Jobbik: Tom Lantos méltatlan az állami kitüntetésre!
2008/01/24 - 12:15 SzKR

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Külügyi Bizottsága szerint Tom Lantost, a Magyarországon született demokrata párti amerikai képviselőt egyáltalán nem jogosítja fel tevékenysége arra, hogy magyar állami kitüntetést adományozzanak neki.

Természetesen érthető, hogy az egy százalékos támogatottságot élvező SZDSZ a - hasonló hasonlónak örül - elve alapján felvetette az amerikai politikus kitüntetését. Mind az SZDSZ, mind pedig Tom Lantos következetesen dolgozik a magyarság érdekei ellen. A liberális párt 2004-ben elutasította a határon túli magyarok állampolgárságának visszaállítását, és Tom Lantos a magyargyűlölő, kommunista román diktátor, Nicolae Ceauşescu kegyeit keresve, az erdélyi magyarok emberi jogait teljesen figyelmen kívül hagyva látogatott Romániába a 80-as években.

A Jobbik ellenzi a demokrata képviselő kitüntetését, hiszen magyarellenes, és egyéb kétes erkölcsű, antidemokratikus megnyilvánulásai (mint amilyen az iraki háború kirobbantásáért tett hazug színjátéka, vagy a Magyar Gárda Egyesült Államokból történő kitiltásának ügye) miatt alkalmatlan hazánk kitüntetésére.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom Külügyi Bizottsága szerint Tom Lantost, a Magyarországon született demokrata párti amerikai képviselőt egyáltalán nem jogosítja fel tevékenysége arra, hogy magyar állami kitüntetést adományozzanak neki.

(Jobbik- Külügyi Bizottság)

Bombagyár TV: Interjú Posta Imrével

Posta Imrével, a Rend-őr-köz-i-gazság című könyv szerzőjével, az ORFK Köztársasági Őrezred elbocsátott pszichológusával arról beszélgettünk, mi is folyik mostanság a rendőrség berkeiben, s mi köze ennek az In-Kal Securityhez. 18 perc döbbenet

http://www.bombagyar.hu/index.php?post=561

Répássy: lehet előrehozott választás a népszavazás után
Klubrádió - 16:16

Nem előrehozott választás a népszavazás - mondta a Fidesz frakcióigazgatója a Klubrádió Plenáris ülés c. műsorában. Répássy Róbert hozzátette: a március 9-i referendumot azonban követheti előrehozott választás. Mint mondta, egy ilyen lépés a kormánypártokon múlna, mert övék a parlamenti többség.

Az MSZP szóvivője ugyanitt azt hangoztatta, hogy csak tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról szól majd a népszavazás, és nem előrehozott választás. Nyakó István szerint Orbán Viktor viszont folyamatosan előrehozott választást is emleget.

Hatszáz veszprémi orvos tiltakozik az egészségbiztosítási reform ellen
A veszprémi orvosok Rácz Jenő koncepcióját tartják követendőnek
Népszava Online - Belpolitika 2008.01.24. | 15:23:25

A veszprémi megyei kórházban összesen hatszáz orvos és ápoló tiltakozik aláírásával az egészségbiztosítási reform, s a kórházprivatizáció ellen; állásfoglalásukat megküldték a megyében élő és onnét elszármazott országgyűlési képviselőknek, arra kérve őket, hogy az egészségbiztosításról szóló törvény újraszavazásakor annak elutasítása mellett foglaljanak állást. Ezt Nagy Attila főorvos, a Magyar Sebész Társaság elnöke, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház sebészeti osztályának vezetője jelentette be csütörtökön Veszprémben tartott sajtótájékoztatón.

Az egészségügy nem politikai, hanem nemzeti kérdés, s úgy véljük, hogy a képviselők nem a pártoknak, hanem elsődlegesen a nemzetnek vannak elkötelezve - hangsúlyozta a főorvos. Véleménye szerint "az eddig bevezetett reformintézkedések többsége totális alulfinanszírozottsághoz, az ellátás színvonalának csökkenéséhez, a az emberek egészségi állapotának romlásához és szervezeti káoszhoz vezetett".

A professzor szerint "bravúr, ha ilyen helyzetben a kórházak vezetése - mint például a veszprémi is - legalább pénzügyi egyensúlyban tudja tartani az intézményét". Az új egészségbiztosítási rendszerre utalva, rámutatott, hogy ha egy kassza zárt és annak nem egy-két, hanem nyolc százalékát fogják adminisztrációs költségre fordítani, akkor kevesebb jut majd a betegekre.

