Törvénymegerősítő népszavazást kezdeményeznek közéleti személyiségek
gondola 2008. január 15. 12:12

Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény népszavazásra bocsátásának parlamenti kezdeményezését kéri az országgyűlési képviselőktől számos közéleti személyiség, köztük Mádl Ferenc, Zlinszky János volt alkotmánybíró, több akadémikus és neves értelmiségi.

"A törvényjavaslat a magyar demokrácia elmúlt 18 éve alatt soha nem látott méretű és erejű tiltakozást váltott ki a társadalomból és az egészségügyi szakma mértékadó képviselőiből. A társadalombiztosítás rendszerével kapcsolatos reform szükségességét az ország teljes lakossága elismeri és kívánja, de a tervezett átalakítás tartalma és módja iránt az állampolgárok több mint kétharmadának nincs bizalma, sőt, azt kifejezetten ellenzi" - írják indoklásukban a felhívás aláírói, majd így folytatják: "A kormány programja - amelynek alapján a választók többsége bizalmat szavazott a jelenleg hatalmon lévő pártoknak - az egészségügy reformjával kapcsolatban kifejezetten új társadalmi szerződés szükségességét hangsúlyozta. Egy ilyen szerződés az abban résztvevők teljes együttműködését és egyetértését feltételezi, a törvényjavaslattal azonban ennek a nagy ívű elképzelésnek egyetlen eleme sem látszik megvalósulni."

Az aláírók hangsúlyosan kérnek minden egyes képviselőt, hogy "esküjéhez híven, a törvény zárószavazásakor lelkiismeretére hallgatva, kizárólag a választók akaratát képviselje." Amennyiben pedig az Országgyűlés ismételten elfogadná a törvényt, "képviselőtársaival együtt indítványozza az Országgyűlésnek, hogy rendelje el. a törvény népszavazásra bocsátását." Ennek a fakultatív, ügydöntő népszavazásnak során a választópolgárok megerősíthetik, vagy elvethetik a törvényt.

Az aláírók biztosak abban, hogy "a népszavazás törvényt megerősítő eredménye az ország lakosságának a hatalomba, és a demokráciába vetett bizalmát visszaállíthatná. A törvényt elvető eredmény viszont. az egész társadalommal és az egészségügyi szakmával kialakított konszenzuson alapuló reform-megoldás kidolgozására ösztönözné az egészségügyi kormányzatot."

A dr. Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese vezetésével megfogalmazott felhívás aláíróinak meggyőződése, hogy "most már nincs más eszköz, amely a társadalmi békét újból megteremthetné, anélkül viszont országunk beláthatatlan útra léphet."

Emlékezetes, hogy neves közéleti személyiségeknek a mostani aláírókkal majdnem azonos csoportja 2007 júliusában tette közzé első nyilatkozatát, amelyben kérték a köztársasági elnököt, hogy az állami vagyonról szóló törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra. Ugyanők 2008. január elsején felhívásban kérték az állampolgárokat, hogy keressék fel országgyűlési képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.

A korábbi felhívások, valamint az országgyűlési képviselőkhöz intézett mostani levél megtekinthető a www.elolanc.hu honlapon.

Orvosok is gyűjtik az aláírásokat
(2008.01.15. 11:11) MOK

Máris megkezdte társadalombiztosítási mentőakcióját az Összefogás Nemzetünk Egészségéért Párt, közismertebb nevén az orvospárt. Gőzerővel gyűjtik az aláírásokat a népszavazáshoz, sőt - mivel nincsenek illúzióik az egészségbiztosítási törvény újbóli megszavazásával kapcsolatban - már elkészültek azzal a beadvánnyal is,

A hippokratészi esküre, illetve az alkotmányra hivatkozva csatlakozott az orvospárt ahhoz a civil népszavazási kezdeményezéshez, amelyet az Albert házaspár indított útjára az egészségbiztosítási törvény életbe lépésének megakadályozására. Az aláírások öszszegyűjtését szakszervezeti konföderációk vállalták, de a múlt pénteken már az orvospárt is jelezte, hogy tagjai segítik a munkát. Az elmúlt hétvégén számos háziorvosi rendelőbe, illetve tüdőgondozóba küldték el az íveket.

