Igen tisztelt tüntetők, kedves barátaim!

El
őször is elismerésemet szeretném kifejezni és gratulálok Önöknek, hogy most már több mint fél éve kitartanak, tüntetnek és tiltakoznak az egyre lehetetlenebbül alakuló politikai helyzet ellen, hogy nem hagyják megfélemlíteni magukat, hogy nem fáradnak el, hogy nem ülnek otthon, kényelmesen hátradőlve, hanem civilkurázsit mutatnak.

Ez az, ami hi
ányzik ebben az országban. Egy hihetetlen, sohasem látott apátia, közömbösség látszik. Bénult helyzetben, sokkállapotban van az ország, - mint a nyúl a kigyó előtt rémületében kővé meredten várja, hogy megeszik őt, úgy passzívításba merevedett az ország. Az október 23-i brutalitások nem tévesztették el hatásukat.

A jogtalans
ág ellen védekezni kell. Ellenkező esetben minden jogtalanság újból és újból jogtalan helyzetet szül. Ez történik most Magyarországon. Sikeres álomban ringatja magát a kormány, folytatja a demokráciaellenes intézkedéseket, folytathatja a nemzet- és népellenes törekvéseket, tovább folytathatja a diktatúra alapjának a kiépítését.

Kedves t
üntetők, kedves barátaim!

Tudatosan haszn
áltam a diktatúra veszélyének fogalmát. Ez nem túlzás. Több jel is erre mutat. A kétségtelen jel a gyülekezési szabadság korlátozása, és ezzel összefüggésben a véleményyílvánítás szabadságának csorbítása. A véleménynyílvánítás szabadsága, a gyülekezési szabadság, beleértve a tüntetéshez való jogot, minden demokrácia alapja, minden demokratikus rendszernek a pillére. Véleménynyílvánítási jog nélkül nincs demokrácia. Ez a jog nem csak a magyar alkotmányban szerepel, hanem az Európai Emberi Jogok Egyezményének 10-ik és 11-ík cikkelye definiálja ezeket a jogokat és azt is szabályozza, mely felsorolt esetekben, milyen törvények alapján szabad ezeket a jogokat korlátozni. Az Európai Emberi Jogok Egyezményét mint a Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződést, be kell tartani. A magyar kormány többszörösen és súlyosan megszegte ezt az egyezményt. Jogtalanok voltak a tüntetés-feloszlatások, jogtalan volt a gazdatüntetés megakadályozása és jogtalan volt a kordon felállítása a Kossuth téren. A gazdatüntetés megakadályozása és a kordon felállítása ráadásul törvényes alap nélkül történt, az éjjel villámgyorsan felállított közlekedési jelzőtáblákat és a Kossuth téri kordont minden törvényes alap nélkül állították fel és ezzel azt az Emberi Jogok Egyezményében rögzített alapvető normát szegték meg, hogy a gyülekezési jogot csak törvénnyel szabad csökkenteni.

A mostani gy
ülekezési törvény nem felel meg az Európai Emberi Jogi Egyezménynek, amennyiben a tüntetés bejelentés hiányában megengedi a feloszlatását. A bejelentés hiányosága semmilyen esetben sem, - mindegy hogy spontán vagy nem spontán tüntetésröl van szó - adhat okot a feloszlatásra, hanem csak esetleges pénzbírságra. Itt sok félreértés van a tüntetők között is. Számtalan nemzetközi bírósági itéletben lehet ezt olvasni. A strassburgi Emberi Jogi Bíróság és a luxemburgi Európai Bírósag helyesen az "in dubio pro libertate" elvéből indulnak ki, elismerve ennek a jognak a kiemelkedő jelentőségét.

Att
ól tartok és az eddigi információk arra utalnak, hogy a tervezett gyülekezési törvény módosításával csökkenteni és nem bővíteni akarják a gyülekezési jogot, ami továbbra a szabadságjog és ezzel együtt a demokrácia csökkentését jelentené.