Nagy Attila szerint az az állítás, hogy majd bejön a tőke, merő ámítás abban a szituációban, amikor meghatározták, mennyit vehet be a zárt kasszából, nincs azonban megadva, hogy milyen plusz szolgáltatásért számolhat fel többletköltségeket a biztosító. A biztosítóknak nem marad más út, minthogy a betegeken spórolják meg, hozzák be azt a pénzt, ami a működésükhöz és a profitjuk eléréséhez szükséges - vélte a Magyar Sebész Társaság elnöke.

Érthetetlennek nevezte azt is, hogy sem a sebésztársaságot (sem őt főorvosként) senki meg nem kérdezte, hogy mégis mit gondolnak az egészségügyi, egészségbiztosítási átalakításról. Az elnök "arrogánsnak és lekezelőnek" nevezte azt a stílust, amellyel mindenféle szakmai érvet elvetnek és csak a gazdasági érdekeket helyezik előtérbe. Hangsúlyozta ugyanakkor, az orvosok egyetértenek azzal, hogy változtatni szükséges az egészségügyben, partnerek is lennének, ha "egyáltalán fogadnák a szakmai érveiket". Felhívta a figyelmet például arra, hogy Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója - volt egészségügyi miniszter - jó, elfogadható programot dolgozott ki; ezt egybiztosítós, szolidaritás alapú rendszerre, nemzeti egészségügyi csomagok fokozott bevezetésére és az infrastruktúra előzetes megteremtésére alapozta.

Érthetetlen számunkra, hogy az MSZP választási programjaként is elfogadott és az ellenzék által is támogathatónak tartott Rácz-koncepciót miért vetették el a kormánypárti képviselők - hangoztatta a főorvos.
MTI

Gyurcsány harciasan szembeszállt saját ötletével
2008. január 24., csütörtök 15:30 InfoRádió

Árnyalta korábbi nyilatkozatát a magyar miniszterelnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon arról beszélt, hogy az élelmiszerárak megugrása lehetőséget ad az Európai Unió agrártámogatási rendszerének átalakítására. A nagy visszahngot kiváltó szavait Gyurcsány Ferenc csütörtökön azzal toldotta meg, hogy a változtatás csak 2013 után képzelhető el.

A miniszterelnök a davosi fórum egyik panelbeszélgetésén fejtette ki, hogy az élelmiszerárak megugrása lehetőséget ad az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálatára és átalakítására, mert magas élelmiszerpiaci árak esetén a gazdák kevésbé vannak ráutalva a támogatásra.

Gyurcsány Ferenc hozzátette: az agrártámogatási rendszerből esetleg felszabaduló összegek az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre, a versenyképesség javítására fordíthatók.

A kormányfő szavai jelentős feltűnést keltettek nemzetközi szinten, a Párizsban megjelenő angol nyelvű lap, az International Herald Tribune úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnök új frontot nyitott az európai gazdáknak juttatott évi 56 milliárd eurós uniós támogatásokért folytatott csatában, amely az EU egyik "szent tehenét" érinti.

Magyarországon ennél jóval erőteljesebb volt a reakció, az ellenzék megdöbbenésének adott hangot, a Magosz elnöke szerint a felvetés is azt mutatja, hogy a miniszterelnöknek fogalma sincs az EU agrártámogatási rendszeréről, de több szocialista szakpolitikus és Gráf József mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter sem értett vele egyet, hangsúlyozva: 2013-ig nem szabad hozzányúlni a támogatási rendszerhez.

Váltás csak később

Gyurcsány Ferenc talán az utóbbi hangokat meghallva csütörtökön árnyalta szerdai véleményét, amikor Davosból nyilatkozva a távirati irodának azt mondta: a mezőgazdasági támogatáspolitika nem igazodhat az éves változásokhoz, 2013-ig érvényben kell hagyni, az árak változásától függetlenül. (2013 azért kiemelt dátum, mert akkor ér véget az EU jelenlegi költségvetési időszaka.)

A kormányfő harcias hangot ütött meg saját elképzelésével szemben, hangsúlyozva: "ellenállnánk, hogy beavatkozzon az unió a támogatásokba, csak azért, mert jók az árak".