A párt egyúttal közleményt is eljuttatott a nyilvánossághoz, amelyben többek között azt írják: a koalíció által bevezetni kívánt üzleti többpénztáras egészségbiztosítási modell szemben áll a gyógyítók hippokratészi esküjével. Lőke Miklós, az orvospárt elnöke ezt azzal indokolta a Magyar Hírlapnak, hogy az üzleti szemlélet erősen korlátozza majd az orvosok gyógyítási szabadságát. Ők arra tesznek ugyanis esküt, hogy tudásuk legjavát állítják a beteg ember gyógyulása szolgálatába.

Ám ha a megalkotásra váró gyógyítási protokollok - vagyis a kórismézés, kezelés és utógondozás kötelező és egységes szabályai - válnak elsődlegessé, az orvos nem tehet többé különbséget például két tüdőgyulladás között, mindkettőt ugyanúgy kell kezelnie. "A protokollokat nyilvánvalóan a költségek ésszerűsítése szabja majd meg, nem a beteg állapota, márpedig nem a betegséget, hanem a beteg embert kell gyógyítanunk" - jelentette ki a doktor. Hozzátette: a gyógyszerfölírás szabályainak szigorítása, a legolcsóbb orvosság rendelésének kényszere miatt már most sincs valódi gyógyítási szabadság, de ezt az új modell tovább szűkítené. Az üzleti többpénztáras rendszerben ráadásul többszörösére növekednek az orvosok adminisztrációs terhei, ami megint csak a beteg ember rovására rabolna el időt és figyelmet a gyógyítótól.

A párt elnöke megemlítette, hogy a múlt szombaton érdekes adatokkal szembesült. A COPD-ről (krónikus elhúzódó tüdőbetegség) tartott tanácskozáson megtudta, hogy a baj megelőzésére, vagyis a dohányzásról való egyéni leszoktatásra Németországban betegenként jelentős összeget áldoz a biztosító. Nálunk is működik leszoktató program, de a magyar orvosok elvben legföljebb ötszáz forintot kapnak egy páciens után, miközben ennek sokszorosát spórolják meg a társadalombiztosításnak. Ráadásul az esetek zömében meg sem kapták az összeget, így - Lőke doktor szerint - többek között ezért szufficites az OEP kasszája. Véleménye szerint ez szégyen, mert jelzi, hogy az egészségpolitika a rendszerváltozás óta elhanyagolja a megelőzést. Kifogásolta azt is, hogy az új törvényben szó sem esik a biztosítás pénzbeni juttatásairól, például a táppénzről, a szülési segélyről.

Az orvospárt nem kételkedik abban, hogy február 11-én ismét megszavazza a parlament a törvényt, ezért tegnap elkészültek azzal a beadvánnyal, amelyet az Alkotmánybírósághoz juttatnak el, szándékuk szerint már a szavazás másnapján. A beadványban többek között a 70/D és E paragrafusra hivatkoznak. Ezek szerint a hazánkban élőknek joguk van a legmagasabb szintű egészséghez, amelyet az állam a társadalombiztosítás és a szociális intézmények révén valósít meg.

Niczky Emőke
magyarhirlap.hu

Az Összefogás Nemzetünk Egészségéért Párt elnökének levele

Április elején megtartható a népszavazás?
2008. január 15., kedd 11:22 InfoRádió

Az Alkotmánybíróság várhatóan két héten belül dönt a népszavazással összefüggésben érkezett kifogásokról, Sólyom László köztársasági elnök tehát már február közepén kihirdetheti a referendum napját - értesült az InfoRádió. Ez azt jelenti, hogy a népszavazást március végén, április elején meg lehet tartani. Az Országos Választási Iroda már decemberben megkezdte a felkészülést, az adminisztráció tehát mindenképpen készen lesz a referendum napjára - mondta az InfoRádiónak az iroda vezetője.

