Szőnyi Bartalos Mária
Magyarország
HÖLGYEIM ÉS URAIM!
AMI MAGYAR BELÜGY, AZ MAGYAR BELÜGY!

A címsor nem véletlenül íródott részemről úgy, ahogy!
Mindenkit - hangsúlyozom: MINDENKIT! - emlékeztetek arra, hogy nincs joga egyetlen országnak és egyetlen nagyhatalomnak sem beavatkozni Magyarország belügyeibe!
Minden ország vezető politikusait kérek arra, hogy szíveskedjenek távol tartani magukat a magyarországi belügyektől, és véleményükkel, tanácsaikkal ne akarják befolyásolni a tanácstalan magyar miniszterelnököt, ugyanis egyetlen külföldi politikusnak sincs joga beavatkozni hazánk belügyeibe. Márpedig a Magyar Gárda és a Honi Gárda megalakulása MAGYAR BELÜGY!

Miért fél a gárdistáktól a magyar miniszterelnök? Talán nem érdeke, hogy Magyarország belső védelme stabilabb legyen?
Miért fél Európa a magyar gárdistáktól? Hiszen több országban is jelen vannak gárdák!
Miért fenyeget Amerika? Milyen jogon és milyen alapon? Náluk is van gárda!

Tessenek elárulni: Csak nem le akarják rohanni Magyarországot? Csak nem el akarják tüntetni a térképről? Attól félnek, hogy a gárdák ezt, az általam feltételezett szándékukat meggátolnák?
Hogy mitől támadt ilyen extrém gondolatom? Mert úgy viselkedik Magyarország miniszterelnöke - és mindannyian külföldiek, akik ellenzik a gárdák megalakulását -, mint az a gyermek, akinek elvették a játékát.
Hát, ne tessenek gyermeki módon játszadozni velünk, magyarokkal!

Tisztelettel figyelmükbe ajánlok négy sort a Nem halni kell című versemböl:

"Nem halni kell, de élni ma már!
Életet adni s gyermeket.
S nem gyermeteg gondolatokkal Sírba küldeni hitet és nemzetet."

Mindezek után újra kérem önöket, hogy maradjanak továbbra is tiszteletre méltó külföldi politikusok és külföldi országok vezetöi, de ne avatkozzanak bele Magyarország belügyeibe!

Komárom-Szőny, 2007. augusztus 24.

1. *** ********************************************
EZERÉVES MAGYAR ÉVFORDULÓ
amelyről a média hallgat...
Forrás: radio.hu Vasárnapi újság, 2007. augusztus 19.

Szent Imre herceget, és az ugyanúgy 24 esztendőt megélt Szent Erzsébetet a nagyvilágban jól ismerik, és mindkettejüket ünneplik. Most évfordulójuk kapcsán talán itthon is többet hallhatunk felőlük, jobban megismerheti a fiatalság. Róluk, és Szent Istvánról kérdezte Spányi Antal püspököt Molnár Pál.

Spányai Antal: - Szent Imre mindössze 24 évet élt, és ebben a 24 évben az emberi élet teljességére eljutott. Hiszen az nem az évek nagy számával arányos, hanem azzal, amit az ember önmagában tud megteremteni. Megtanult parancsolni önmagának, kivívta a belső szabadságát, tudott, és mert feladatot vállalni, és azt teljesíteni. Szent Imre ezen az úton járt, és ezért fontos, hogy a mai fiatalok elé is oda állítsuk, mint ezer éven keresztül mindig tettük a fiatalok elé Szent Imrének az alakját, az ő személyiségét. Fontos, hogy a fiatalok fohászkodjanak hozzá, kérjék az ő segítségét, tekintsenek rá, mint egy lehetséges példaképre, hogy megtalálják azt a boldogságot, amit keresnek, de amit csak azon az úton lehet megtalálni, amit Jézus úgy mondott, hogy aki az életét meri elveszíteni, az megtalálja azt.

Rip.: - Szent Imre ezer éve - mondja az önök kiállításának címe, és a magyar katolikusság az idén egy nyolcszázas évfordulót is ünnepel, Szent Erzsébet születését. Ez a különleges jubileumi év adhat-e lendüeltet ahhoz, hogy ezeknek a fiatal magyar szenteknek a kultusza újra éledjen idehaza?

