Vasárnap, 2007. április 15-én 13,05-től a Kossuth Rádió Névjegy műsorában Bogyay Elemér, a Magyarok Világszövetsége Kanadai Országos Tanácsának elnöke válaszol Kondor Katalin kérdéseire.
Az interjú meghallgatható a www.radio.hu címen.
MVSZ Sajtószolgálat
Visszaadta állami kitüntetését Mészáros Ferenc
2007-04-10 09:33 hírTV
Visszaadta állami kitüntetését, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét Mészáros
Ferenc, az 1989. augusztus 19-ei Páneurópai Piknik ötletgazdája.
Az egykori debreceni MDF-es aktivista a köztársasági elnöknek küldött levelében azt írta: az
őszödi beszéd és a magyar hatalmi-szellemi elit tehetetlensége láttán jutott erre az elhatározásra.
Úgy látja: a magyar politikai elit morális válsága egyre mélyül, s bár ezt mindenki látja, senki nem
tesz érdemi lépéseket a megoldására.
ÁRPÁD VÉREI avagy A NEMZETI ÖSSZEFOGÁS
1. állomás
A hatalmon lévő kormány, Gyurcsány Ferenc vezetésével, súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági
válságba sodorta országunkat.
Összefogással meg kell, és meg is lehet állítani ezt a szakadékba vezető ámokfutást. Tegyük meg
együtt, amíg nem késő!
Szeretnénk összehívni Árpád véreit egy közös tiltakozásra és egymást erősítő együttlétre!
Csonka Magyarországon meg kell tanulnunk sorsközösséget vállalni magyar testvéreinkkel, hisz
ez a vállalás kovácsol minket egy erős nemzetté! Ismerjük meg más megyék, városok problémáit,
tegyük egyértelművé, mi mindent rombolt szét és mit hazudott az adott város vezetése!
Szeretnénk, ha ezt minden város feltérképezné a maga környezetében!
Ezért Drága Testvéreink, Árpád Vérei, a rendezvénysorozat első állomásaként hívlak benneteket
Pécsre, a Széchenyi térre.
Ápr. 28-án találkozzunk Pécsen, hogy elindulhasson egy országot, nemzetet átfogó folyamat,
hogy minden magyar megérthesse, változásra van szükségünk!
Ezen a napon elindul egy zászló, Pécs zászlaja, amely a vándorlás során - reményeink szerint -
párosul más városok zászlóival, hogy az út végén zászló-erdőben mondhassuk:
"Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!"
Kérlek benneteket, támogassátok e nap sikerét, gyertek el, legyünk minél többen, és mutassuk
meg, hogy a magyar nép ma is összetart!
Kérem a városok szervezőit, hogy hirdessék meg ezt a programot saját lakhelyükön, illetve
segítsék, szervezzék a velünk azonosan gondolkodó, hazájukat szerető és féltő Testvéreinknek a
rendezvény helyszínére jutását!
Drága Testvéreink, Árpád Vérei, kérlek benneteket, hogy vállaljatok szerepet ebben a nemes és
fontos küldetésben. Minden megye szervezze meg ezt az összefogást, együttműködve és
egyeztetve más megyékkel.
Mozduljunk ki városainkból, szeljünk át megyéket, s így vigyünk biztatást, bátorítást a más
régióban élő, hazájáért tenni vágyó Sorstársainknak!
Vállaljuk fel azt, hogy lehetőségeinkhez mérten, havonta egyszer meglátogassuk más megyében
élő Nemzettestvéreinket, és részt vegyünk az általuk szervezett "Nemzeti Összefogásban".
Program:
13.40: Vendégváró: Csajághy György tárogató művész
14:00: Magyar Nemzeti Himnusz eléneklése
14:05: Stiebel Lőrinc Pécs képviseletében / nyitóbeszéd
14:15: Waszlavik Gazember László dal
14:30: Tubes Lokátorral kapcsolatos előadás
15:05: Kovács Gábor dal
15:20: ?