Hét kifogás érkezett a december 17-én meghozott országgyűlési határozatok ellen a népszavazással összefüggésben - mondta az InfoRádiónak az Alkotmánybíróság sajtófőnöke.

Sereg András közölte: az Ab a kifogások ügyét soron kívül tárgyalja majd, a döntés két héten belül, február elején várható.

Elkészülnek

Az Országos Választási Iroda már december közepén megkezdte a felkészülést a népszavazásra, elsőként a szavazóköröket kellett kialakítani - mondta az InfoRádiónak a szervezet vezetője.

Rytkó Emília közölte: most következik a költségvetés részletes meghatározása, és többek között a döntés arról, hogy milyen összegeket kapnak az egyes települések a szavazókörzetek kialakítására.

Jogalkotói munka is vár még az Országos Választási Iroda munkatársaira, hiszen ebben az időszakban kell elkészíteni a végrehajtási rendeleteket, amelyekben meghatározzák, hogy mik az egyes választási irodák tennivalói a referendumra való felkészülés és a lebonyolítás során - tette hozzá a szervezet vezetője.

Rytkó Emília elmondta: a felkészülést biztosan befejezik a népszavazás időpontjáig.

Az InfoRádió úgy értesült, hogy Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybíróság döntése után nem használja ki teljesen a rendelkezésére álló 15 napot, hanem egy hét alatt dönt a referendum napjáról, amit azonnal kihirdet, várhatóan február közepén.
Hanganyag: Herczeg Zsolt

Kapcsolódó cikkek:
    * Nem a Fidesz legyőzése az MSZP célja
    * Mozgósítanak a kisgazdák
    * Horn: Az SZDSZ felveszi a kesztyűt

Dávid Ibolya: új politikára van szükség Magyarországon
2008. január 15. 10:30 MTI

Új politikára van szükség, mert a magyar politika az elmúlt években egy "negatív spirál" foglyává vált - mondta az MDF elnöke a Konzervativizmus a XXI. században című konferencián.

Dávid Ibolya szerint a "lumpen politizálás" azért sem folytatható tovább, mert az intézményekbe vetett bizalom egyre csökken. Mint mondta, akkor lehet kompromisszum a politikai erők között a Magyarországot érintő legfontosabb kérdésekben, ha a pártok szakítani tudnak hatalommániájukkal és be tudják fejezni az érzelmi politizálást. Az MDF elnöke úgy vélte, a konzervativizmus nem a maradiság politikáját, hanem az értékes hagyományok védelmét jelenti.

Hangsúlyozta: az MDF korszerű konzervativizmusa egyesíti magában az angolszász és a magyar konzervativizmus, valamint a kereszténydemokrácia hagyományait.

Dávid Ibolya szerint a Fidesz legújabb programja már nem veti el a konzervativizmust, számos pontján szakít a korábbi "plebejuspolitikával".

Az EU nekünk rossz üzlet!
Lépjünk ki a rossz üzletből!

Nem elég, hogy nemzeti vagyonukat spekulációval elvették tőlünk, de a nettó befizetést jelentő tagdíjon felül az állami bevételeink elvonásával évente 4000 milliárd forintot is kivesz a zsebünkből az EU, ami azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár (a ma született csecsemőtől a legidősebb emberig) évente 400 ezer, havonta 33000, naponta 1100 forint sarcot fizet a gyarmatosítóknak.
Az EU nekünk rossz üzlet!

Miután a megtévesztésünkkel választott Országgyűlés az EU által közvetített idegen érdeket képviseli, többek között ezért is rákényszerülünk arra, hogy saját kezünkbe vegyük saját sorsunk irányítását!

Mit kaptunk az EU-tól?

