Malina Hedvig: Igazam van, mégsem megyek vele semmire
2007-08-25 11:33 hírTV

Nagyon bántja Malina Hedviget, hogy a vele történtek élesen megosztják a szlovák társadalmat. A magyar egyetemista lány erről a megverésének első évfordulóján adott exkluzív interjúban beszélt a szlovákiai magyar napilapban, az Új Szóban.

Az elmúlt egy év tapasztalatait úgy összegezte, hogy ma már tudja, mindig az erősebb győz, mert a gyengének nincsenek meg az eszközei saját igaza bizonyítására.

Az évforduló előtt egy nappal közölt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek fele a verésben ugyan nem kételkedik, de Malina Hedvig verziójában igen.

Csak az emberek 12 százaléka hiszi el, hogy a magyar lányt valóban szlovák bőrfejűek verték meg. Ugyanennyien gondolják azt, hogy támadói magyarok voltak.

*** ********************************************

Németh Zsolt: Kínának mi lehetünk Európa kapuja
2007. augusztus 24. Angyal Ágnes - FigyelőNet

Az emberi jogok helyzetéről és gazdasági együttműködésről is tárgyalt az Országgyűlés Külügyi bizottsága tíznapos kínai látogatásán. Mint Németh Zsolt, a testület elnöke lapunknak elmondta, Kína a világ harmadik legjelentősebb gazdasága, így fontos a rendszeres kapcsolat.

Az Országgyűlés Külügyi bizottsága Németh Zsolt (Fidesz) elnök és Szabó Vilmos (MSZP) alelnök vezetésével tíz napot töltött az ázsiai országban: Pekingbe, Xianba és Tibetbe látogattak el. Mint Németh Zsolt a FigyelőNetnek elmondta, bíztató, hogy rendszeressé váltak a magyar-kínai találkozók (a bizottság tagjait többek között a parlament alelnöke is fogadta), hiszen - emelte ki a politikus - Kína ma megkerülhetetlen világpolitikai tényező. Ráadásul hihetetlen fejlődésének köszönhetően a harmadik legjelentősebb gazdasággal rendelkezik.

"A gazdasági kapcsolatok szempontjából fontos, hogy Kína úgy tekinti Magyarországot, mint egy kaput az Európai Unió felé. A jövőben valószínűleg még több kínai brand fog Magyarországon megjelenni, és a turisztikai együttműködést is igyekszünk szorosabbá tenni" - hangsúlyozta a bizottság elnöke. Németh Zsolt kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarországnak a jogállamiságot és az emberi jogokat kell képviselnie a Kínával való tárgyalások során, és reményét fejezte ki, hogy Gyurcsány Ferenc szeptember 2-i látogatásakor - amikor az elnökkel találkozik - is ezt fogja követni. "Emiatt volt fontos, hogy ellátogattunk Tibetbe. Ez is jelzésértékű volt, de valamennyi tárgyalás során napirenden tartottuk az emberi jogok kérdését" - mondta Németh Zsolt.

A látogatás konkrét eredményei között a politikus kiemelte: felvetődött egy Kőrösi-Csoma Sándor-emléktábla felállítása Tibetben, illetve megállapodtak egy testvérvárosi együttműködésről is Győr és Xian között.

Kapcsolódó témák
Németh Zsolt: alibi külpolitika folyik
Jót tehet a gazdaságnak a kínai magyar évad
Kína az oroszokkal hadgyakorlatozik

*** ********************************************
A megszorítások érzékelhető hatása az oktatásra

A megszorítások áldásos hatásának következtében több mint félezer közoktatási intézmény szűnik meg szeptembertől jogutód nélkül, mivel az önkormányzatok tragikus anyagi helyzetük miatt képtelenek fenntartásukat biztosítani. Így fordulhatott elő az a áldatlan helyzet, hogy van olyan diák, aki ma még nem tudja, hol fogja tanulmányait folytatni szeptembertől.