A miniszterelnök ugyanakkor megmaradt szerdai mondanivalójának magvánál, amikor a nagyobb világgazdasági kereslettel összefüggésben arról beszélt, hogy nem visszafogni, hanem ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy a gazdák a piacból éljenek meg.

Gyurcsány Ferenc kifejtette: a mezőgazdasági politika felülvizsgálata hosszú folyamat, és fontos, hogy ebben Magyarország kezdeményezőként lépjen fel, továbbá figyelembe kell venni, hogy az áremelkedés mennyire tartós.

A kormányfő szerint olyan, rugalmas támogatási rendszerre van szükség, amely hosszú távon is biztosítja a gazdák és az agrárium magas jövedelmi szintjét.

Kapcsolódó cikkek:
    * Gyurcsány: "2008 a sokkok éve lehet"
    * Soros: Teljesen új korszak következik
    * A világgazdaság helyett a Google-party biztosítja a jó hangulatot Davosban

  Ady Endre
    Proletár fiú verse

    Az én apám reggeltől estig
    Izzadva lót-fut, robotol,
    Az én apámnál nincs jobb ember,
    Nincs, nincs sehol.

    Az én apám kopott kabátú,
    De nekem új ruhát veszen
    S beszél nekem egy szép jövőről
    Szerelmesen.

    Az én apám gazdagok foglya,
    Bántják, megalázzák szegényt,
    De estére elhozza hozzánk
    A jó reményt.

    Az én apám harcos, nagy ember,
    Értünk ad gőgöt és erőt,
    De önmagát meg nem alázza
    A pénz előtt.

    Az én apám bús, szegény ember,
    De ha nem nézné a fiát,
    Megállítná ezt a nagy, földi
    Komédiát.

    Az én apám ha nem akarná,
    Nem volnának a gazdagok,
    Olyan volna minden kis társam,
    Mint én vagyok.

    Az én apám ha egyet szólna,
    Hajh, megremegnének sokan,
    Vígan annyian nem élnének
    És boldogan.

    Az én apám dolgozik és küzd,
    Nála erősebb nincs talán,
    Hatalmasabb a királynál is
    Az én apám.

Civil médiafigyelést a Szociális népszavazásig!
Felhívás a Hírháló olvasóinak, és mindenki másnak!

Szívesen szavazunk névtelenül közvéleménykutatásokra, ezt bizonyítja a Hírháló sikeres államformát kezdeményező kérdőíve is. Ám nevünket egy aláírásgyűjtő ívhez már nehezebben adjuk. Még mindig sokan félnek ebben az országban. Nem kéne. Meg kell szabadulnunk félelmeinktől!

Ezért hívom most olvasóinkat, hogy a népszavazásig csatlakozzanak egy Aktív Médiafigyeléshez. Panaszaimat rendszeresen olvashatják a Hírhálósok. Kérem Önöket, tegyük ezt most közösen! A két figyelt adó, ami a legnagyobb befolyással bír az országra, az RTL Klub, és a Tv2. Ezért az ő híradásaikat kell figyelni "reggel, éjjel, meg este".

Kedves Hírháló olvasók! Amennyiben politikai befolyást vélnek e két adó híradásaiban (állandó az MSZP-s, SZDSZ-es befolyás), vagy egyértemű tartalmi, képi manipulációt alkalmaznak a népszavazás tönkretételére, egyoldalúan, nem tényszerűen, nem időszerűen, és nem tárgyilagosan tájékoztatnak, azt azonnal jelezzék a panasz@ortt.hu címen, valamint abban az emailben egyaránt mellékeljék levelüket az Tv2, vagy az RTL Klub egyik emailcímére is! Panaszuk végén írják oda nevüket, és címüket, hogy az ORTT majd postai úton érthesíthesse Önt az eredményről! Panaszaikat küldjék el nekünk is, így a Hírháló szerkesztősége továbbítani tudja azt a közvéleménynek.

Kérek mindenkit, tegyük ezt meg mindannyiunk és a jövőnk érdekében, egészségügyünk érdekében, egészségünk érdekében!