15:55: Waszlavik Gazember László dal
16:10: A pécsi gyermekkórházzal kapcsolatos előadás
16:30: Szalai Ottó: siklósi kórházzal kapcsolatos előadása
16:50: Kovács Gábor dal
17:05: Pólics József: komlói kórházzal kapcsolatos előadás
17:25: Zászló átadás Szekszárdnak
17.30: Székely Himnusz, Szózat eléneklése
17.40: CS.I.T. zenekar rövid műsora
18:00: Stiebel Lőrinc záróbeszéd
Moderátor: Stiebel Lőrinc /Pécs
Főszervező: Bózsa Attila /Pécs: 30/474-8696 E-mail: 1. bozsahuto@freemail.hu
A rendezvényt a: Magyar Nemzetőrség Országos Rendvédelmi Szövetség biztositja.
Részvételüket jelezték: Siófok, Kaposvár, Bonyhád, Szekszárd, Békéscsaba, Debrecen,
Nyíregyháza, Eger, Szeged, Harkány, Síklós, Kolmó, Mohács, Bóly, Érd, Körmend, Budapest,
Villány, Várpalota...
Említésre méltó a békéscsabai és szekszárdi civilek lelkesedése ők már most buszokat szerveznek
a rendezvényre.
Előzetes:
Árpád Vérei, avagy a Nemzeti Összefogás 2. állomása:
Tolna megye / Szekszárd Május 19
Főszervező: Horváth Anita: 20/557-0735 E-mail:
csapda.24@vipmail.hu
Árpád Vérei, avagy a Nemzeti Összefogás 3. állomása:
Békés megye/Szarvas Június
Főszervező: Kocziha Tünde (Békéscsaba): 70/337-9592 E-mail: koczihat@citromail.hu
MAHGAR HIMNUSZ
Forrás: rovásírás alapján Dr. Bobula Ida nyelvész
Országok országa
Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt
A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Oly mesze magasztos,
Hogy föl sem érheted.
Mint a magas mennység,
Szíved mérhetetlen,
Életed gyökere
Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők,
Hős föld büszke népe,
Ez a te végzeted
Ősi öröksége:
Erős, gazdag vár vagy,
De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt,
Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön
Győzelmes végzeted:
Az Úr oltára te vagy,
Emeld fel a fejed!
www.nemzetirock.gportal.hu
***********************************************
Az MVSZ április 28-ra összehívja a Magyar Csúcsot
Konferencia a magyar állampolgárság visszaadásáért kezdeményezett második népszavazásról
A Magyarok Világszövetsége 2007. április 28-ra összehívja a Magyar Csúcsot. Ezt András Imre,
az MVSZ Kárpát-medencei régióelöke, a magyar állampolgárság visszaadásáért kezdeményezett
népszavazás kampányfőnöke tudatta mai sajtótájékoztatóján, Budapesten. Rácz Sándor, az
MVSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: Itt az ideje, hogy pontot tegyünk erre a kérdésre!
A magyar érdekérvényesítés és érdekképviselet szervezetének megalapítói mellett a tanácskozás
meghívottjai között vannak olyan politikusok, közéleti személyiségek, egyházi- és pártvezetők,
akik az elmúlt időszakban szükségesnek tartották megszólalni a magyar állampolgárság
visszaadásáért kezdeményezett második népszavazásról.
A konferencia feladata árnyalni ezt, a magyar nemzet számára stratégiai fontosságú kérdést, illetve
megtalálni a leghelyesebb megoldást. Éppen ezért meghívottak többek között Orbán Viktor,
Semjén Zsolt, Bölcskei Gusztáv, Pap Géza, Tőkés László, Markó Béla, Csáky Pál, Kasza József.