Fertőzött élelmiszereket az egészséges magyar élelmiszer helyett a multinacionális kereskedőláncokon keresztül. A nemzetfenntartó mezőgazdaság tönkretételét a multinacionális agrár lobbi érdekében. Munkanélküliséget, munkás-kizsákmányolást a multinacionális ipari cégektől.

A városok és falvak ellehetetlenítését a multinacionális cégeknek adómentességet adó adórendszerrel.

A hitelfelvételre kényszerített kis- és közepes vállalkozó vagyonának elárverezését a multinacionális uzsora-bankrendszer gátlástalan profitéhségének kielégítésére.

Ezt adja az EU a többi tagállamnak is. Ezért buktatták meg a rablást törvényesítő EU Alkotmányt Európa nemzetei.

Ismerd meg a valóságot!
Olvasd, nézd és terjeszd a www.szksz.hu, www.eunyet.hu honlapon közzétett kendőzetlen igazságot országunk és a nemzetközi élet eseményeiről, az EU-ról és az EU Alkotmányról!

EGYESÜLJÖN MINDEN MAGYAR ÖNMAGA ÉS A NEMZET ÉRDEKÉBEN!

Pethő István aranydíjas költő
A CSALÁDI SZÖVETSÉG SZELLEMI TÁMOGATÓJA
KI A HAZAFI

Tűnődtem magamban, hogy ki a hazafi
Mert erről keveset lehet ma hallani
Nagy költőink írtak zengzetes szólamot
Ki-ki tehetséggel, ahogyan szólhatott

Én is szolgálhatnék példaképpel erre
Ha volna egy követ, ki példakép lehetne
Ember legyen "Ember", akkor is, ha baj van
Mert, baj akkor van, ha nincs, ki segít bajban

Bajban mutatkozik a "Hazafi" mivolt
A hazafiságra mód most adódott
Na! Most itt a nagy baj! Országunknak baja
Az "Ország Atyáink" sodortak a bajba

Gyárakat eladták! Munkát megszüntették
Ország kirablásért a nagy pénzt eltették
A sok millióval zsebüket megtömték
Sok munka nélkülit utcára kilökték

Itt a váltás idő! Az idő megérett
Az országunk népe leszegényedett
Megnőttek a számlák! Nem tudjuk fizetni
Nem tudjuk a drága kenyeret megvenni

Itt fordul a kocka! Mert kell a segítség
Az elesetteket kell, hogy kisegítsék
A hazafiságnak most jött az ideje
Most kell az "Ember", hogy a lépést megtegye

Most kell a hazafi ki nemzettel, érez
Ki szorult helyzetben is hű a népéhez
Ki nehéz helyzetben is melléjük tud állni
Kisemmizetteknek is reményt tud adni

Szűk a keret! Mondják. De be lehet osztani
Kicsi mellé lehet emberséget adni
Ezzel a kicsi is mintha nagyobb lenne
Kicsit vidámodik az elesett kedve

Ki hát az az ember, ki e névre méltó
Szűkös bár a kerete, de szeretet osztó
Ki az, aki segít a rászorulókon
Bár gondja bőven van, mégis talál módot

Ország atyáink, ki az, kit említsek
Ki az, aki méltó ily megtiszteltetésre
Ki az, ki vállalja országnak gondját
Aki megoldhatja népének a sorsát

Aki erre képes csak az a hazafi
Aki a népének bizalmat tud adni
Ő az, ki "Hazafi"! Mert az, népének él
Népéért ügyködik, túl lépve erején

Szigetszentmiklós, 2008.

Slota nem vállalta a megmérettetést
2008-01-15 12:02 hírTV

A köztársaság védelméről szóló törvény mielőbbi elfogadását kezdeményezi a magyarellenes kirohanásairól ismert Jan Slota pártja. Ezt a párt alelnöke közölte hétfőn egy televíziós vitában, ahol egy révkomáromi magyar vállalkozóval, Bósza Jánossal vitázott, miután Slota nem vállalta a megmérettetést.