Skodacsek András, Nemzeti Hírháló

Gyurcsány: "2008 a sokkok éve lehet"
2008. január 24., csütörtök 11:07 InfoRádió

Kisebb vihart kavart Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Davosban, amikor a Világgazdasági Fórumon az Európai Unió agrártámogatási rendszerének lehetséges átalakításáról beszélt. A magyar kormányfő blogjában arról is írt, hogy az idei év "különböző természetű gazdasági kihívások, nem egy esetben a sokkok éve lehet" a világgazdaságban.

Nemzetközi szinten is feltűnést keltett Gyurcsány Ferenc a davosi Világgazdasági Fórumon mondott beszéde, melyben a magyar miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy az élelmiszerárak megugrása lehetőséget ad az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálatára és átalakítására.

A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a magas élelmiszerpiaci árak esetén a gazdák kevésbé vannak ráutalva a támogatásra. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, az agrártámogatási rendszerből esetleg felszabaduló összegek az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre, a versenyképesség javítására fordíthatók.

A magyar miniszterelnök blogja szerdai bejegyzésében részletesebben is írt a világgazdaság helyzetéről és úgy fogalmazott: "2008, az előző évektől természetesen nem függetlenül, különböző természetű gazdasági kihívások, nem egy esetben a sokkok éve lehet".

Gyurcsány Ferenc szerint három nagy kihívással kell szembenézni. "Az egyik az energiaárak, a másik a hihetetlen gyorsan növekvő élelmiszer- és mezőgazdasági termékek árainak, a harmadik pedig a - mondjuk úgy - hogy a pénzpiaci "turbulenciák" kérdése. Mind a három mögött komoly regionális okok húzódnak meg, és mindhárom komoly globális hatásokkal rendelkezik.

Az energia- és élelmiszerárak növekedésének hátterében nagyon egyértelműen ázsiai eredetű okok találhatók. Ha egyszerűsíteni akarok, akkor azt mondom, hogy két nagy ázsiai ország végképp megérkezett a világgazdaság globális színpadára. India és Kína kétmilliárd főt meghaladó népességével, folyamatosan magas növekedésével, hatalmas kereslettel lépett fel az energia- és élelmiszerpiacon, jelentősen felborítva ezzel a korábbi egyensúlyt. Ez bizony a globalizáció egyik új hulláma, amelynek következtében a világgazdaság abban tér el jelentősen az előző időszaktól, hogy alapkarakterét már nem elsősorban vagy kizárólag az Amerikából, illetve másodsorban az Európából érkező hatások határozzák meg, hanem létezik egy nagyon erős ázsiai visszahatás is. Nem kétséges, hogy ez jelentősen át fogja rajzolni a világgazdaság térképét, ugyanakkor hatással lesz a szupranacionális intézményrendszer egészére, az ENSZ-től kezdve előbb-utóbb a Valutaalapon, a Világbankon, a WTO-n keresztül több más meghatározó intézményre is.

Ami a pénzpiaci válságot illeti, ennek háttere egészen világos. Az "internet buborék" évtized eleji kipukkanását követően az Egyesült Államokban elindult egy "ingatlan buborék", amely most van kipukkanóban. Ez több százmilliárd dolláros veszteséget okoz nagy bankoknak - ennek nyomán csökken a pénzbőség, növekednek a kamatok, mindenki megpróbálja minimalizálni a veszteségeit. Hatása a csökkenő fogyasztás nyomán az iparágak egész sorára terjed ki, és ebből természetesen következnek a csökkenő részvényárak. Az igazi nagy kérdés az, hogy miként lehet a legkisebb áldozattal kezelni ezt a válságot, és mindez hogyan érinti Európát. Európa ma alapvetően inkább optimista. Nehéz megmondani, hogy ez az optimizmus mennyire megalapozott. Európa azt gondolja, hogy jelentős a függetlensége Amerikától, így ezek a hatások rá közvetlenül kevésbé fognak hatni. Vagy ha mégis, akkor az pusztán csak az európai gazdaság lassulását hozza magával, nagyjából úgy, hogy legfeljebb 1 százalék körüli növekedéscsökkenés lehet 2007 és 2008 között.

Anélkül, hogy különösebben mélyen belemennénk különböző gazdasági elemzésekbe, nyugodtan állítható, hogy ez azért inkább az optimista forgatókönyv. Adja isten, hogy ez legyen végül a reális is, de azért elég jelentős kockázattal is szembe kell nézni" - fogalmaz Gyurcsány Ferenc a blogjában.