A Magyarok Világszövetsége kész megosztani az első állampolgársági népszavazás folyamatában
szerzett tapasztalatát azokkal a szervezetekkel, illetve pártokkal, amelyek most készülnek
népszavazásra. Mint ismeretes, az elmúlt 18 esztendőben csupán a Magyarok Világszövetsége
járta végig a választási törvény jogorvoslati útját, amelynek nyomán a Legfelsőbb Bíróság új
eredmény-megállapítást rendelt el.
Az MVSZ meggyőződését fejezi ki, hogy az idei népszavazásról, amikor több kérdésben is dönt a
népfelség, nem hiányozhat a magyar nemzet egységének helyreállítását célzó magyar
állampolgárság kérdése.
Ugyanakkor a konferencia lehetőséget teremthet arra is, hogy a magyar állampolgársági törvényt
még a népszavazás előtt megfelelőképpen módosítsa az Országgyűlés.
Ugyancsak megoldást kell találni a délvidéki, lappangó magyar állampolgárságú magyarok
helyzetére. Mint ismeretes, a 2004. december 5-i népszavazási folyamatnak köszönhetően
kiderült, hogy a délvidéki magyarok ma is magyar állampolgárok.
Budapest, 2007. április 10.
Emlékeztetünk a pártok 18 évvel ezelőtti válallására:
Az SZDSZ 1989-es rendszerváltó programjában a következőt vállalta: "Minden magát magyarnak
valló személy - és az ő jogán családja - legyen jogosult a magyar állampolgárságra."
A Fidesz, az MDF, az SZDSZ és más szervezetek 1989. augusztus 3-án, az Ellenzéki Kerekasztal
résztvevőiként a következőt vállalták: "Alkotmányba kell foglalni a magyarok kettős
állampolgársága lehetőségét, annak jogait és biztosítékait."
Vállalásukat 18 év alatt sem teljesítettek. Az Országgyűlés fölött átnyúlva most népszavazást
kezdeményező pártok 7 kérdés között sem találtak helyet a 18 éve megoldatlan állampolgársági
kérdésnek!
***********************************************
Siklósi András
Árpád a magyarok legfényesebb csillaga
A mostanihoz hasonló, ínséget és keserűséget hordozó időkben, amikor minden hazáját szerető
tisztességes magyar aggódik a nemzet megmaradásáért és jövőjéért, bizony jólesik néha
visszarévedni olyan korokba, melyekben történelmünk kedvező alakulása őszinte büszkeségre és
szívtájéki melegségre szolgáltatott okot. Az ősi és hősi múlt persze nyilvánvalóan nem ismételhető
meg, hiszen ma egész mások a feltételek és a kihívások, s népünk harckészsége, általános
kondíciója, lelki állapota is fényévekre áll az akkori magyarokétól. Az üres nosztalgiázásnak nincs
tehát sok értelme, azonban a jó példák áttekintése, tudatosítása, esetleg felhasználása sohasem
késő, sohasem haszontalan.
Árpád, a szakrális nagyfejedelem kivételes, egyedülálló személyisége a magyarok históriájának.
Sajnos az ismert elhallgatások és hamisítások okán korántsem szerepel olyan súllyal a jelenkori
nemzet kollektív tudatában, mint amilyen kiemelkedő eredményei folytán megilletné. Ma inkább
Szent Istvánt tolják előtérbe egyes politikai és egyházi körök - részben Árpád tagadhatatlan
érdemeit is ráruházva! -, pedig az ő glóriája igencsak halványan pislákol az Árpádé mellett.