Bósza János bejegyzés alatt álló csoportosulása Nomos Regionalizmus Polgári Társulás az úgynevezett Dél-fölvidéki Autonómia Környék, vagyis egy dél-szlovákiai autonóm terület kialakítását tűzte ki céljául. A társulás elképzeléseit a szlovákiai magyar politikai és közélet több-kevesebb fenn- és távolságtartással kezeli.

Bósza a napokban mégis vitára szólította fel a Szlovák Nemzeti Párt vezetőjét. Ján Slota először elfogadta a felkérést, végül pártja első alelnökét, a parlamenti alelnöki posztot is betöltő Anna Belousovová, ment el a műsorba.

A helyenként személyeskedésbe torkolló, az autonómiáról alig szóló vita során a nemzeti párti alelnöke közölte: kezdeményezni fogják a Bósza-féle társulás feloszlatását. A szlovák kormánypárti vezetők mai egyeztető fórumán pedig ismét felvetik, hogy a pozsonyi parlamentnek ideje elfogadni a törvényt a Szlovák Köztársaság védelméről. Ján Slota pártja már tavaly is előállt egy hasonló kezdeményezéssel, akkor azonban a koalíciós partnerek nem támogatták a javaslatot.

Belousovovának egyébként meggyőződése: Bósza mögött valaki áll, aki szerinte a vállalkozót egyfajta „tesztballonként” használja arra, hogy kitapasztalja, miként reagál a szlovák közvélemény az autonómia kérdésére.
(FH)

Dakujeme pekne Slota! Köszönjük szépen Slota!
2008. január 13. Határon túl

A Jobbik Magyarországért Mozgalom örömmel értesült Jan Slota a Szlovák Nemzeti Párt elnökének azon törekvéséről, hogy a 2008-as esztendőt a kettős kereszt évének nyilvánította, és kereszteket kíván állítani egész Szlovákiában.

A Jobbik, mint a magyar nemzeti érdekképviselet legerősebb pártja 2006 és 2007 évi karácsonyi keresztállítási akciójának során is kettős kereszteket állított országszerte. A kettős kereszt a magyar államiság fontos jelképe, amely megtalálható a Magyar Köztársaság címerében, de pártunk 2003-as alakulása során is ezt választotta jelképének.

A turulmadarakkal kapcsolatban pedig a Történelmi Magyarország területén így a Felvidéken is jól megfértek eddig ezer éven keresztül, a turulok és kettős keresztek, ezután sem lesz ez másképp. Reméljük 2008-ban minél több kettős keresztes talapzatot fognak elkészíteni egész Felvidéken az egyre népszerűbb turul szobrok számára! Köszönjük Slotának a magyar nemzeti jelképek népszerűsítéséért végzett fáradságos tevékenységét, pártunk ez irányú missziójának segítését.

Figyelmébe ajánljuk népszerűsítésre az Árpád-házi zászlót is, amely /ezüst-piros/ évszázadokon keresztül biztonságot jelentett Slota őseinek is, hogy nyugodtan pásztorkodhassanak a magyar-lengyel határ közeli Zsolna környékén. Szükség esetén ebből számára, megfelelő mennyiséget küldünk.

Szegedi Csanád
a Jobbik alelnöke és
Gajdos Attila
a szarvasi Jobbik (szlovák nemzetiségű) alelnöke

1849 gyászos vízkeresztjére emlékeznek Nagyenyeden

1849. január 8-án este 11 órakor Axente Sever Csombordnál, a befagyott Maros jegén feleskette embereit, hogy kő kövön nem marad Enyeden. Ezután a város egyetlen tűztengerré változott, ahonnan a menekülők jajkiáltása hallatszott mindenfelől a -24 fokos fagyos éjszakában. A város magyarságának nagy része, kb. 800-an estek áldozatul a vérengzésnek. Ezeknek egy része nyugszik a várfal melletti tömegsírban.