Davosban egyebek között a Nabucco gázvezetékről és az azerbajdzsáni gáz európai értékesítéséről tárgyalt a magyar kormányfő és az azeri köztársasági elnök.

Gyurcsány Ferenc és Ilham Aliyev azeri kezdeményezésre találkozott a Világgazdasági Fórum helyszínén.

Daróczi Dávid kormányszóvivő elmondta: a svájci megbeszélésen szóba került egy esetleges együttműködés a MOL és az azeri nemzeti olajtársaság között, a kaukázusi ország emellett jelezte, hogy szívesen vásárolna magyar élelmiszeripari technológiát.

A miniszterelnök korábban találkozott Sali Berisha albán kormányfővel, Tony Blairrel, a nemzetközi közösség közel-keleti megbízottjával, volt brit kormányfővel, Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszterrel és több nemzetközi nagyvállalat vezetőjével is.

Gyurcsány Ferenc csütörtökön többek között Joaquín Almuniával, az Európai Bizottság pénzügyi biztosával tárgyal Davosban.

"Hazug emberrel az vitatkozik, akinek elment az esze"
2008. január 24. 12:36 MNO

Nem lesz a népszavazási kampányban Orbán-Gyurcsány vita, mert a Fidesz elnöke nem vitatkozik bukott és hazug emberrel - jelentette ki Szijjártó Péter. A Fidesz szóvivője az egyik kormányközeli napilapban megjelent hírre reagált, miszerint Orbán Viktor arra készül, a népszavazási kampány végén tévévitára hívja ki Gyurcsány Ferenc MSZP-elnököt.

Orbán Viktor arra készül, a népszavazási kampány végén tévévitára hívja ki Gyurcsány Ferenc MSZP-elnököt - szellőztette meg a Népszava című kormányközeli kiadvány csütörtöki számában. A lap azt is tudni vélte, Orbán azért akar összecsapni riválisával, mert a Fideszben még mindig attól tartanak, hogy számukra ugyan kedvezően alakul majd a referendumon az igenek aránya, ám a részvétel elmaradhat az általuk várttól, így viszont a népszavazás eredménytelenné válhat.

Megszólat Daróczi Dávid is, aki az MTI-nek úgy fogalmazott: egészen biztosan nem a miniszterelnökön fog múlni a vita. "Ha az ellenzék vezére összeszedi a bátorságát, és valóban kihívja egy tévévitára a kormányfőt, akkor Gyurcsány Ferenc ott lesz" - jelentette ki a kormányszóvivő.

Közben kiderült: a lap híre kacsának bizonyult, Orbán Viktor nem áll le vitázni Gyurcsánnyal. Szijjártó Péter így fogalmazott: hazug emberrel az vitatkozik, akinek elment az esze. A Fidesz szóvivője szerint Gyurcsány már régen megbukott politikusként, az ő hazug politikája már a múlt. A Fidesz elnöke viszont szívesen vitatkozik majd az MSZP egy másik politikusával, jelöltjével az előre hozott választások kampányában - fogalmazott Szijjártó.

MIÉP: a sikeres népszavazás a kormány erkölcsi bukását jelenti

Azzal, hogy a köztársaság elnöke 2008. március 9-ée kiírta a népszavazást, a magyarság előtt megnyílt az út a biztonságos, erőszakmentes rendteremtésre - írja a MIÉP csütörtöki közleményében.

Azzal, hogy a köztársaság elnöke 2008. március 9-re kiírta a népszavazást, a magyarság előtt megnyílt az út a biztonságos, erőszakmentes rendteremtésre - írja csütörtöki közleményében a MIÉP elnöke és - megfogalmazásuk szerint - legitim többsége. Ha elsöprő erejű többség mondja ki március idusa előtt, hogy nem kér abból, amit a kormány már bevezetett és beszed, az a kormány erkölcsi bukását jelenti, amelyet kikerülhetetlenül követ a valódi, teljes bukás is - írják.

A kormány máris süllyedő hajó, amelyről kiugranak a matrózok és a tisztek, másik részük meg már vád alatt áll vagy börtönben ül - fogalmaznak. A magyar társadalom előtt most megnyílt a lehetőség, hogy rendet tegyen saját hazájában. A népszavazás hat nappal előbb lesz, mint március idusa. Az öntudatos magyarságnak módja lesz százezres tömeggyűléseken megünnepelni győzelmét és a népszavazás eredményét követeléseivel alátámasztani.