Anélkül, hogy itt és most Istvánt leminősítenénk, meg kell állapítanunk, hogy nevéhez számos
kifogásolható negatívum is fűződik, éppen ezért sohasem lehet a magyarság olyan egyetemesen
elfogadott nagysága, mint Árpád apánk. (Gondoljunk csak sokat kárhoztatott vaskezű térítésére,
pl. Tonuzóba, Koppány és mások brutális lemészárlására vagy megkínzására, valamint a német,
olasz, francia és egyéb külhoni papok, lovagok, hűbérurak behívására és vezető pozíciókba
helyezésére, a saját vérei rovására, ill. a Vérszerződés parancsainak áthágására. Ennek
következménye lett a magyarság ősi hitének kiirtása, a rovásemlékek s a "pogány" legendák,
mítoszok megsemmisítése; és az idegenuralom révén ekkor kezdődött népünk mindmáig tartó
sorvadása, hanyatlása, belső elbizonytalanodása. Persze azt nem vitatjuk, hogy széles látókörű,
művelt, jelentős uralkodónk volt, aki törvényeivel, Imre fiához írt Intelmeivel, közigazgatásunk és
vármegyerendszerünk megszervezésével, a Korona és Magyarország Szűz Mária oltalmába
ajánlásával s egyéb intézkedéseivel végső soron jót akart nekünk. Műve, pályafutása azonban
felemásra sikeredett, talán ezért is hasonlott meg önmagával élete alkonyán.) Honalapító Árpád
államszervező alkotása, nemzetvezetése, harci cselekményei, egységteremtése fölülmúlhatatlanul
tökéletesek; az egyetlen Atilla (Etele) királyon kívül senki sem állítható vele azonos szintre
történelmünk aranykönyvében. Kötelességünk tehát emlékének ápolása, alakjának és dicső
tetteinek felelevenítése a hálátlan utókorban is. Hiszen tudhatjuk, hogy amelyik nép nem tiszteli
elődeit, elpocsékolja vagy elfelejti múltját, annak jövője sem lesz!
Európában kivétel nélkül minden náció honfoglalással szerezte meg területeit, azaz
betolakodással, fegyveres hódítással, az ott élő népekre történő erőszakos rátelepedéssel vette
birtokba országát. Egyedül a magyarságnál nem volt honfoglalás (legfeljebb honvisszafoglalás!),
hanem bejövetel, hazatérés, békés honalapítás. Csupán az idegen megszállókat (morva, szláv,
germán, bolgár stb.) kellett kiűznünk, egyébként a Kárpát-medencét mindig is magyarok vagy
velük azonos nyelvet használó, vérrokon törzsek (szkíták, hunok, avarok, etruszkok, kelták,
dákok) lakták. Ennek ellenére fölöttébb furcsa, hogy kontinensünkön kizárólag nálunk beszélnek
hivatalosan "honfoglalásról", a többiek pedig rendre eltagadják, mintha ezzel is a barbár ázsiai
magyarok idegenségét bizonyítanák a "civilizált, keresztény" Európában. És ezt a szinte dogmává
kövült ocsmány hazugságot politikusaink és történészeink zokszó nélkül lenyelik, ahelyett, hogy
igazuk páncéljában visszavernék az alantas vádakat. Közbevetőleg jegyzem csak meg, hogy a
magyarság később sem folytatott a Kárpát-medencén kívüli területrablásokat, gyarmatosításokat,
mint a nagy "kultúrnépek" egyike-másika. Minket viszont Trianonban alaposan szétdaraboltak, s
ennek megideologizálásához kapóra jön a főkolomposoknak, hogy lám a magyarok is mivel
kezdték ittlétüket, jobb tehát, ha hőzöngés helyett befogják a szájukat. Ennél már csak az lenne
épületesebb, ha mondjuk a mai "honfoglalók", pl. a folyamatosan beözönlő zsidók, egyszer csak
kijelentenék, hogy mostantól fogva márpedig ez Izrael, azaz Magyarország nincs többé.
Szögezzük le nyíltan, aki ma Magyarországon, magyar létére a "honfoglalás" átkozott fogalmát
használja, s ezzel egy (ön)gyilkos, vesztünkre kiagyalt tévtant reklámoz, az hazaáruló még akkor
is, ha ennek nincs tudatában!