A várfalon található emléktáblán csak ennyi áll: 1849. január 8. Az enyedi magyarok minden évben megkoszorúzzák ezt az emléktáblát, ami alig jelent valamit egyeseknek, de annál többet mond az emlékezőknek. A Fehér megyei RMDSZ 2008. január 13-án 11 órától, a nagyenyedi református vártemplomban ökumenikus istentisztelet keretében emlékezik a vízkeresztre.

Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke
Nyugati Jelen


Eddig a gyászos évforduló alkalmából írt újságcikk. Tekintve, hogy nagyenyedi születésü vagyok, kinek a családi hagyomány szerint egyik felmenöje, mint idös öregasszony, akarata ellenére a várfal melletti tömegsírban nyugszik, kénytelen vagyok néhány gondolatot hozzáfüzni a fentebb olvasható nagyon rövid újsághírhez.

A románok újabbkori beszivárgása majd tudatos betelepedése Magyarország keleti felébe mindig együtt járt a vezetö réteg (pópák és újabban egyes értelmiségiek, politikusok) által céltudatosan megtervezett, kivitelezett és irányított magyartalanítással. Ennek formái - a teljesség igénye nélkül - a következök: a magyarok lemészárlása, elüzése, börtönbevetése és ottani lassú megsemmisítése, kollektív- és egyéni jogai jelentös korlátozása, anyanyelve használatának megtiltása és korlátozása, iskolarendszerénk felszámolása és szükítése, az ugynevezett falurombolás, a vegyesházasságok elösegítése mindenféle módon (vegyes tannyelvü iskolák létrehozása, a magyarnyelvü tanórák csökkentése, az egyetemet végzettek tiszta román vidékre való kihelyezése, stb.). Ezen formákból és módszerekböl mindig azt alkalmazzák, amit a politikai helyzet megenged. Békeidöben, "normális" körülmények között csak a nem feltünö adminisztrativ nyomás az eszközük, de mihelyt háború, forradalom, avagy egyszerüen átláthatatlan bel- és külpolitikai helyzet alakul ki, elöveszik a fegyvereket és következik a fizikai megsemmisítés kivitelezése. Amikor tehát néhány évvel ezelött szép "demokratikus békeidöben" búcsúztatták a végzett teológusokat, Constantinescu román államelnök többek között csupán ennyit mondott: "...Dumneavoastra aveti o misiune istorica in Ardeal...", magyarul: "...Önöknek történelmi küldetésük van Erdélyben...". Többet nem részletezett, de ök is, mi is tudjuk, mire gondolt: ti csak imádkozzatok szép csendben, majd ha eljön az újabb zavaros helyzet, küldjük a parancsot és a fegyvereket. Így volt ez 1990 márciusában Marosvasárhelyt, 1944 öszén Szárazajtán és Északerdély-szerte több faluban, 1918-ban a Barcaságon, Székelyföldön majd késöbb Erdély-szerte és Kolozsvárott, söt ezután a megszállt Duna-Tisza közén is, 1849-ben Kolozsvár, Torda, Alsófehér vármegyékben és egyebütt, 1784-ben a Nyugati Érchegységben. Így lett az 1848-ben még majd tiszta magyar falu, a Gyulafehérvár melletti Magyarigen (mai nevén Ighiu) "egy nap alatt" román falu, ahol manapság csupán a templom, 10 (tíz)-nél kevesebb helybeli magyar, valamint a temetöben porladó nagyszülök, szülök, és csecsemök csontjai emlékeztetnek az egykor virágzó többszáz lélekszámú magyar közösségre. Így lett az 1944-ben még majd színtiszta magyar Kolozsvárnak mára csupán kb.18 % magyar lakója, Marosvásárhelynek pedig kb. 45%. Így néptelenedett el a Mezöség és fogyatkozik jelenleg is Erdély magyar lakossága.