Másrészt az iskolabezárások ki nem mondott rejtett célja a pedagógus elbocsátások egyszerűbb lebonyolítása és a bértakarékosság szem előtt tartása. Ugyanis a régi intézmény dolgozóinak, így automatikusan megszűnik a jogviszonya. Ennek hatására az igazgató a régi tanári gárdából az új iskolába, azt vesz fel, akit akar, míg leépítéskor figyelembe kellene vennie az intézményben eltöltött évek számát is, mégpedig az idősebb pedagógusnak magasabb a fizetése.

A megszűntetéssel tehát elérhető, hogy egy 100 fős, vegyes életkorú tanári gárdát felmondási idő nélkül 50 fős fiatalokból álló, olcsón dolgozó csoporttá apasszák. Az idén 10-12 milliárd forintos forráskivonás sújtja a közoktatást, ami azt jelenti, hogy bizonyos évfolyamokon 20-25 százalékkal csökken az állami támogatás mértéke.

Az új tanév kezdetével lép életbe a tanárok kötelező óraszámemelése is, amelyről még tavaly döntött a Gyurcsány-kormány a megszorítás részeként. Ennek a lényege, hogy a pedagógusoknak az eddigi 20 kötelező óra helyett 22 órát kell megtartaniuk, miközben fizetésük egyáltalán nem növekszik. A döntés előreláthatólag több ezer tanár elbocsátásával jár majd, mivel a tanárok egyrészére nem lesz szükség.

Azok a pedagogusok akiknek, megmaradt a munkahelyük sem járnak jobban, mivel a többletmunkát nem fizetik ki nekik. De legrosszabbul azok a tanárok járnak, akik eddig is több órát tartottak a diákoknak. Nekik eddig pluszpénz járt ezért a munkáért, ettől fogva azonban ugyanannyi munkáért, mint eddig, kevesebbet visznek majd haza.

Tehát megállapítható az, hogy az oktatásra mért megszorítások miatt tovább fog romlani az oktatás színvonalának mértéke. Ugyanis az a megmaradt színvonal is a múlté válik, ami jellemezte még eddig oktatásunkat.

Budapest, 2007. augusztus 25.

Harangi Fülöp sk.
Kisgazda Polgári Kör-KPK
elnöke

*** ********************************************
Pénzbüntetés a jussa annak a fogorvosnak, aki nem szedett vizitdíjat

2007/08/25 - 12:57 SzKR

Egészségbiztosítási ellenőrzést kapott az egyik kunhegyesi forgorvos azután, hogy a Hír Televízió beszámolt arról, a doktor kezdettől fogva bojkottálja a vizitdíjat. Várhatóan 370 ezer forintra büntetik, amit nem kíván befizetni.

Kezdettől fogva bojkottálja a vizitdíjat a kunhegyesi fogorvos, amiről tájékoztatja is betegeit.

A rendelő ajtajára kifüggesztett táblán az áll, dr. Nagy Levente magyarellenesnek és alkotmánysértőnek tartja a 300 forintos egyéni hozzájárulást, ezért nem szedi be.

Tiltakozását az egészségbiztosító a közelmúltig tudomásul vette, nem büntette meg, hanem hiánytalanul folyósította neki a havi pénzt, amiről két hete számolt be a Hír Televízió.

A riport közlése után néhány nappal a doktor ellenőrzést kapott a Szolnok-megyei egészségbiztosítási pénztártól. "Kiszámolták tételesen, hogy a két körzetben, amit ellátok, hány betegtől nem szedtem vizitdíjat, és ez alapján fogják megállapítani a büntetést. Ez az egyik körzetben 1581 beteget jelentett szám szerint, a másikat, ahol helyettesítek, annak a papírjait elvitték az önkormányzathoz. Ez a büntetés abszolút nem fog változtatni a hozzáállásomon, itt tisztáztuk, hogy a vizitdíjat továbbra sem fogom szedni."