John Smith: A Székely himnusz időszerűsége 2008-ban
2008-01-24 14:55 Jobbik.Net

Sokan nem tudják: az emberi jogokat harsogó, hazug Európai Unió, tétlenül nézi végig a székelyek Ceausescu diktátor által megkezdett, erőszakos beolvasztását a nacionalista román nemzetállamba. Az asszimilálódást még erősíti, és gyorsítja az Európai Unió által gyakorolt hatás, az egyenlőség elve minden Európai Uniós polgár között - ami összhangban van az amerikai felfogással.

Emlékezetes az amerikai delegációvezető Campelmann kijelentése az 1991-es Genfi kisebbségi konferencián, a magyar aggályokra utalva: ,,Asszimiláció? Ez semmi rosszat nem jelent, sőt ez egy nagyon pozitív dolog!"
A másik veszély a kivándorlás. A magyarok kivándorlási száma magas: a nagy háború utáni érvágás után - 1956, kommunista diktatúra - most is túl nagy azoknak a száma, akik elmennek nyugat felé. Erdélyből több mint 500.000 ember hagyta el a szülőföldjét az utolsó 15 évben, Vajdaságban 100.000 - számok, amelyeket a politikusok nem szívesen hallanak, de amelyek bizonyítékul szolgálnak a magyar kormányok kudarcpolitikájáról.
Sokan nem tudják, hogy a 395-ben született, hun Attila királyunk, miután 453-ban elhunyt, fiai - Ellák, Dengizik, Emnedzad, Uzindur, Giemz, Hemak, Imik, vagyis Csaba - távolra vonultak apjuk lakhelyétől. Dengizik 469-ig uralkodott, keletre húzódva Imik új birodalmat alapított a Kaukázus vidékén, az úgynevezett óbolgár birodalmat. Ősök, a legendás Csaba királyfi visszatérését tehát a székelység a mai napig joggal várja az égi csillagösvényen.

Sokan nem tudják, hogy a trianoni országcsonkítás az akkori, nemzetközi jog szerint is törvénybe ütköző volt. Sokan nem tudják, hogy akkor Románia 103.093 négyzetkilométer területet, Nagy Magyarország 31,7 százalékát kapta meg, és 5.257.467 lakost, a hazánk népességének 25,2 százalékát csatolta el, akarata ellenére.
1920. július 1-én Bratianu a román képviselőházban a következőképp szónokolt: "Nem nyughatunk addig, míg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, míg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.".

A 1989-es romániai forradalom - ahol magyarokat vertek, és öltek meg, bebizonyította, hogy Bratianu-nak mindig lesznek követői. Funarok, Meciarok, Sloták.

Sokan nem tudják, hogy a Trianoni status quo megváltoztatható:

Első lehetőség: A Szovjetunió felbomlása: Kárpátalja autonómiájának elsikkasztása: 1991. december 1. és 6., a XX. században a Kárpát medencében magyar szempontból a népek önrendelkezése jegyében két népszavazást tartottak: az elsőt Sopronban 1921. december 14-én, az eltagadott másodikat pedig Kárpátalján 1991. december 1-én. Ekkor egész Szovjetunióban szavaztak a birodalom felbomlásáról. A kárpátaljai magyarok és ruszinok kiharcolták, hogy Kárpátalja autonómiájáról is lehessen szavazni. Az igenek száma 78% volt - magasabb, mint annak idején Sopronban - sőt a beregszászi körzetben 91%-os volt az arány. Öt nappal a népszavazás után Antall József Kijevben aláírta azt a magyar-ukrán szerződést, amelyben egy szó sem esett a sikeres népszavazásról. A magyar-ukrán alapszerződés ratifikációját 1993 májusában "nagy koalicióban" megszavazta a Fidesz is. Mit kellett volna tenni? Ukrajnát nem lett volna szabad addig elismerni, amíg el nem ismeri a népszavazás eredményét, és nem biztosítja Kárpátaljának az autonómiát. Megjegyzendő, hogy Kárpátalja még mindig egy közigazgatási egység és az Ukrajnához 1954-ben csatolt Krím félsziget ma is autonóm státust élvez.