A történelem az írásbeliséggel indult el, előtte volt az őstörténelem. Mivel a földgolyó legrégebbi
kifejlett írását Erdélyben találták meg (Körös-Tordos-Tatárlaka-i kultúrkör!), ezért a
világtörténelem a Kárpát-medencében kezdődött! Túlzás nélkül állíthatjuk azt is, hogy az
emberiség minden tudása tőlünk származik! Nincs módunk most egy részletes áttekintésre,
szorítkozzunk csupán az Árpád-i visszatérést megelőző momentumokra. A Közel- és Távol-Keletről elvándorló, nomadizálásra áttérő magyarság első "őshazája" Magna Hungaria (Volga-Ural vidéke) volt, majd Meotiszban (legvalószínűbben az Aral-tó mocsarai) telepedtek le, utána
jött Dentu-Magyaria (Dontő-Kaukázus-Kiev), ill. Lebédia, végül Etelköz (Moldva-Nyugat-Ukrajna), ahol Árpádot pajzsra emelték, és a Vérszerződést megkötötték (amit a szeri pusztán
később megismételtek). A tévhitekkel ellentétben Kazária nem volt szövetségesünk, hanem
ellenfelünk, különösen a judaizmusra térése után. A besenyők viszont sohasem üldözték
törzseinket, hanem szövetségre léptek velünk, s csak az általunk föladott területeket foglalták el,
melyek fejében mintegy hátvédünkként segítettek bennünket, egészen Pannóniába (Hunniába)
jövetelünkig. A kabarok pedig éppen a zsidó térhódítás ellen fellázadva váltak ki a Kazár
Birodalomból, és csatlakoztak hozzánk. Tehát a hazatérő magyarok közt még elvétve sem volt
semmilyen zsidó! (Noha bizonyos "héberiádák" erről másképpen vélekednek. Ne higgyünk nekik!)
A magyarok egyébként már régen egyistenhívők (szkíta-keresztények) voltak; a Jézus-hit
valamelyik formáját követték, részben a görögkeletiekhez, részben a manicheisták, ariánusok és
nesztoriánusok közé tartoztak; ezzel párhuzamosan a mágusvallást is űzték, táltosaik
vezényletével.
Ha elfogadjuk Heribert Illig tetszetős elméletét (közel 300 nem létező év "betoldása" a
középkorba), akkor Árpád Atillának közvetlen leszármazottja, de egyébként is az ő családfájáról
ered. Nagyapja Ügek (Egyed), kitől Emese szülte Álmost (Árpád édesapját), aki maga is kiváló
vezéri képességekkel rendelkezett, s egészen 895-ig fogta egybe a vándorló törzseket és
nemzetségeket. Szó sincs arról, hogy "szakrálisan feláldozták" (ez durva szemita szokás!); öregen
halt meg természetes halállal, vagy egy másik verzió szerint testvérharcban esett el (a lázadó Ond
vezér csalta tőrbe) a Bodrogközben. (Itt említem meg, hogy Atilla sem ölette-ölte meg
testvéröccsét, Budát, ez csak gonosz rágalom.) Etelközből kb. 500 ezer magyar távozott
családostól, jurtástól, szekerestől, marhákkal, lovakkal és aprójószágokkal együtt. A zömük
Árpád és Kurszán vezetésével a Vereckei-hágón át, a kisebbség a Vaskapu felől érkezett végleges
hazánkba. Az út több hónapon át tartott, bölcsen megtervezett és bonyolított akció volt, nem
pedig fejvesztett menekülés! Árpádék már jóval korábban föltérképezték az "ígéret földjét", s
rendszeres futárszolgálattal tartották a kapcsolatot az őslakó magyarokkal, avarokkal és
székelyekkel, akik egyébként jó gazdaként elébük is mentek. Az Aldunánál bizánci szövetségben
harcokba bocsátkoztunk a bolgárok ellen, s bár Zalánt és Simeon cárt legyőztük, Bölcs Leó
árulása miatt Levente (Árpád legidősebb fia) és Tas hősi halált haltak. Árpád átvette Atilla jogos
örökségét, s a pusztaszeri 34 napos tanácskozáson elrendezte az ország dolgát: törvényeket
hozott, kijelölte a gyepüket, s fölosztotta a szállásterületeket a 108 nemzetség között. A németek
irigykedve és ijedten nézték a magyarok nyugodt országépítését, s 902-ben orvul legyilkolták
Kurszánt, majd 907-ben elhatározták hazánk megsemmisítését. Árpád hadai azonban a pozsonyi
csatában (júl. 3-7) világraszóló győzelmet arattak (utána az Ennsig kergették a megvert
ellenséget), s ezzel hosszú ideig biztosították nemzeti megmaradásunkat. Sajnos az ütközetben
Árpád is súlyosan megsebesült (rövidesen meg is halt), ráadásul három daliás gyermekét (Tarhos,
Üllő, Jutas) is elvesztette.