Ez nem v
életlen. Minden diktatúra így kezdődik. Minden diktatúra fél a szabad véleménynyílvánítástól. Minden diktatúra fél a néptől. Emlékezzük csak; Hitler is így kezdte. Hitler első intézkedése 1933-ban a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog csorbítása volt. Így kezdődött. És ne felejtsük el: Hitler is demokratikus választásokon jutott hatalomba. Ezért nem lehet ismételten és hangosan követelni, ami német területen hangzik el: "Wehret den Anfängen" "Védekezzük a kezdetén"! Védeni kell a demokráciát - addig, ameddig nem túl késő! A demokráciát gyorsan el lehet veszíteni, de nehéz visszaszerezni. Vigyázzuk a nehezen elért demokráciára, vigyázzuk a nehezen kiharcolt szabadságunkra!

Ez
ért tüntetni kell. Ezért fontos, hogy Önök tüntetnek.

De fontos lenne, hogy ne csak itt, hanem t
öbb városban, minden városban tüntessenek. Túl kevesen vagyunk. A tiltakozást látni kell, hallani kell. A nép és a nép által kinyílvánított akarat a legnagyobb fegyver. Nem egy alkalommal a történelem folyamán az elszánt nép akarata kormányokat buktatott meg.

Ez
ért minden diktatórikus kormány fél a néptől, fél a tüntetésektől. Az Emberijogi Bíróság egy itéletében helyesen mondja ki, hogy a kormányok nem a tüntetés szabálytalansága miatt tiltják be a tüntetést, hanem az ott elhangzottak miatt. A magyar kormány is fél a néptől, a saját állampolgáraitól, ragaszkodik a hatalomhoz és mereven védi hatalmi pozicióját.

Eddig T
örökország ellen volt a legtöbb eljárás az Emberi Jogi Bíróság előtt, betiltott és feloszlatott tüntetések miatt. De közben - már 2001-ben - abban az évben, amelyben Budapesten feloszlatták az Erzsébet hídi tüntetést - már 2001-ben a törökországi legfelsőbb bíróság itéletében kimondta, hogy egy be nem jelentett tüntetést sem szabad feloszlatni.

A magyar korm
ány most már nem csak a tüntetésektől fél, hanem a népszavazásoktól is. Sztereotip módon hangsúlyozák, hogy a politikát parlamenten belül és nem kívül, nem az utcán kell csinálni. Érdekes módon a kisebbik ellenzéki párt frakcióvezetője ezen a héten a televizió reggeli műsorában ebben asszisztált a kormánynak és "nem jó dolognak" nevezte a népszavazást, mivel az ő véleménye szerint a demokráciának a lényege, hogy négy évre választanak képviselőket azért, hogy ők dönthessenek, ők jobban tudnak dönteni, mert több információjuk van. Egy "normális országban" és a "környező országokban" a parlamentben szokták a kérdéseket rendezni.

Ez t
öbb mint furcsa felfogás a demokráciáról, tisztelt Herényi Károly frakcióvezető Úr! Egy normális országban a miniszterelnök és vele a kormány ilyen helyzetben már régén lemondott volna! A környező országok, ahol nem tartják be az alapvető emberi jogokat, nem példamutatók, hanem példaértékű legyen a svájci demokrácia, ahol minden fontos kérdésben kérdeznék a népet. Ne hagyjuk degradálni a népet szavazók nyájára, olyan szavazó tömegre, amely a demokratikus jogokkal csak négyévente egyszer, a választási fülkében élhet és utána a kormány azt csinálhat amit akar! Ez szégyenteljes egy olyen párt nevében ezt mondani, amely egyszer a rendszerváltás indítója és kezdeményezője volt. Sajnos a mai Demokrata Fórumnak semmi köze sincs az akkori lakitelki mozgalomhoz. Nyomatékosan követelnünk kellene, hogy változtassanak nevet és ne okozzanak félreértést és megtévesztést a Magyar Demokrata Fórum névhasználatával.