S. A.: - Egészen biztos. Szent Erzsébet is a magyar történelemnek egy csodálatosan varázslatos személyisége. 200 évvel később született, mint Szent Imre, és ő is csak 24 évet élt. De ebben a 24 évben minden benne volt. Egy boldog, gondtalan kisgyerekkor. Benne volt egy érdekes felnövekvő gyerekkor, ami már Wartburghoz köti őt, Lajosék udvarában nő fel. Aztán egy csodálatos tiszta szerelem, egy nagyon boldog házasság, és ott van egy talán kicsit összetört özvegyasszonynak az élete, aki mindig tud a társadalom perifériájára lökdösötteknek reményt adni, segíteni. A maga kezével ápolta a nyomorultakat, személyiségével közvetlen közelről tudta fölemelni, és biztos sokszor gyógyuláshoz segíteni azokat, akik erre rászorultak. Ez a 800 éves évforduló, amit világszerte ünnepelnek, különösen Németországban, ez ráirányítja a figyelmet az önzetlen, felebaráti szeretet gyakorlására, ami a szeretetet gyakorlónak békét és örömöt ad.

Rip.: - A Szent Imre ezer éve című kiálítás prospektusában olvashatjuk, hogy Szent Imre kultuszának emlékei Nápolytól Firenzén át Zágrábig, Bécstől Áhemen keresztül egészen Brüsszelig kimutathatók. Mit együnk, hogy Békéscsabától Győrik, Nagykanizsától Nyíregyházig is kimutathatók legyenek ezek az emlékek?

S. A.: - Fontos, hogy Szent Imrének igazi alakját állítsuk oda a fiatalok elé. A ránk maradt ábrázolásai elsősorban a barokk kortól kezdve származnak. Ezek a barokk Szent Imrék egy kicsit kitekert testtartásban lévők, egy liliomszálat szorongató ifjút mutatnak, akinek sima haja a vállára bodorodik. Hát ez kevés. De, ha látjuk Szent Imrében azt a férfias alkatot, aki a korának a legkeményebb sportját űzi, hiszen egy vadkanvadászat majdnem azt mondom, hogy kétesélyes sport volt abban az időben.

Rip.: - Az ő sorsa éppen ezt mutatja.

S. A.: - Ezt mutatja az ő sorsa. Ez a férfias Szent Imre olyan volt, hogy István, az apja bátran bízhatta rá a határok védelmét, és ő képes volt megvédeni a Szent István-i orszára törő német hadakkal szemben. Erőteljes fiatalember volt, aki a maga férfiasságával tud példát adni minden korok, minden jóra törekvő emberének.

Rip.: - Az európai legenda úgy tartja, hogy Amerigo Vespucci szülei Itáliában a Szent Imre-kultusz hívei voltak, és fiuknak is ezért adták az Imre, az Amerigo nevet. Ha így nézzük, Szent Imre közvetve Amerika névadója. Alkalmat ad-e ez arra, hogy ne csak a kárpát-medencei magyarok, hanem a tengerentúli magyarok is egy kicsit legyenek büszkébbek magyarságukra ebben az évben?

S. A.: - A magyarok éljenek a föld bármely pontján is, azt hiszem, Szent Imréről megemlékeznek. Ausztráliától Dél-Amerikáig, Észak-Amerikáig, Kanadáig Európa különböző pontjain, vagy akár Ázsiában nem feledkeznek meg erről az évfordulóról. És talán jó érzés egy olyan fiatal szentre visszagondolni, aki az ezer év távolából mindig aktuális buzdítást, időszerű példát tud adni minden korok minden emberének. Mert hiszen ezekben a nagy Árpád-házi szentekben az a csodálatos, hogy ők nem a világ egy kis zugába beszorult életet tudnak szépen megélni, hanem ők olyan életet éltek, talán mondhatom nagystílűen, amely az egész emberiség számára tud tanítást adni. Minden magyar legyen büszke Szent Imrére, és minden magyar bárhol is él a világban, bárhova is sodorták a mi sokszor tragikus történelmünk viharai, legyen büszke Szent Erzsébetre.

Rip.: - Minden magyar? Tehát ez az Európában is párját ritkító ezeréves jubileum ok arra, hogy a nem hívő magyarok is legyenek büszkék Szent Imrére?