100 évig nem akadt vetélytársunk Európában, mindenütt rettegték nyilainkat (lásd Botond,
Vérbulcsú, Lehel stb. fantasztikus sikerű "kalandozásait"!), s alaposan megtanulták, hogy "ne
bántsd a magyart!". Dicsőségünk teljes fényében ragyogott, egészen István királyig. Mindenben
önellátók, függetlenek voltunk, gondoskodtunk az öregekről s az elesettekről (árvák, özvegyek);
gazdagság, béke, szabadság, rend és szeretet virágzott az egész országban. Nem volt vallási
kényszer, felnégyelés vagy megvakítás, senkit se döntöttek jobbágysorba, a vezéreket mindig
önvérünkből választották, rátermettségi alapon. Talán ekkor lehettünk utoljára, korlátok nélküli
boldogságban, tetőtől talpig magyarok!
Megjegyzés: 2007 nyarán lesz Árpád apánk pozsonyi diadalának 1100 éves jubileuma. Fenti
írásommal erre is emlékezem. Valamint ehhez kapcsolódóan kifejezem határozott tiltakozásomat
az ellen, hogy hitvány "szociálliberális" országrontók bármilyen ürüggyel egyik legrégibb nemzeti
jelképünket, az Árpád-sávos lobogót gyalázni merészelik. Csak azért is lengessük ezt a zászlót,
hogy minden elnyomott magyar erőt, hitet és öntudatot meríthessen belőle!
Siklósi András
Hazatérés előtt
(Őseink a sztyeppén)
Tombol a fagy bömböl a szél
torlódva dermed a hullám
Mint néma holt
hideg a hold
hóvihar söpör a pusztán
Reszket a fény
a sztyepp jegén
bomlik hasad a jurta
Dőlnek a fák
mint a bakák
hörögve buknak a hóba
A tűz sápad
farkas támad
csillagok hullnak a tóba
Üvölt a tél
vijjog a szél
havat szór szemünkbe szánkba
Égszakadás
vad nyihogás
megfagynak lovaink állva
Mi lesz velünk
mind elveszünk
hófalba jégtömbbe zárva
Bölcs Napkirály segíts nekünk
ne érjünk ilyen véget
Hős eleink
isteneink
szűnjön a szörnyű végzet
Pereg a dob dübög a dob
eszünk veszejtve verjük
Sok névtelen halottunkat
megszámolni se merjük
Kegyetlen szél
zord gyilkos tél
hogy gyűlölünk és félünk
Hordd el magad
s minden hadad
ne pusztítsd el a népünk
Ha alábbhagysz útra kelünk
szilaj vezérünk Álmos
Dús földeket jobb legelőt
ígért a legfőbb táltos
Jön még tavasz
s nem lesz panasz
erősek vagyunk bátrak
Olvad a jég serken a fű
illata kél a fáknak
Elfut a tél
ífjul a vén
új haza vár ránk gazdag
Éled a kedv nő a remény
föl magyarok nyugatnak
Megjelent a TÁROGATÓ
2007. január-februári és március-áprilisi száma
A tartalomból:
- Ki legyen a vezér?
- David Duke remek előadása Szegeden
- Történelmünk alig ismert fejezeteiből
- A bölcsesség kulcsa
- Boldogasszony
- Mitől döglik a légy?
