A JUSTITIA BIZOTTSÁG TÉNYFELTÁRÓ ÉS ELEMZŐ VIZSGÁLATI ANYAGA, AZ 1956-OS SZOVJET KATONAI INTERVENCIÓRÓL

KÉSZÍTETTE A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE JUSTITIA BIZOTTSÁGA:
Prof. Dr. Bokor Imre, dr. Csendes László, Csukás Irén, Hiripi Lajos, dr. Léh Tibor, Péteri Attila Árpád, Szabó Béla.
A részanyagokat összeállította: dr. Bokor Imre és dr. Léh Tibor.
A CD képanyagot válogatta: Szabó Béla és László Ferenc.
A szakirodalom gyűjtésében segédkezett: Csukás Irén.
A jóvátétel összegét 2007-árfolyamra átszámította: Alakszainé dr. Oláh Annamária.
Közreműködött: Kéri Edit és Lévay Atilla.

LEKTORÁLTÁK:
dr. Balsai István, Fekete Pál, Kállai Eszter, Nemes Lajos, dr. Padányi Márius, dr. Pákh Tibor, Vanek Béla.

A JUSTITIA BIZOTTSÁG ÜLÉSEIN A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉT KÉPVISELTE:
Patrubány Miklós elnök és Rácz Sándor tiszteletbeli elnök, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke.

P R E A M B U L U M

A Kárpát medencében honalapítóvá vált magyarság történelme, dicsőséges és tragikus események sorozatát tartalmazza. Hazánk geostratégiai helyzetének következtében, a szláv és a germán népek "tengerében" (érdekszférájukban, ütközési zónájukban), gyakran keveredett konfliktusba szomszédaival, valamint - a szomszédait is támadó - (mongol, török) hódítókkal.

A kis népekre jellemző "vis maior" helyzetekben, Magyarország is átmeneti vagy tartósabb szövetségre lépett egyes nagyhatalmakkal (törökökkel, osztrákokkal, németekkel, szovjetekkel), felelt a következményekért (l.: I. és II. világháborúkat), nem egy esetben irreálisan magas árat fizetve azért, mert elkerülhetetlenül belesodródott a világuralomra törő birodalmak között kirobbant konfliktusokba.

Történelmi tény, hogy a magyarság soha nem kezdeményezett és nem indított hódító háborúkat, nem akart más népeket leigázni, jogos érdekeit békés úton kívánta rendezni, ugyanakkor függetlenségének vagy területi integritásának védelme érdekében, gyakran ragadott fegyvert, idegen hódítók és/vagy hazai kollaboránsaik ellen.

A mongolok (tatárok) és (főként) a törökök elleni szabadságharcaink gyakorlatilag Nyugat-Európa védelmét is szolgálták, és ez a "védőbástya" jellegű missziónk olyan hatalmas vérveszteséggel járt, hogy a törökök kiűzését követően, a magyarság korábbi - Angliához és Franciaországhoz közelítő - lélekszáma, az egyötödére csökkent!

A Habsburgok elleni 1848-49-es forradalmunk és szabadságharcunk újabb megpróbáltatások elé állította népünket, ugyanakkor helytállásunkra jellemző, hogy az osztrákok csak I. Miklós cár 200 ezer fős intervenciós seregének köszönhették, hogy Magyarország nem szakadt ki a birodalomból.

Az I. világháborúban (1914-18), a vesztesek oldalán, bennünket ért a békeszerződésben megállapított legsúlyosabb retorzió: elvesztettük területünk 71,4 %-át, lakosságunk 61,8 %-át, és a Népszövetség Jóvátételi Bizottsága - jóvátételként -, 200 millió aranykorona megfizetésére kötelezte a kivérzett, kifosztott és megcsonkított hazánkat.

A II. világháborúban való részvételünket (1941-1945) újabb területelcsatolással és dollár-százmilliók kifizetésével büntették a győztesek, de a legnagyobb büntetést az jelentette, hogy a Szovjetunió megszállta hazánkat, bevezették az egypártrendszerre és a proletárdiktatúrára támaszkodó szovjet (bolsevik) rendszert, és évtizedekkel visszavetették mezőgazdasági, ipari, kulturális, kereskedelmi, közúti, vasúti, távközlési, mikroelektronikai és számítástechnikai fejlődésünket.

1956-ban, a szovjet névre átkeresztelt orosz hódítók, cári elődjük hagyományaira támaszkodva, kb. 200 ezer fős, állig felfegyverzett hadsereggel verték le a helytartójukként idetelepített Rákosi-Gerő-Farkas és bandájuk ellen kirobbant forradalmunkat, valamint az agressziójuk ellen kibontakozott szabadságharcunkat.

Elsöprő (létszámban és harcitechnikai eszközökben megmutatkozó) erőfölényük birtokában szétlőtték Budapest egyes negyedeit, főútvonalon lévő épületeit, tönkretették útvonalaink többségét, számos városunk laktanyáit és középületeit, repülőtereinket, lezárták a nyugati határainkat, kollaboránsaik bevonásával akadályozták, elfogták vagy legyilkolták a nyugatra menekülők egy - máig is tisztázatlan számú - részét.

A szovjet szuronyokkal létrehozott Kádár-féle bábkormány felállításával és kollaborálásával,- további személyi és anyagi veszteségek közvetlen vagy közvetett okozói voltak, mivel az "összkomfortos" sztrájk kirobbanása (valamint az abból eredő anyagi károk), illetve a nyugatra menekült, mintegy 200 ezer főt kitevő emberveszteségünk, az agresszorok számláját terhelik, nem elfelejtkezve arról sem, hogy tevékenyen közreműködtek Kádár véres megtorlási akcióiban.

Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy az ún. Kádár rezsim konszolidációját követően (vagyis 1957 májusától kezdve), miért volt szükség megnövelt létszámú szovjet ("ideiglenesnek" címkézett) csapatok állomásoztatására hazánkban, és milyen költségkihatással volt ez a magyar népgazdaságra?

Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió a forradalmárainktól elszenvedett erkölcsi, ideológiai, anyagi és személyi veszteségei ellenére, még hosszú ideig konzerválta a hatalmát, ezért a szocialista tábornak nevezett, a Kremlből irányított társadalmi "képződmény" szétesését követően, csak most kerülhetett sor arra, hogy megvizsgáljuk a hazánk ellen elkövetett szovjet agressziót, és kártérítési igényeink tételeit.

Az emberiség történelmében lezajlott mintegy 14 000 háborút (fegyveres összetűzést) lezáró 8 000 békeszerződés többségéből megállapítható, hogy a "hadisarc" (kártérítés vagy jóvátétel) nagyságrendjében általában a győztes fél döntött, de nem számított ritkaságnak, hogy a szemben álló felek megállapodása alapján rendezték le ezt a kérdést.

A jelen dolgozat összeállításának az a célja, hogy hiteles dokumentumokra (íratok, képanyagok, vázlatok, stb.), valamint számításokra és tanúk tényanyagaira támaszkodva,- feltárja az '56-os forradalom és szabadságharc azon fontosabb történéseit, amelyek a hazánk ellen végrehajtott szovjet katonai intervencióval kapcsolatosak. A begyűjtött és feldolgozott anyagok alapján pedig, konkrét javaslatokat (ajánlásokat) rögzítsen az anyagi kártérítés indoklására, illetve értékére, megjelölve az intervenciót kitervelő (kiagyaló) és megvalósító (konkrétan támogató), velük kollaboráló államokat (utódállamokat), szervezeteket, illetve azokat a személyeket, akiktől elvárható lenne, hogy szóban vagy írásban megkövessék a magyar népet.

Teljes dokumentum letölthető: www.nemzetihirhalo.hu/jovatetel.doc

*** ********************************************
Mucsi Mikós: Nyílt levél Morvai Krisztinának
2007.08.19. FÚSZ

Kedves Morvai Krisztina!

Lassan egy éve követem megkülönböztetett figyelemmel azt az emberfeletti erőfeszítést, munkát, melyet egyértelműen az Ön nevével párosítanak, és amellyel a hazai, ellenzéknek becézett megélhetési társulatnak lenne kutyakötelessége foglalkoznia, amennyiben érdekelné az "urakat" morzsányit is, mi zajlik valójában közéletünkben, na meg az utcán.

Az Ön által elnökölt, jogászokból álló bizottság az "ellenzék" feladatát átvéve védi a rezsim rendőrsége által szétlőtt, megvert és egzisztenciálisan ellehetetlenített magyar testvéreinket. E honfitársaink közül jó néhány éppen a Fidesz által szervezett október 23-ai megemlékezés közben(!), és azt követően vált az azóta is egyre erősödő diktatórikus elnyomás áldozatává. Ahogy az "ellenzék" vezére otthagyta a gyurcsányista pribékeknek megvezetett táborát, Ön úgy kelt védelmére véreinknek szinte már a következő napon, erkölcsi és morális mélységekbe taszítva az álnemzeti politikusi garnitúrát. Ők persze ezt nem így érzik, mert ahogy a szocionista kormány nem ismeri e két fogalmat és annak tartalmi tölteteit, úgy az "ellenzék" is csillagos ötösre vizsgázva bizonyítja rendületlenül a nemzet képviseletére s vezetésére abszolút alkalmatlan mivoltát.

Ön finom és kedves hölgy létére megmutatja a gyáva parlamenti padkoptatóknak, hogyan is kell fellépni a magyarokat zsigerileg gyűlölőkkel és kisemmizőkkel szemben. Annak idején a szemkilövető, nyomorgató és megfélemlítő magyarellenes rezsim, jó szocionista módra azonnal beüzemelte médiahengerét, és Ön valamint Tisztelt Jogásztársai eltaposására indult, mely azóta is tart. Azonban ellenálltak, mi több, fokozták befektetendő energiáikat! Így történhet, hogy a ballib gépezet egyre nyikorgóbb hangot hallat, aminek egyenes - az Ön által végzett elképesztő munka - következménye az ártatlan véreink folyamatos felmentése és ártatlanságuk kimondása. Ami, higgye el, ma, a megszállt, szétlopott és társadalmilag atomjaira szaggatott, bűnözők által irányított, sárba taposott Csonka Magyarországon hatalmas eredmény!

Igen, hatalmas, mert sokaknak visszaadta a reményt, hogy nem lehet minden gazságot elkövetni ellenünk! Nem szabad félni, hátrálni, mert minden egyes hátrafelé megtett lépés a demokratikus diktatúrát, a még gyurcsányista klánt erősíti. Nincs már hova hátrálni, mert a fal már most véresre dörzsöli a magyarul érzők és gondolkodók, a Mi hátunkat. Önnek még arra is jut figyelme, hogy egyes hazánkban jelen lévő mamutcégek hogyan is bánnak azokkal a magyar emberekkel, akiknek extraprofitjukat köszönhetik. Ön sokadszorra bizonyítva elszántságát s bátorsá