A következö kihívást a színmagyar Székelyföd jelenti e románságnak, ahol szintén már rég folyik a megkezdett aknamunka. Utaljunk itt a világháború elötti és a mostani ortodox templomépítésekre, ahová a híveket úgy toborozták, hogy ha a székely atyafi áttért a keleti vallásra, elengedték börtönbüntetését; emlékezzünk a területi-adminisztrativ változtatásokra, amikor színmagyar vidékeket csatoltak többek közt például a moldvai Bákó megyéhez, gondoljunk a székelyudvarhelyi "Cserehát" ügyre: ördögien fondorlatos módon sikerült betelepíteniök a székely anyavárosba román apácákat és gyermekeket.

A logika a következö: üsd, vágd, amikor erre lehetöség adódik, máskor pedig tipord a magyarokat csendesen csupán a félhomályban - nappal pedig színészkedj egy "európai demokrata" ruháiban, hisz idövel mindent elfelejt a világ! És így igaz: ki emlékszik rajtunk, magyarokon kívül ma már a földvári haláltáborra, a szárazajtai baltás lefejezésekre avagy a határon lelött, illetve onnan elhurcolt és dobrudzsai pszihiátriai intézetben "elkezelt" 16-17-éves lányokra, kiknek egyetlen bünük csupán az volt, hogy magyarul énekeltek, avagy igen közel bicikliztek a román-magyar határhoz?

Sajnos, a magyarirtó Horea, igazi nevén Nyikula Ursz nevezetü "malefactor" 1784 októberében elhangzott szavai ma is érvényesek a nacionalista, minden áron románosítani akarók és az általuk megtévesztettek szemében (akik közé természetesen nem sorolhatjuk az egész románságot):
"Atyánkfiai! Megelégelte az Isten és a Felséges Császár a ti sanyarú raboskodásotokat, melyböl eddigelé a Pogány magyarságot szolgáltátok, melyre nézve a Felséges Császárnak az az izenete és parantsolatja tihozzátok, hogy soha többé földesurat ne tsak ne szolgáljatok, hanem Fejér vártól fegyvert vévén, az én vezérségem alatt az uraságot, nemességet és magyarságot mind eltöröljétek, vagyonjaikat magatok közt elosszátok, tsak a szénát, búzát és zabot hadván meg mindenütt az ö Felsége táborozó szükségeire nézve." (lásd Udvarhelyszék levéltárában, Iratok, 1784. 124. cs. 37 sz. alatt Alexius Szentpáli Nagyenyedröl keltezett levelét).

Nó, hogy a magyarságot mind eltöröljék, ez természetesen nem fog menni nekik, ebben bizonyosak lehetünk. Hisz tapasztalhattuk, hogy az utóbbi évszázadok majd mindenik magyar kormánya (tisztelet a kevés kivételnek) magyarellenes tevékenységet folytatott, a csupán maga erejében és hitében bízó nemzet pedig minden adódó alkalommal talpra állt. Minél nagyobb volt az elnyomás, annál nagyobb lett a nemzet egészséges reakciója.

Napjainkban azonban sokkal bonyolultabb a helyzet. Az ellenség barát képében rombol, módszere a megtévesztés, hazugság és agymosás. Egyszerre támadja a társadalmat, családot és az egyént, méghozzá minden elképzelhetö módon és szinten. A gonosz kiválasztotta saját helytartóit és bebetonozta öket a hatalomba, ezek pedig a kommunisták által már agymosott "csonkamagyarok" tömegeivel próbálják dalolva megásatni azok sírját. A "második magyar tanácsköztársaság" ilyenirányú tevékenysége sem fogja azonban meghozni az általuk olyannyira remélt eredményt! Biztosíték erre az elszakított területek magyarságának erös nemzettudata, valamint az ott és az anyaországban kibontakozó egészséges polgári önszervezödés.

v. szárazajtai Bakó Árpád

Koszorúzás - Január 12. 11 óra 30 perc

Szép számmal gyűltek össze érdeklődők civilek a Hadtörténeti Intézet udvarán, a budai Várban. De egyenruhások, nemzetőrök és a Pannon Nemzeti Gárda tagjai is felsorakoztak, Ekrem Kemál György /Nemzeti Erők Szövetsége/ meghívására, aki kezdettől fogva támogatója, segítője ennek az alakulatnak.