- 2006-os forradalmunk szegedi dokumentumai
- A zsidók és hazugságaik
- Mária-jelenés Fatimában
- Egy mai "betyár" megszólal
- A táltos és a sámán
- Nagy nemzet vagyunk
- A Biblia sumir alapjai
- A magyar Alkotmányról - tények és evidenciák
- Tarkő tündér lányai
- Kossuth téri perspektívák
- Szabadság - Tisztesség - Méltóság
- Egy magyar ember gondolatai
- Hazafias töltésű versek klasszikus és kortárs irodalmunkból
A Turul Szövetség kiadásában nyolcadik éve (2 havonta 32-40 oldalon) megjelenő bátor hangú,
kiváló szellemiségű nemzetvédelmi és kulturális folyóirat előfizethető (belföldre 3500 Ft/év,
megszállt területeinkre 4500 Ft/év, az emigrációba légipostával 40 USD/év) a főszerkesztőnél az
alábbi címen:
vitéz Siklósi András, 6723 Szeged, Becsei u. 3.; tel: 62/890-564; e-mail:
siklosi.andras@tvnetwork.hu
Ismerkedjen meg Ön is a Tárogatóval! Olvassa el szerzőink remek írásait, melyek kivétel nélkül a
magyarság megmaradását s lelki-szellemi épülését segítik; ugyanakkor kendőzetlen őszinteséggel
az igazságról, a szabadságról s az örökkévalóságról szólnak. Amit mások bármi okból mellőznek
vagy elhallgatnak, mi azt is közöljük. Rendelje meg még ma, és töltse idejét társaságunkban!
Garantáltan hasznos, érdekes olvasmányokban lesz rész
Meghívó sajtótájékoztatóra
Konferencia az állampolgársági népszavazásról
A magyar állampolgárság visszaadásáért kezdeményezett második népszavazás bejelentése óta
megszólaltak politikusok, közéleti személyiségek és egyházi vezetők. Ennek alapján a Magyarok
Világszövetsége egy konferenciát készül összehívni, amelynek feladata árnyalni a kérdést, és
megtalálni a leghelyesebb megoldást.
A konferencia időpontját és a meghívottak névsorát ismerteti sajtótájékoztatón András Imre, az
MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke, az állampolgársági népszavazás kampányfőnöke.
Időpont: 2007. április 10., kedd 11:00 óra
Helyszín: MVSZ-Magyarok Háza, Budapest, Semmelweis u. 1-3., Csontváry terem
Szeretettel várjuk az újságírókat.
Budapest, 2007. április 9.
MVSZ Sajtószolgálat
Dr. Morvai Krisztina előadásai
Április 13. péntek 17:00 Morvai Krisztina Miskolcon
2007. április 13-án /pénteken/ 17 órai kezdettel Dr. Morvai Krisztina tart előadást.
Téma: Demokrácia Magyarországon
Helyszín: A Kossuth utcai Református Székesegyház nagyterme
Április 19. csütörtök 18:00 Morvai Krisztina Óbudán
2007. április 19-én Dr. Morvai Krisztina tart előadást. Téma: Demokrácia Magyarországon.
Helyszín: Budapest III. ker. Rozmaring étterem (Duna-parton a lakótelep előtt)
A Rozmaring Kertvendéglő megközelíthető a budai alsó rakpartról, a HÉV Tímár utcai
megállójánál a Duna parton.
Posta-címünk: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 125.
Telefon: 06-1-367-1301 Fax: 06-1-367-1299 E-MAIL címünk: rozmaring@kertvendeglo.hu
Kettős siker a Szabadság téri szovjet emlékmű ügyében zajló népszavazásban
A Deport-'56 kezdeményezésére indított és a Magyarok Világszövetsége szervezésében
lebonyolított népszavazási aláírásgyűjtés kettős sikerrel végződött. Sikeres volt az aláírásgyűjtés,
a kormány pedig még a népszavazás kiírása előtt meghátrált - törlésre javasolja a népszavazási
indítvány tárgyát képező 1945. évi IX. törvényt.
