön meg a falu?" - akkor így csattant fel: "Persze! Középkori hagyomány, miért kéne fenntartani?" Éppolyan letaglózó arroganciával beszélt, mint ahogy a miniszterelnök is javasolta, hogy akinek nem teszik, el is mehet. Ha Rákosi vagy Ceauşescu tagadva-szépítve haladásnak, modernizációnak becézte a falurombolást, ma ezt tehát már világosan kimondják és írásba is adják. Ennek ellenére ez a nyomorult, "szerencsétlen nép máig sem ébredt rá, hogy ki akarják irtani. A valamikori nagyhatalom fél évezred óta morzsolódik, Trianon már nyilvánvaló átgondolt kísérlet volt az elvéreztetésére" (írta a 2004-es öngyilkos népszavazás utáni keserűségében Fekete Gyula, az a nagy írónk, aki negyven éve küzd a demográfiai sorvadásban szenvedő magyarság megmaradásáért). És Németh László is azt kérdezte már 1943-as híres szárszói beszédében: hogyan "süllyedt 'bennszülött'-té ez a nagy középkori nemzet tulajdon országában"?

Ami ma történik, az előre megfontolt szándékkal, nagy nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett nemzetgyilkossági kísérlet. Lakitelek huszadik évfordulóján ilyen nyilatkozatok születtek 2007 nyarán-őszén, az alapítók egyetértésével: "1987 szeptemberében a súlyosodó válság nyomása alatt, de a megújulás reményében hívtuk barátainkat az első lakitelki találkozóra (...) Közállapotaink nyomorúságosak (...) nemzetközi és hazai érdekcsoportok kiszolgáltatott helyzetbe hozták az országot. A nemzeti vagyon döntő hányada külföldi érdekeltségek és hazai spekulánsok kezére jutott. E vagyon maradékát - például a termőföldet - most akarják kiárusítani (...) A magyar népesség vészesen fogy a Kárpát-medencében, határainkon belül és határainkon túl. A nemzet bizonytalanná lett öntudatában, értékítéletében (...) A magyarnak nevezett kormány nem képviseli a nemzet érdekeit (...) Indokolatlan támadások érik a hazai egyházakat, semmi sem szab gátat a tömegtájékoztatás erkölcsöt és jó ízlést romboló ténykedésének (...) Újra a magyar értelmiségnek, a közélet szereplőinek a feladata, hogy felrázzák társadalmunkat (...) Egyszer s mindenkorra meg kell törni a tegnapi diktatúra uraiból lett nagytőkések hatalmát! A szellem fegyvereinek, nemzeti közösségek mozgósításával. Hódítsuk vissza Magyarországot!"; "az ország javainak végső kiárusítása folyik, a társadalom felső gazdasági és politikai rétegeit átszövi a korrupció, 'reformok' címén a káosz teremtése és az ország népének durva megsarcolása zajlik. Ez a kormány folyamatosan rombolja az egészségügyi, az oktatási-nevelési intézményrendszer egészét, falvakat, kistelepüléseket ítél halálra, ellehetetleníti az önkormányzatokat, és liberális elvekre hivatkozva terrorizálja a közéletet, egzisztenciális félelemben tartja a magyar népet (...) kormányprogrammá tették az országrombolást és a nemzetvesztést. Csendes, de annál kíméletlenebb népirtás folyik, kormányzati vezénylettel, és a társadalom bénultan, tehetetlenül nézi, hogy mit művelnek vele (...) nem politikai pártok, hanem a jó és a rossz küzdelméről van szó (...) Végveszélyben van a magyarság és nemzeti létünk! Életkérdés tehát minden olyan politikai és társadalmi erő összefogása, amelynek valóságos nemzeti és demokratikus célja van".

Magyarság és emberség minden nagy írónk szerint egybeesik és egymást erősítette történelmünk dicső korszakaiban. A tisztán erkölcsi nemzetfogalom, a sorsvállaláson alapuló nemzeteszme jegyében hirdett