"Természetesen" nem múlhatott el botrány nélkül ez a megemlékezés sem. Mivel Gyuri bátyánk, az 56-os hős fia hivatalos meghívóval rendelkezett, de ennek ellenére is csak nagy nehezen engedték meg, hogy koszorúzzon a Nemzeti Gárda és a Nemzeti Erők Szövetsége.

Az ünnepséget harangszó, majd szavalat után Dr. Lugosi József ezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgatója nyitotta meg.
Őt Fórizs Elemér nyugalmazott honvéd. százados követte, aki a csekély számú túlélők nevében beszélt.

Megemlékezett az 1943-as doni csata 65. évfordulóján a tragikus sorsú II. Magyar hadsereg tagjairól. A 200 000-es nagyságrendű összevont hadtestet ezen a napon támadta meg a többszörös létszám, fegyverzet és páncélos túlerőben levő sztálini vörös horda.

Díszsortűz után a jelenlévők katonai tiszteletadással megkoszorúzták a doni hősök emléktábláját, majd ezt követően az udvar másik helyén levő női alakulatok, tábori egészségügyi dolgozók táblája előtt folytatódott a megemlékezés.

A hivatalos tiltás ellenére természetesen a Nemzeti Gárda és a Nemzeti Erők Szövetsége tisztelettel hajtott fejet a haza hősei előtt és közösen helyezte el a koszorúját, amelyen a "dicsőség a hősöknek" feliratú díszszalag szerepelt. A PNG elnökségi tagja, Szügyi István, 4 danos karate mester, egy óriási nemzeti lobogót terített a koszorúk elé.
Megható jelenet volt...........
Koszorú koszorú hátán sorakozott az udvar hosszában. Minden jelenlévő emlékezett azokra a katonákra, akik szó szerinti halált megvető bátorsággal szálltak szembe az ellenséggel muníció, kötszer, hadtáp és mindenféle utánpótlás nélkül, zömében nyári egyenruhában.

A tisztelgők több szervezet, polgári és katonai szerveződés képviseletében rótták le kegyeletüket. Jelen volt a POFOSZ ugyanúgy, mint a Nemzetőrség, a honvédség egyes alakulatnak képviselői, veterán szövetségek és a hagyomány őrzők szintén.

Az ünnepséget tábori lelkész-tisztek által elmondott imádságok zárták.

A végén is volt gond, sajnos. Ezzel egyfajta keretbe foglalva az egész rendezvényt.

Az összes kegyeleti tárgy elhelyezése után egy erősen jordán pozitív hölgy, mivel nem látta a szódásszifon vastagságú szemüvegén sem a szalagok feliratait, ezért ahelyett, hogy lehajolt volna, a lábával rugdosta azokat. Jól érthetően jelezve a közelben állóknak, hogy mit jelentenek neki a nemzeti szimbólumok.........
Az egyik megemlékezőt úgy kellet lefogni, hogy ne mutassa meg egy-két pofon segítségével, hogy merre van az előre........

Reméljük hogy rövidesen eljutunk oda, hogy semmilyen rendezvényről nem tiltják ki a Pannon Nemzeti Gárdát, vagy más hazafias szervezetet sem!

Illetve, ha a nemzeti szimbólumainkat bárki bármilyen formában gyalázza, akkor az ugyanolyan bűnnek számítson, mint Amerikában, Franciaországban vagy mondjuk a balkáni Szerbiában.

Mivel mindkét dologtól még sajnos nagyon messze vagyunk, ezért tovább kell küzdenünk a globális magyar szabadságért!
Így búcsúzóul egy bajtársunktól vett jelmondatot idézünk:

"Kitartás, mert csak győzhetünk!"

Ekrem Kemál György- Nemzeti Erők Szövetségének Elnöke
Poszpischek Tamás- Pannon Nemzeti Gárda Elnöke