Nagy Leventének várhatóan 375 ezer forintról érkezik majd befizetési csekk. A fogorvos kijelentette: nem fogja kifizetni a büntetést.
(HírTV)

Október 23-án ezreket esketne a Magyar Gárda
2007. augusztus 25. 18:28 | Forrás: MTI

Letették esküjüket a Magyar Gárda tagjai szombaton, a budapesti Szent György téren. Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda elnöke sajtótájékoztatóján azt közölte: október 23-án ezreket kívánnak felesketni tagjaik sorába.

A Budai Várban tartott rendezvényen 56 gárdista mondta el esküjét. A fekete egyenruhát és mellényükön árpádsávos címert viselő gárdisták katonai alakzatban, dobszóra vonultak a köztársasági elnöki palota melletti térre. Az esküt követően a felesketett gárdistáknak az okleveleket Für Lajos, az Antall-, illetve a Boross-kormány volt honvédelmi minisztere adta át. A gárdisták oklevelük átvételekor úgy köszöntek: "Nemzetemet szolgálom".

Pörzse Sándor, a Magyar Gárda egyik alapítója úgy fogalmazott: a Magyar Gárdát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hívta életre, akkor, amikor "a magyarságnak már nincs hova hátrálnia". A gárda "felkiáltójel" kíván lenni, hogy akik a nemzet megsemmisítésére törekednek, fellépjen ellenük, így a magyar kormány magyarellenes megnyilvánulásai ellen is határozottan tiltakoznak - mondta a televíziós újságíró hozzátéve: a gárda gerince kíván lenni a majdan létrehozandó nemzetőrségnek.

Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta: nyitott, tiszta arcú, hazáját féltő emberek tesznek esküt, akik "a szeretet láncával fognak össze" a "Sátán, vagyis a jelenlegi kormány és az ötven év kommunizmusa" ellen, ezért méltónak tartotta, hogy az avatási rendezvényen az 56-os forradalom jelképévé vált lyukas nemzeti színű zászló is megjelent.

Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda elnöke az avatási ceremóniát követő sajtótájékoztatón azt mondta: terveik szerint október 23-án több ezer új tagot esketnek fel, eddig kétezren jelezték belépési szándékukat. Hozzátette: "közösségi hálóként" minden megyében és a fővárosban létrehozzák a szervezetüket.

Elmondta: a Magyar Gárda harcot hirdet a globális nagytőke és hatalom ellen, amelynek célja, hogy ne nemzetek, hanem pusztán fogyasztók legyenek a társadalmak.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy utcai tüntetéseken feladata lesz-e a Magyar Gárdának, hogy "rendet tartson, vagy a rendőri agresszió ellen fellépjen", úgy válaszolt: amennyiben a rendezvények szervezői megkérik, elképzelhetőnek tartják, de nem kívánnak mindennapi pártpolitikai célokba beleavatkozni.

A távirati irodának a Magyar Gárda elnöke azt is elmondta: a fővárosi Szent György téren a korábban elhangzottakkal ellentétben mégis 56 gárdista tett esküt, a már alaki kiképzésen részt vett tagok közül egyiküket péntek este gázpisztollyal arcon lőtték, ezért szombat reggel kellett személyét pótolni.

Arra a kérdésre, hogy más jellegű kiképzésben, beleértve a fegyverismeret és lövészet elsajátítását is, részesülnek-e a gárda tagjai, azt mondta, egyesületük "törvényes keretek között" működik, de arra kérik tagjaikat, hogy magánszemélyként lőtereken szerezzék meg a honvédelmi ismereteket, mivel a sorkatonai szolgálat eltörlése miatt erre nincs lehetőségük.

A felesketett gárdatagok számára megtiltották a nyilatkozattételt, így az MTI kérdésére nem kívánták elárulni, miért érezték fontosnak, hogy belépjenek a gárdába, illetve mely városból, megyéből érkeztek.

Az MTI információi szerint a sokan érkeztek Szabolcs-Szatmá