S. A.: - Az Árpád-ház szentjei emberségben nőttek naggyá, és emberségben emelkedtek ki a saját környezetükből. Ezért büszke lehet rá egy olyan ember is, aki a hitnek az örömét nem ismeri. És nagyon jó volna, hogyha ezeket a közös értékeket hívő és nem hívő egyaránt mintegy közös nevezőt tudnák tekinteni. És Árpád-házi szentjeink köré tudnánk gyűlni. Ha tiszta szívvel szemléli az életnek azt a teljességét, amit e két fiatalban, Imrében, Erzsébetben meg tudunk csodálni, akkor azt hiszem, hogy a hívő megerősödik a hitében, a nem hívő pedig olyan értékekkel gazdagodik, amely az ő szívét is szebbé, ragyogóbbá, értékesebbé tudja tenni.

Rip.: - Szent Imre a királyságunkt megalapító Szent Istvánnak volt a büszkesége. Augusztus 20-án Szent Istvánt ünnepeljük. Az ő idejében is megosztott volt az ország, mégis erőt mutatott, hiszen a ránk törő ellenséget katonailag visszavertük. Ez a fajta uralkodási stílus, amely a megosztottság ellenére is erőt mutat, és az idegen érdekek ellen megvédi a magyar érdekeket, ez üzen-e valamit nekünk mai magyaroknak?

S. A.: - Szent István, amikor szemléljük, a legnagyobbat, akkor elsődlegesen azt a morális, erkölcsi tartást kell benne szemlélni, amely őt egész életében jellemezte. A maga uralkodását szolgálatnak tekintette. Felelős szolgálatnak egy néppel, egy országgal, egy általa megszervezett államisággal szemben. Ez az erkölcsi alap, az az igazi erő, ami ezt az országot hosszú időn keresztül megtartotta. Ezért nekünk mindig Szent István erkölcsiségéhez kell visszatérnünk, és ezért lesz örök példa minden korok minden magyar állami vezető számára, de minden magyar ember számára Szent Istvánnak nagyszerű alakja.

Mv.: - Önzetlenség, felebaráti szeretet, állhatatosság, férfiasság. Ezekre, a már lassan kiveszőfélben levő erényekre is szüksége lenne a mostani világnak. Erről beszélt Spányi Antal püspük Szent Imre és Szent Erzsébet jubileuma, és Szent István ünnepe alkalmából Molnár Pál mikrofonja előtt.

*** ********************************************
A fehér világ jövője a XXI. században
Guillaume Faye

Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai helyzetben, mint ma, amikor történelme legsúlyosabb fenyegetésével szembesül, és nem tud róla, vagy inkább nem akarja meglátni. Az európaiakat gyorsan és tömegesen elözönlötték, megszállták és gyarmatosították a déli népek és az iszlám, és egyedül a saját hibájukból alávetették magukat az Egyesült Államoknak, amely kíméletlen gazdasági háborút folytat ellenük.

A demográfiai összeomlás általános elöregedéshez és egyes korcsoportok elfogyásához vezetett, a mesterkélt optimizmusba bújtatott dekadens és nihilista ideológiák ugyanis szabályszerűen "kiherélték" az európaiakat, miközben kulturális és oktatási hanyatlás, primitivizmus és anyagiasság kerítette őket hatalmába. Európa a világ beteg embere, és a politikai osztállyal együtt az értelmiségi elit is közreműködik ebben az etnikai öngyilkosságban. Szerintem ugyanis nem "bevándorlásról", hanem gyarmatosításról és invázióról van szó, amely megváltoztatja Európa biológiai és etnokulturális alapját, ugyanakkor úgy vélem, hogy nem kell engedni a reménytelenségnek, mert a harc csak most kezdődött el, és az azonos eredetű népeknek össze kell fogniuk.

Az idegen invázió demográfiai mérlege rettenetes Franciaországra és Európára nézve egyaránt. (...) Nyilvánvalóan a vezető osztályok úgy tesznek, mintha nem látnának semmit. Matematikailag a fehér faj világszerte hanyatlik, az USA-t is beleértve. Azt mondják, hogy a technológiai felsőbbség orvosolja ezt, de én nem hiszem. Szerintem az embereken kívül nincs más gazdagság. Egy civilizáció mindenekelőtt azon alapul, amit a rómaiak germennek neveztek: az etnobiológiai talapzaton, amely a kultúrát és a civilizációt táplálja.

Ezt a tömeges etnikai inváziót a hatvanas évektől kezdve szándékosan provokálta ki a marxista és trockista elvektől megfertőzött jobb- és baloldali politikusok nemtörődömsége, az olcsó munkaerőre éhező gyáriparosok kapzsisága, az értelmiségiek befolyása, akik "többfajú társadalmat" követeltek az emberi jogok vallásának parancsára, amelynek gyökerei az e