Elfelejtik, hogy a demokr
áciában a nép szuverén. Elfelejtik, hogy a képviselők a néptől kapták meg a mandátumot amelyet a nép akarata szerint kell kezelni.- Elfelejtik, hogy a kormány felelősséggel tartozik a parlamentnek és elfelejtik, hogy a képviselőknek az a szent feladata, hogy képviseljék a nép jogát és a nép érdekeit a kormány felé és ne a kormány pozicióját támogassák a nép ellen, ha a kormány hibázik. Elfelejtik, hogy a nép legfőbb érdeke a működő demokrácia és hogy ehhez szükséges az alapvető emberi jogok szigorú és fenntartás nélküli betartása. És elfelejtik, hogy a demokrácia működéséhez az erkölcs is egy mérvadó kategória. Erkölcs nélkül nem működik a demokrácia. A parlamenti képviselők feladata lett volna, a kormány jogsértő intézkedései és a miniszterelnök erkölcstelen magatartása miatt bizalmatlanságot a miniszterelnök iránt kifejteni és a kormány lemondását indítványozni. Minden más demokratikus országban ez megtörtént volna. A magyar parlament ezt nem tette meg, bár a köztársasági elnök is felszólította őket. Ha nem parlamenten belül teljesítik kötelezettségüket, akkor parlamenten kívül kell politizálni.

Emiatt is sz
ükséges a tüntetés, emiatt Önöknek is tüntetniük kell.

A korm
ánytól valamint a kormányhoz közel álló és a kormánytól függő képviselőktől talán nem lehetett más magatartást elvárni. A Magyar Demokrata Fórum viszont, amely konzervatív pártnak nevezi magát, becsapta a saját szavazópolgárait és elárulta a Fórum eredeti elveit. Mint magyar Demokrata Fórum alapitó tagja és az akkori nyugat szóvivője tudom, miről beszélek.

Kedves bar
átaim, szeptemberben 20 éve lesz, hogy Lakitelken alakult egy széleskörű mozgalom a diktatúra, a totalitárius rendszer ellen. Én az első beszédemet Magyarországon, az első beszédemet magyar nyelven 1988 március 21-én tarottam, pár nappal a március 15-én szétvert tüntetés után. Ebben a beszédemben a Jurta színházban azt mondtam, hogy a hatalmon lévő kommunista kormány meg fog bukni, mert hosszú távon semmilyen kormány, amely a természetjog ellen és az alapvető jogok ellen kormányoz, nem maradthat hatalmon.

Hasonl
ó a helyzet ma is. Ma is azt lehet mondani, hogy az alapvető szabadságjogok ellen, a nép jogait semmibevéve, hosszú ideig nem lehet kormányozni. Elűbb-utóbb ez a kormány is meg fog bukni.

T
ény csak az, hogy a mai helyzet nehezebb mint 20 évvel ezelőtt volt. 20 évvel ezelőtt mindenki tudta, hogy diktatúra van. Ma a kormány elbújik a demokrácia látszata mögé, ma felhasználják a demokratikus intézményeket diktatórikus intézkedésekhez. Álarcba bújik a kormány, maszk alá bújik a kormány, le kell leplezni a diktatórikus akciókat, le kell rántani a maszkot:

Ez
ért is szükséges a tüntetés, ezért az Önök tüntetése jogos.

A t
üntetések azért is fontosak, hogy a külföld is lássa a valós helyzetet, hogy lássák a valódi problémákat. Mert a külföld eddig csak hamis képet kapott, a külföld elől is sikeresen kendőzik el a valódi tényeket. Hihetetlen erőfeszítéssel látják el a külföldi médiákat helytelen információkkal. Bámulatos rámenősséggel hitetik el nem csak az itteni közvéleménnyel, de a külfölddel is, hogy szélsőséges jobboldali csőcselék okozta és okozza a feszültségeket, hogy terrorista veszély ellen kell intézkedni. Gátlástalanul felhasználják a Nyugateurópában tapasztalható félelmeket, amelyeknek Magyarországon nincs alapja. Nem jobboldali szélsőségesek, nem randalírozók tüntetnek, hanem demokráciához hűséges és szabadságszerető magyarok.

Kedves bar
átaim,
alapvet
ő emberi jogok betartásának követeléséről van szó. Ezek a jogok nem állnak sem jobb, sem bal oldalon. Ezek a jogok sem a jobb sem bal oldalhoz nem tartoznak. Ezek a jogok minden magyar állampolgárt érintenek.

Ne hagyjuk magunkat kirekeszteni, ne hagyjuk magunkat a sz
élsőjobboldali sarokba szorítani. Ez az egész magyarság ügye, ez az egész magyarság érdeke, sőt: ez Európa ügye is. Az Európai Unió a szabadság, a jog és a biztonság területének definiálja magát. Magyarorsz