Első eredmény: az aláírásgyűjtés eredményes volt, hiszen sikerült a népszavazás kiírásához
szükséges aláírásokat begyűjteni. A több mint kettőszáztízezer aláírás mindennél többet mond.
Második eredmény: a kormány rövid időn belül másodszor is meghátrált. Miközben az MVSZ
nagy erőkkel gyűjtötte az aláírásokat, hogy népszavazás kényszerítse az Országgyűlést a
Budapest "felszabadításánál" elesett szovjet katonák emlékét megörökítő emlékművet létrehozó
törvényt hatályon kívül helyezésére, a kormány csendben előkészítette azt a törvénytervezetet,
amelynek segítségével - más idejét múlt törvényekkel együtt -, ezen törvényt is hatályon kívül
helyezné. (Ez a Gyurcsány kormány második meghátrálása, hiszen alig egy hónappal azután, hogy
az MVSZ bejelentette népszavazási szándékát a gyermekpornográfia tiltásáról, a kormány
visszavonta a Btk.-t módosító javaslatát, amely engedélyezte volna a kiskorúak pornográfiáját.)
Nem kétséges, hogy a kormány azért hallgatott a készülő deregulációs törvényről, mert lesre
játszott: ő maga - bizonyíthatóan már februárban - elhatározta, hogy népszavazás nélkül megoldja
a kérdést, ám a gonosz és pazarló civilek mindenáron népszavazásba taszítják az országot. A
kormány elképzelése meghiúsult. Az MVSZ tudomást szerzett a készülő törvényről, majd
hivatalosan is utána járt. Az IRM osztályvezető jogásza, Dr. Baranyi Bertold 2007. április 5-én
megkeresésünkre elmondta: ők maguk készítették a deregulációs törvényt, mely törli az 1945. évi
IX. törvényt is. Mindez nehezen kikövetkeztethetően, de olvasható az interneten is:
http://jogalkotas.hu.
A kormány meghátrálása következtében a népszavazás okafogyottá vált. A Deport-'56 és a
Magyarok Világszövetsége javasolja, hogy az ekképp megtakarított 7 milliárd forintot a kormány
fordítsa a tönkretett magyar egészségügyre. Ebből az összegből 3 évre biztosítható a most
elbocsátott több mint ezer orvos fizetése.
Okos Márton, az aláírásgyűjtés kampányigazgatója szimbolikusan huszonegy tízezres
óriáskötegben tálalva mutatta be az aláírt népszavazási íveket.
Budapest, 2007. április 6., Nagypéntek
MVSZ Sajtószolgálat
DEPORT-'56 Közlemény
Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) alapos megfontolás után úgy
döntött, hogy nem adja le az Országos Választási Bizottságnak (OVB) az általa kezdeményezett
népszavazás elindításához szükséges több mint 200 ezer aláírást tartalmazó íveket.
Az utóbbi napokban ugyanis véletlen folytán kiderült, hogy a magyar kormány már elkészítette azt
törvénytervezetet, amely önkéntes teljesítéssel hatályon kívül kívánja helyezni azt a törvényt,
amelyet a DEPORT-'56 népszavazással szándékozott kikényszeríteni. Nevezetesen: a Budapest
főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről szóló 1945. évi IX.
törvényt.
A kormány ezzel csapdahelyzetet teremtett. Hiszen az aláírásgyűjtő ívek leadásával beindul az a
hivatalos folyamat, amely már nem állítható le sem népszavazás kezdeményezője, sem más által.
Ha tehát a DEPORT-'56 leadja az Országos Választási Bizottságnak a Magyarok Világszövetsége
által összegyűjtött aláírásokat akkor ezzel vállalja annak ódiumát, hogy egy olyan folyamatot indít
be, amely több milliárd forintba kerü