Második lehetőség: Csehszlovákia felbomlása 1993. január 1. A Csehszlovák parlament döntése alapján kettévált Szlovákia. A Magyar diplomácia - Ukrajna 1991-es elismeréséhez hasonlóan - sietett elsőként elismerni Szlovákiát. Antall és Jeszenszky ezt a gyorsaságot tekintette sikernek. Pedig - és ezt még magyar politikai erő nem vetette föl - a II. világháborúban a szlovákok nem győztesek, hanem vesztesek voltak. A Tisó vezette szlovák állam szorosabb kapcsolatban állt Németországgal, mint Magyarország. Szlovákiát nem kellett megszállni a németeknek a zsidó deportálások kivitelezése végett. A háború után azonban a cseh dominanciának magukat alávető szlovákok vesztesből győztesek lehettek. Míg a németeket és a magyarságot jogfosztással sújtó Benes-dekrétumok után a csehek nemzetközi jóváhagyással megkezdték a németek kitelepítését, addig a szlovákok, mint újdonsült antifasiszta győztesek - nemzetközi jóváhagyás nélkül, de cseh támogatással - mintegy 90 000 magyart telepítettek ki otthonukból. Mit kellett volna tenni?: Szlovákiát nem szabad lett volna elismerni addig, amíg nem biztosítja a felvidéki magyarok autonómiáját. A magyar kormánynak ilyen értelmű diplomáciai offenzívát kellett volna folytatni. Szlovákia gyors és feltétel nélküli elismerése is "nagy koalícióban" történt. Jegyezzük meg Benes egykori csehszlovák miniszterelnök fasiszta rendeletei mind a mai napig hatályban vannak, azok részét képezik a cseh és a szlovák jogrendnek. Sajnos az Európai Uniót irányító erőket a II. világháborúban győztes csehszlovákok fasizmusa és annak máig fennálló következményei nem zavarják. Hiszen az EU-ba belépőktől - így a csehektől és szlovákoktól is - megkövetelt ezernyi jogszabály-módosítást tartalmazó jogharmonizációs csomagban a Benes dekrétumok érvénytelenítése nem szerepelt.

Harmadik lehetőség: Szerbia - benne a Vajdaság - 1999-es Amerikai lebombázása: Orbán Viktorék hozzájárultak ahhoz, hogy a NATO Magyarországot felvonulási terepnek használja Szerbia - ezen belül a Vajdaság - szétbombázásához. Mit kellett volna tenni? Nyílvános garanciát kellett volna kérni az USA-tól a vajdasági magyarság autonómiájának háború utáni biztosítására.

Negyedik lehetőség: Románia uniós felvételének megszavazása. 2005. szeptember 26: Magyarországnak csak az erdélyi magyarság autonómiájának biztosítása esetén lett volna szabad megszavazni Románia felvételét. "Nagykoalíciós döntés született ismét". Orbán Viktor és a Fidesz kétszínű magatartása közismert. Trianon nemzeti tragédiáját megkoronázta előbb a kommunizmus négy évtizede majd a kommunizmust követő újkori magyar külpolitika tehetetlensége. Miközben a sors több katonai, politikai és gazdasági lehetőséget is adott a területi autonómiák kivívására a magyar kormányok nem éltek e lehetőségekkel.

Bezzeg élt Ausztria! 1957 tavaszán az osztrák kormány kidolgozott egy stratégiát Dél-Tirol visszaszerzése céljából. Ausztria és Olaszország között nem is voltak államlátogatások, csak 4 évvel az autonómia végleges elismerése után, 1996-ban! Ausztria nem csak az ENSZ elé vitte a Dél-Tiroli ügyet, hanem minden évben az ENSZ közgyűlésben az osztrák külügyminiszter rámutatott a Dél-Tiroli problémára, és hangsúlyozta Ausztria védőhatalmi kötelezettségét. Magyarország ezt mind nem teszi meg. Nem tölti be a védőhatalmi kötelezettségét. Nem viszi a magyarság ügyét a nemzetközi fórumok elé. Az ENSZ közgyűlés foglalkozott a 270.000 Dél-Tirolival, a 9000 gibraltári lakóssal, a ciprusi kérdéssel, de nem az 5 milliós határon túli magyarsággal.

A magyar külügy a magyar kérdést az ENSZ közgyűlésen eddig nem is említette!! Egyszer sem. Vajon ki lesz az első, igaz magyar köztársasági elnök, vagy miniszterelnök, aki a székelyek áldatlan helyzetét az ENSZ-ben felveti?